Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.

A Baradla-Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában van. A barlangban változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek találhatók.

A csónakázó tó (MTI Fotó: Horling Róbert)

Az Aggtelek-Jósvafői cseppkőbarlang - ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang - Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága alapján ugyan több külföldi barlang is megelőzi, de rendkívüli üregméretei, elképesztően gazdag cseppkővilága miatt mégis a Föld egyik legnevezetesebb barlangja, amelyet hatalmas termek tagolnak.

A Tigris terem a Széchenyi emlékoszloppal (MTI Fotó: Horling Róbert)

Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 métert is megközelíti, több olyan terme is van, amely 200 méternél is hosszabb. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne elrejteni boltozata alatt. A legnagyobb légköbtartalmú termek közül is kiemelendő a 800 ezer köbméteres Libanon csarnok és a 440 ezer köbméteres jósvafői Óriások terme.

Az Óriások terme, amelyben hangversenyeket, illetve fény- és hangjátékokat rendeznek (MTI Fotó: Horling Róbert)

Az előbbiben egyidejűleg 60 ezer, az utóbbiban 56 ezer ember részére lehetne ülőhelyeket kialakítani. Az Óriások termének körbesétálása meg-megállások nélkül is negyedórát vesz igénybe. Annyi vörös színű, rózsaszín és narancssárga kristályos cseppkőképződmény pedig, mint amennyi a Baradlában látható, sehol másutt nem ismert. 1995-ben az Aggteleki-karszt bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Vízesést formázó cseppkőképződmény (MTI Fotó: T. Asztalos Zoltán)

A barlang ásványkitöltése rendkívül változatos, biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ csaknem 500 barlanglakó és -kedvelő állatfajnak nyújt életteret. A világörökség részét alkotó Aggteleki Nemzeti Park élő és élettelen természeti értékeinek megőrzését, rehabilitációját szolgáló infrastrukturális fejlesztés 2019 februárjában zárult le.

Nyitókép: Aggtelek, 1958. október 1. Az Aggteleki cseppkőbarlang egyik részlete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-803889

Kapcsolódó írásunk:

A magyarnak dicsőség, a világnak örökség: az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke felbecsülhetetlen kincs

2020.12.06. - 11:30 | hirado.hu / vaskarika.hu - Fotó: Nemzeti Fotótár/Vajda János

A Világörökség Egyezményhez 1985-ben csatlakozott Magyarország eddig nyolc helyszínnel képviselteti magát az UNESCO jeles listáján. Közülük hazánk egyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszíne 1995. december 6-án került fel.