A magyar rockzene számos jelentős alakját felvonultató Budapest Bár célja eredetileg a kávéházi cigányzene korszerűsítése volt, 2007-ben még senki sem gondolta volna, hogy ez egy hosszútávon is gyümölcsöző kezdeményezés lesz.

"Nagyon izgalmasan indult a Budapest Bár története. Amikor felkértem a zenészeket az együttműködésre, csak egyetlenegy albumról volt szó, ők sem gondolták, hogy ebből egy koncertező zenekar lesz. Annyiban szerencsém volt, hogy a 100 Tagú Cigányzenekarban eltöltött évek alatt rengeteg tapasztalatot szereztem. Nagyon jó dolgokat tanultam Berki László, Buffó Rigó Sándor és Lendvai József művészeti vezetőktől, amiket utána a Budapest Bárban is remekül tudtam hasznosítani. Természetesen nagy segítségemre volt még a feleségem, Gáncs Andrea, aki a zenekar producere és menedzsere. Vele együtt tűztük ki a célt, hogyha már ez az együttműködés nemcsak egy albumra szólt, hanem egy koncertező együttes vált belőle, akkor megpróbáljuk minél jobban összefogni" - meséli a művész a Dankó Rádiónak adott interjúban a kezdetekről.

A zenekarvezető szerint a több mint 13 év alatt egy remekül működő csapattá, mi több, igazi családdá nőtte ki magát a zenekar. A tagok nemcsak a próbák és a koncertek alkalmával találkoznak, hanem a munkán kívül is sokszor összejönnek. Az összetartozás érzése Róbert szerint a rajongókra is kihat.

"A Budapest Bár egy közösség, és úgy látom, hogy ezt a fajta összetartást a közönség is magáénak érzi. Vannak koncertjeink, amikre nagyobb baráti társaságok is eljönnek, sőt olyan is sokszor előfordul, hogy generációk - gyerekek, szülők, nagyszülők - mulatnak együtt velünk. Úgy érzem, hogy van egy ilyen megtartó ereje van a Budapest Bárnak" - vallja Farkas Róbert.

A zenekarvezető mesél még többek között az általuk képviselt zenei stílusról, a dalok megszületésének körülményeiről, kulisszatitkairól, a Magyar Nemzeti Cirkusszal való közös produkciójukról és A tizennégy karátos autó című Rejtő-regény színpadi adaptációjáról is.