A Somosi Környezetnevelési Központ TOP pályázat nyerteseként 259 millió forintból valósította meg a fejlesztéseket az Európai Unió és a magyar állam támogatásával 2017 májusától 2021 március végéig.

A fejlesztésektől azt várják, hogy a turisták hosszabb időt töltenek el a településen, az új szolgáltatások pedig munkahelyeket teremtenek.

A projekt fő eleme az életmód-tanösvény, amely kialakításával és programcsomagjaival lehetővé teszi a vendégek számára, hogy megismerkedjenek a település életét megváltoztató trianoni döntéssel, a döntés módosításának körülményeivel és következményeivel, a 19-20. században a faluban élt Krepuska család történetével, ezáltal a térség történelmének egy jelentős korszakával.

Ezzel párhuzamosan megismerik a település és a térség mai értékeit is. A falu központjában kialakított látogatóközpontban helyet kap a trianoni események, valamint a Krepuska család élettörténeti kiállítása, az akkori kor néprajzát is bemutató interaktív kiállító terem, egy időszakos kiállításoknak is helyt adó közösségi tér, valamint a turisták fogadására alkalmas vendégtér is.

A látogatóközpont közelében, a Dobó István utcában lévő interaktív gazdaudvar a 19-20. századi gazdálkodás és a mai kor háztáji gazdálkodása közötti hasonlóságokat, különbségeket is bemutatja.

A Nógrád megyei, határmenti Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt Csehszlovákia része. A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket több éves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására.

Az Országgyűlés 2017-ben a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta Somoskőnek és Somoskőújfalunak. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként. /MTI/

***

Somoskő vára

Salgóbányáról mintegy 3 km-es távolságra, a szlovák országhatár mellett található Somoskő település, efelett emelkedik a 526 méter magas bazaltkúpra épült vár. A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár Szlovákia területén található, de a magyar oldalról is könnyen megközelíthető.

A várat a Kacsics nemzetség építtette 1290-ben. Somoskő várát többek között Csák Máté és Károly Róbert is birtokolta. Sokáig a Szécsényi család birtokában volt, de tékozló életmódjuk miatt el kellett zálogosítaniuk, ekkor került a vár a Losonczy családhoz. A legenda szerint az 1570-es években Balassi Bálint gyakran látogatta itt Losonczy Annát, akihez később az irodalomból is ismert Anna-verseket írta. A várat 1711 után Bécs megbízására kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.

A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.

További érdekesség, hogy Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik, ahol a Tarján patak és a Gács patak (mai nevén Belina, Somoson Báberki) vízválasztója, a vizek két ellentétes irányba folynak, talán ezért is tartják a helyiek Somost a "világ közepének". 

A vár alatti, magyar oldalon lévő kis kunyhót Petőfi-kunyhónak nevezték el, a költő 1845. június 12-én tett látogatásának emlékére. Innen gyalogolt át Salgó várához, ennek emlékét a tiszteletére elnevezett turistaút őrzi (Petőfi-túra)

A belépőjegy euróban és forintban is váltható. A parkolóból pár perc séta a festői vár. A 80-as években tetőt építettek a nyugati ágyútoronyra, amitől látványos lett a torony. A közeli csúcson ködbe burkolódzva Salgó vára sejlik. Az északi oldalon érdemes megnézni testközelből a bazaltoszlopokat. /Dart/