Írottkő a hóban – avagy egy alföldi gyerek a hegyekben (videóval)

Képgaléria megtekintése2020.12.29. - 01:00 | Faragó Gergő

Írottkő a hóban – avagy egy alföldi gyerek a hegyekben (videóval)

"Hegyek? Oké, challenge accepted!" - Míg Szombathelyen egy szem hó sem esett, nyálkás, későőszi volt az időjárás; a hegyeket viszont elborította a fehérség és a tejköd. Nem volt kérdés, hogy megnézzem: mi lelhető a nagy ködben, és készítek róla fotókat és egy videót.

HIRDETÉS

Körülbelül másfél éve jöttem Szegedről Szombathelyre. Mióta itt lakom, elkezdtem módszeresen felfedezni a Kőszegi-hegységet biciklivel, illetve ahol nehéz már tekerni, ott gyalogosan. Mindig is nagy bringás és túrázós voltam, az ideköltözéssel egy nagy domborzati váltás is járt. Hegyek? Okés, „challenge accepted"!

Először internet segítségével a merretekerjek.hu-n és a termeszetjaro.hu-n átnézem a kerékpáros útvonalakat, túraútvonalakat, lehetőségeket, majd nekivágok. (Útvonalamat lásd a mellékelt képen)
Így történt ez december 12-én is, azzal megspékelve, hogy míg a városban egy szem hó sem esett, nyálkás, későőszi volt az időjárás; a hegyeket viszont elborította a fehérség és a tejköd. Nem volt kérdés, hogy megnézzem: mi lelhető a nagy ködben, és készítek róla egy videót.

Szombathelytől Velemig elkerékpároztam, kb. 23 km-t, majd gyalog indultam fel a hegy lábától (tengerszint feletti magasság: 350 m) a Szent Vid kápolnán (589 m) és a Hörmann forráson át (713 m) az Írottkőre (884 m). Az úton meglepően - számomra indokolatlanul - sok turistával találkoztam. A kápolnától a forrásig, a tengerszint feletti magassággal egyenes arányban növekedett a hó mennyisége, szánkózók létszáma, és a hóemberek előfordulása.

A túraútvonalakon egyre nehezebb volt felfelé haladni, ráadásul figyelni kellett a hó súlyától lelógó ágakra is. Gyönyörű ilyenkor az erdő, de a videón is látszik, hogy veszélyes lehet, ha egy ág letörik.

Hatalmas élmény volt felérni az Írottkő-kilátóhoz, és ott megpihenni egy kicsit a karácsonyt megelőző nagy rohanásban. Nagyon jó élmény volt kiszakadni a civilizációból, a város zajából; és nagyon mély megtapasztalás volt a magasból hallgatni a természet végtelenül nagy csöndjét...

Már sötétedett, mikor haladtam visszafelé, így már alig voltak emberek az erdőben, már-már félelmetes volt az erdő süket nesztelensége. Összességében kicsit keserédes érzelmeim voltak, amikor visszaértem Velem utcáira, az emberek és járművek közé.



Mindenkinek csak ajánlani tudom a téli túrákat is a havas erdőben, rétegesen öltözködve. Fokozottan ügyeljünk a biztonságra az erdő jeges ágai között, és a csúszós túraútvonalakon! A videónak tervezek hamarosan folytatást is, ünneprontó módon az elolvadt hó utáni hegyeket csodálhatjuk majd meg.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás