A szombathelyi Savaria Múzeum munkatársa elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette. „Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére" - fűzte hozzá a szakember.

A sírt valószínűleg még az Árpád-korban kirabolták, de a csontok megvannak, így a koponyacsont segítségével később szeretnének egy számítógépes arcrekonstrukciót készíteni, hogy megismerhessék a férfi arcvonásait.

A Ják nemzetséghez tartozó Jáki Nagy Mártont az alapító levelek „Öreg Mártonként" említik, valószínűsítik, hogy ő alapította a templomot. Az építkezés valamikor az 1210-es években indulhatott, az 1230-as években tűnik el az írott emlékekből, ezután már csak a gyermekeit említik.

Székely János szombathelyi megyés püspök a pénteki helyszínbejárást követően azt hangsúlyozta: a jáki templom nemcsak a hajdani építők és építtetők szándékát őrzi, a kövekben benne mindazoknak a hite és szeretete, akik az épület falai között imádkoztak. „Benne van az a fajta hit, amely valaha Európát naggyá tette, és ami, ha pusztulni, szétporladni kezd, sajnos egész Európa pusztulását jelentheti" - mondta.

Hozzáfűzte: keresztény értékeket, köztük a hajdani szerzetesi életet, az akkor élők mindennapjait szeretnék megmutatni a jáki Szent György-templomba érkezőknek, főként a fiataloknak. Erre szolgál majd az a látogatóközpont is, amelynek kiállítóterein keresztül lehet majd megközelíteni a jelenlegi templombelsőt.

V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a jáki templom felújítása azt is jelzi, hogy a magyar műemlékvédelem új korszakába lépett, hiszen nem csupán a „körmünkre égett" legsúlyosabb műemlékvédelmi problémákat oldják meg, hanem egy átfogó felújítás mellett új eredményeket hozó régészeti kutatás és feltárás is zajlik.

A román kori apátsági templom restaurálására, építészeti felújítására, valamint a látogatóközpont építésére 2017 decemberében hagyott jóvá 2 milliárd forintot a kormány. A műemléki kutatások és a műszaki előkészítés után a kivitelezési munkálatok tavaly nyáron kezdődtek meg. Tavaly augusztus óta a templom nem látogatható, a tervek szerint 2022 márciusában nyitják meg újra.

A projekt nem csupán a templomra terjed ki, hanem a Szent Jakab-kápolnára, az apáti házra és az apátság egykori gazdasági épületeire is.

A látogatóközpont a hajdani Ják nemzetség és a bencés szerzetesek életét mutatja majd be. Jelenleg is zajlik a templombelső restaurálása, megkezdődött a templomdomb feltárása, és elkészültek a legfontosabb állagmegóvási munkálatokkal.

Kapcsolódó írásunk:

Vasi kincsvadászat - a jáki apátsági templom

2020.07.31. - 08:40 | Büki László 'Harlequin'

A jáki apátsági templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. | A Szombathelyi Egyházmegye tájékoztatása alapján a templomban folyó restaurálási és építőipari helyreállítási munkálatok miatt a templom 2020. augusztus 3-ától 2022. március 31-éig nem látogatható. Az érdeklődők szíves megértését kérik, és szeretettel várják őket a helyreállítás befejeztével.