Az Artisjus 21. alkalommal díjazza a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára. Az elismerés presztízse elsősorban abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottak személyéről, a könnyűzenei alkotók díjazását külön szakmai bizottság készítette elő. Az elismerések ünnepélyes átadását az év folyamán későbbi időpontra tervezi az Artisjus vezetősége, ha a járványhelyzet engedi. 

Fábri Pétert életműdíjjal, Borlai Gergőt az év zeneszerzője címmel, Major Esztert pedig az év szövegírója díjjal tüntetik ki. Az év produkciójának a Random Tripet választották. Posztumusz Junior Artisjus-díjjal ismerik el Siklósi Örsöt, az AWS zenekar a tragikusan fiatalon elhunyt frontemberét. Az év komolyzenei műve kategóriában idén két alkotást is díjaznak: Soproni József 9 dal Czigány György verseire, valamint Horváth Márton Levente Scrollin' című műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Molnár Viktor kapja. Az év nótaszerzőjének Éliás Tibort választották.

Idén hét zenei kategóriában díjazzák a szerzőket, valamint átadják a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.

Youtube lejátszási lista a díjazottak videóival:

A 2021-es díjazottak

Könnyűzene 

Könnyűzenei alkotói életműdíjat Fábri Péter kapja. Számos területen alkot: író, költő, MRTon-díjas dalszövegíró, műfordító, drámaíró; mégsem tartozik a nyilvánosság előtt gyakran mutatkozó szerzők közé. Az ELTE BTK esztétika-művészettörténet szakán végzett 1978-ban, majd már tapasztalt szakemberként 2007-ben szerzett doktori fokozatot (DLA) a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Pályáját költőként kezdte, versesköteteit prózai művek követték, majd 1977-ben talált rá a színház világára és lett saját bevallása szerint „boldogtalan költőből boldog dalszövegíró", majd színpadi szerző. Két évtizede dolgozik budapesti és vidéki színházaknak, továbbá televíziós produkciókban és filmeken mint dalszövegíró és -fordító. Közel tucatnyi színpadi művet köszönhetünk neki, ezek közül kiemelkedik a Kolumbusz, az őrült spanyol (rockopera) és az Alice Csodaországban (gyerekmusical). Több színdarabot, illetve musicalt fordított angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvből és némelyikhez eredeti dalszövegeket is írt. A 80-90-es években legtöbbet Gallai Péterrel dolgozott együtt, vele írta első nagylemezeit Szakácsi Sándornak majd Kováts Krisztának. Gallai zenéjére született meg máig legsikeresebb dalszövege, A híd felé. 13 hanglemeze jelent meg, a legtöbb dalszöveget feleségének, Kováts Krisztának írta, mellette például Kern Andrásnak és Bajor Imrének is készült egy-egy album. Az elmúlt években állandó szerzőtársa Wolf Péter. Közös munkájuk eredményeként tavaly jelent meg a Kováts Krisztának írt Biblia show és alig fél évvel később Wolf Kati Gyerekszáj című albuma. „A legszerencsésebb ötvözet: tehetség és tanultság; aprólékos kutatómunka és könnyed szerkesztés; mikroszkopikus pontosság a részletekben és nagyvonalú ívek. Egy alkotó, akinek munkái nagyon sok területen megtalálhatók: versei, könyvei, színdarabjai, fordításai, dalszövegei mind olyasvalakit jelentenek, aki bármihez nyúl, azt tehetséggel, körültekintéssel kezeli. Igazi polihisztor" - írja róla méltatásában Wolf Péter.

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Borlai Gergő kapja. Hazánk talán legnagyobb dobos-tálentuma, nemzetközileg is keresett és elismert művész. Háromévesen választotta ezt a hangszert, 15 évesen már profi zenész, a legnagyobb hazai zenészekkel és számos külföldi művésszel játszott és játszik együtt. Dobosként, zeneszerzőként és producerként több mint 500 zenei album megszületésében vett részt. Számos szakmai díj birtokosa, 2020-ban szólóalbumát két kategóriában is Grammy-díjra jelölték, 2021 áprilisában pedig Fonogram-díjat kapott. Évek óta Barcelonában él és alkot. „Mára a dobosok részéről nemzetközi tekintetben is komoly szerzői munkák látnak napvilágot, ezek közé tartozik a „The Missing Song" című album, melyen kivétel nélkül mindent dalt Gergő jegyez. Bár róla elsősorban a briliáns technikával megáldott, csodagyerekként indult dobos fenomén jut eszünkbe, de az évek alatt szerzői énje felfejlődött hangszeres előadói kvalitásai mellé. A lemezen a nemzetközi trendeknek és a modern követelményeknek megfelelő, dobos ikonok által inspirált, vérbeli jazz-rock hallható. Mind a kompozíciók színvonalában, mind a dobolás terén el is érte, vagy éppen meg is haladta az elődöket. Múlt évi teljesítménye egy ereje teljében és kirobbanó alkotókedvében lévő művészt mutat - írja róla méltatásában Bágyi Balázs.

Az Év könnyűzenei szövegírója, Major Eszter egy kiemelkedően termékeny, sokrétű és kreatív alkotó. Közel negyed évszázada ír dalszövegeket, több mint 250 megjelent szerzeményt tudhat magáénak, szinte minden fontos hazai előadóval dolgozott már együtt. Dalait évek óta játsszák a legismertebb zenei csatornák és az országos rádiók. Számos platina- és aranylemez birtokosa, kétszer kapott Fonogram-díjat. „Munkamódszere az azonosulásban rejlik. Nagyon fontosnak tartja, hogy a dal és az előadó között erős legyen a kapcsolat, ezért a dalszerzési folyamat előtt próbálja megismerni az adott énekest. A dalszövegei ezáltal tökéletesen illeszkednek az előadó stílusához és a dal hangulatához" - árulja el sikerének titkát méltatásában Sebestyén Áron. Dolgozott már többek között Wolf Kati (Boldogság u. 100.), Szekeres Adrien (Úgy szeress), a Hooligans (Illúzió), Kökény Attila (Nincs semmi másom), Vastag Csaba és Vastag Tamás (Őrizd az álmod), Bereczki Zoltán (Kerek egész), Kocsis Tibor (Lásd a csodát) dalain. Szövegírói munkája mellett gyerekverseket ír, leporellóit a Napraforgó kiadó publikálta, majd ezekből dalok születtek, első gyereklemeze 2018-ban jelent meg.

Az Év Produkciója díjat a Random Trip, egy műfaji határokon (pop, rock, jazz, hiphop, blues, elektro stb.) átívelő improvizációs koncertsorozat kapja. A produkció sokszínűségét az adja, hogy az ötlet megálmodója és művészeti vezetője Delov Jávor, valamint DJ Q-Cee, a Random Trip oszlopos tagja és lemezlovasa mellett mindig változó felállásban a hazai könnyűzenei élet színe-java és nemzetközi sztármuzsikusok lépnek fel. 2017-ben Zenehíd címmel megjelent a Random Trip első lemeze, melynek tizennyolc dalát ötven közreműködő zenész - köztük Tátrai Tibor, Dés László, Lábas Viki, Wolfie, Fábián Juli, Kiss Tibi, Szabó Balázs, Tóth Vera, Barabás Lőrinc, MC Kemon, Jónás Vera, Palya Bea, Járai Márk - alkotta meg. „A projekt értéke nem csak a zenei produktumban, hanem a korszakalkotó és példamutató közösségi összefogásban is mérhető. A díjjal szeretnénk kifejezni a köszönetünket, hogy a Random Trip egy elfogadó és befogadó közösséggé kovácsolta a hazai zenészek sokaságát" - méltatta a produkciót Sebestyén Áron.

A harminc évnél fiatalabb könnyűzenei alkotók közül idén egyetlen elismerést adnak át. Posztumusz Junior Artisjus-díjat kap a megrendítően fiatalon elhunyt Siklósi Örs, az AWS zenekar frontembere. 2006-ban középiskolai barátaival alapította a modern metalt játszó AWS zenekart; a gimnazista együttesből pedig az elmúlt években az egyik legsikeresebb hazai metálbanda lett. Eredetileg angol nyelven írták dalaikat, majd egyre több magyar nyelvű szerzemény született. A külföldi fellépések mellett számtalan alkalommal turnézták körbe hazánk klubjait és fesztiváljait. Egymás után több alkalommal töltötték meg az A38 Hajót, az Akvárium Klubbot és Barba Negra Clubbot. 2018-ban Viszlát nyár című szerzeményükkel megnyerték A Dal című műsort, így ők képviselték Magyarországot a lisszaboni Eurovíziós Dalfesztiválon. Fekete részem című albumukat 2019-ben Fonogram-díjra jelölték. Jónás Vera méltatásában így ír a fiatal alkotóról: „Örs zeneszerzői munkássága fájdalmasan fiatalon, tragikus módon félbemaradt. A még harmincadik évét sem betöltő alkotó 4 nagylemezt, 2 EP-t és 2 kislemezt jelentetett meg zenekarával az elmúlt 10 évben, éppen az AWS ötödik nagylemezén dolgozott. Szólóban egy kislemezt jelentetett meg és első nagylemezén dolgozott. Ez a rendkívüli teljesítmény egyben pótolhatatlan veszteség is. Mindannyiunknak fájdalom, amiért nem kísérhetjük tovább Örs munkásságát. A díjat ajánljuk az AWS zenekarnak, mint alkotóközösségnek és mélyen együtt érzünk velük és minden hozzátartozójukkal."

Komolyzene

A komolyzene műfajában is díjakat osztanak: az Év Komolyzenei Művét és az Év Junior Komolyzenei Alkotóját is elismerik. Az előbbi kategóriában Soproni József: 9 dal Czigány György verseire, valamint Horváth Márton Levente: Scrollin' című zeneműve kapja meg a kitüntető címet, az utóbbiban Molnár Viktor érdemelte a díjat.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Soproni József: 9 dal Czigány György verseire című szerzeménye. A soproni születésű mester kilencvenéves korában, idén április végén hunyt el, a díjat még ezt megelőzően ítélte oda neki az Artisjus vezetősége. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, többek között Erkel-, Bartók-Pásztory-, valamint Kossuth-díjas zeneszerző-zenepedagógus, a Zeneakadémia volt rektora, a legutóbbi években pedig professor emeritusa három operát, hat szimfóniát, számos zenekari, vokális, valamint szóló- és kamarazenei művet komponált, alkotásaiból több rádió- és hangfelvétel készült. Rektorsága idején indult el a csembalóoktatás, újraindult az egyházzenei-, valamint létrejött a jazz tanszék az egyetemen. Alapító tagja volt 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. „Aki ismerte Sopronit, a Tanár urat, annak nyilvánvaló volt, hogy mint szerző lényének legfőbb vonásait képes volt műveiben közvetlenül megnyilvánítani. Tanítványai introvertált embernek vélték, és ez a befele fordultság egyfajta szemérmes kitárulkozásban jelent meg kompozícióiban. A visszahúzódó ember műveiben az őszinte önvallomás intim élményébe avatja hallgatóját. Soproni zenéjében a részlet és műegész kettőssége, illetve ezek egyensúlya az aprólékos kimunkáltság és a nagyvonalúság együttes jelenlétében valósul meg. Az érték, amely egész életét áthatotta és minden művéből egyértelműen kisugárzott: a humánum" - méltatta életművét Madarász Iván.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Horváth Márton Levente Scrollin' című szerzeménye. A díjazott 2006-ban orgona, 2007-ben zeneszerzés szakon diplomázott a Zeneakadémián, 2014-ben doktori fokozatot szerzett. 2010-től kezdve tanít, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének adjunktusa és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium zeneszerzés tanára. Több alkalommal elnyerte a Zeneakadémia házi zeneszerzőversenyének első díját és az Académie Musicale de Villecroze ösztöndíját. 2005-ben a Hungaroton kiadta szerzői lemezét, 2008 és 2010 között Kodály Zoltán alkotóművészeti ösztöndíjban részesült. 2016-ban zeneszerzői munkásságáért megkapta az Erkel Ferenc-díjat, 2018-ban pedig a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége a KÓTA-díjat adományozta neki. „Scrollin' - a cím görgetést jelent. Ez a 21. századi tevékenység és életérzés fiatal komponistát sejtet. 38 év a mai világban zeneszerzőknél még fiatal. Már nem pályakezdő, de még nem írta meg életműve javát. Mennyiségi javát semmiképp, a minőségi felé annál inkább tart, hiszen 2020-ban az ArTRIUM kortárs zenei rádiós hangversenysorozat megrendelésére komponálhatta művét. A mű egy igazi szimfonikus zenekari faktúrában gondolkodni képes alkotó sikeres próbálkozása a meddő görgetés ábrázolására - és egyben bírálatára" - méltatja Hollós Máté, Erkel-, és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, az Artisjus vezetőségi tagja. 

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója címet Molnár Viktor kapja az Artisjustól. Zeneszerző, zongorista, tanár, professzionális kottagrafikus. A Zeneakadémián diplomázott 2019-ben, a fiatal zeneszerző generáció ígéretes tagja és kiválósága. Művei számos hazai koncerthelyszín programjában szerepelnek, de megszólalnak külföldön is (Ausztria, Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok). Élő- és előre rögzített elektronikával is dolgozik, valamint igyekszik beépíteni a magyar népi kultúra egy részét és a magyar irodalmat. A koncertekre írt önálló kompozíciók mellett hangszereléseket készít, illetve előadóként is szerepet vállal klasszikuszenei koncerteken vagy társművészeti produkciók zongoristájaként. Számos szakmai elismerés birtokosa: kétszer kapott Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjat (2020 és 2021), megnyerte a Nemzetközi Gustav Mahler Zeneszerzőversenyt (2020) és az Arany János Zeneszerzőversenyt (2018), a milánói Scuola Internationale Musica zeneszerző versenyének III. helyezettje (2019), ill. a németországi Progressive Classical Music Award V. helyezettje (2019). A Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium és a Kroó György AMI tanára, az Egy Hangversenyteremért Alapítvány online zeneműkiadó szerkesztőségi tagja. „Bár lírai, művészi alkat, mégis otthon érzi magát a XXI. század zajos világában. Nemcsak magabiztosan mozog e robogó világban, hanem abban élve, alkotva, pontosan tervezi jövőjét. Tudatos minden zeneszerzéssel kapcsolatos mozdulata. Tipikus versenyző alkat - lesi, keresi a lehetőségeket, ahol megmérettetheti magát kortársaival. A megannyi elnyert díj azonban nem megnyugtatja, hanem új és újabb kihívások felé hajtja" - jellemzi laudációjában Bánkövi Gyula.

Nóta

Az Év Magyarnótaszerzője Éliás Tibor lett. Első dalát Kovács Erzsi vitte sikerre, magyarnóta és könnyűzenei szerzeményeit több százezer ember hallgatja, kérik a Dankó Rádió kívánságműsoraiban, hangzik el a színpadokon. A nótaénekesek szívesen tűzik műsorra szerzeményeit. Korán kibontakozó zeneszerzői pályája mellett komoly sikereket ért el opera-, operett- és nótaénekesként is. A magyarnóta filmmel célja a műfaj fókuszba állítása és népszerűsítése, fennmaradásának előmozdítása.

Tizennyolc évvel ezelőtt alapította meg az Operett-Életműdíjat, amely a Budapesti Operettszínház gálaműsorán kerül évente átadásra, míg az ugyancsak általa alapított Dankó Pista Életműdíj a magyarnóta népszerűsítésében kiemelkedő személyiségek munkáját díjazza. A Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnökeként hatékonyan dolgozik a magyarnóta mai elismertetésén. 2021-ben kezdeményezte a Nótaolimpia felújítását, annak nemzetközivé válását.