Kopriva Attila napjainkban Kárpátalja egyik legjelentősebb festőművésze, aki egykor a Lembergi (Lvivi) Művészeti Akadémia üvegművészeti szakán végzett, kiváló festő és nagyon jó szobrász, a Szombathelyi Egyházmegyében pedig több kiállítása is volt.

Abban az időszakban, a 90-es évek közepén nemcsak a művészsors, a hétköznapi megélhetés sem volt egyszerű Kárpátalján. Kopriva Attila a Munkácsi Technológiai Főiskolán rajztanárként tanított, és minden évben az Őrségbe hozta nyaralni a munkácsi és beregszászi gyerekeket Varga Ottó atyához. - Ilyenkor Attilát mindig megkértük valamilyen fontos feladat elvégzésére. A bajánsenyei templom oltárképét, a Szent István megkoronázása című festményt is egy ilyen nyaralás során, egy hét alatt festette meg.

A következő személyes találkozás előtt fogalmazódott meg a szombathelyi karitász vezetőjében egy közös munka ötlete, az egyházmegyei karitásznak ugyanis nem volt Szent Erzsébet képe. - Mesélj nekem Szent Erzsébetről - kérte akkor igazgatónőt a festőművész. Marietta pedig rengeteget mesélt neki: a (még nem tisztázott) születési helyéről, Sárospatakról, szüleiről, Türingiáról, a férjéről, Lajosról, akitől három gyermeke született, és annak körülményeiről, ahogyan Erzsébet a szegények istápolója lett.

Kopriva Attila az elkészült, még keretezetlen festménnyel

Attila egész éven át tanulmányokat csinált a kis füzetébe Árpád-házi Szent Erzsébetről és életéről. Következő nyáron ismét elérkezett a nyaralás időszaka, egy hétre újra eljöttek Kárpátaljáról. A bőröndben feltekerve hozta a vásznat, vele együtt a rengeteg faanyagot is, mert mint „felfeszített vásznat" nem hozhatta át a határon. Az Őrségben összerakta először a keretet, majd kifeszítette rá a vásznat, és azt mondta: - Most gyere, ülj le, és nagyon részletesen mesélj el nekem mindent Szent Erzsébetről.

Így történt. Erzsébet egész élete felidéződött, ahogy 20 évesen özveggyé vált, vagyona felett nem rendelkezhetett, három gyermekével elhagyta Wartburgot, majd Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, s hogy halálának napját három nappal előbb megmondta. Szóba került egy személyéhez kötődő legenda, a rózsalegenda is, miszerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről, ám egyik alkalommal sógora, Henrik - akivel mindig hadilábon állt - épp vadászatból tért haza, és meglátta, hogy Erzsébet nagy köténnyel oson ki Wartburg várából. Így hát követte és látta, hogy szegények várják az erdő szélén. Henrik megkérdezte tőle, mi van a kötényében, Erzsébet pedig azt mondta: rózsák. Ahogyan kötényét leengedte, rengeteg rózsa hullott ki belőle, valójában pedig élelmiszert vitt a szegényeknek. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

Alkotás közben

- Azt kértem tőle, ezt a legendát fesse meg. Attila eltűnt egész héten. Mentünk minden nap kirándulni a gyerekkel, és ő nem jött velünk. Szombaton este készültünk a búcsúestre. Ilyenkor Ottó atya hatalmas lakomákat rendezett a gyerekeknek, amit Őriszentpéteren azok az emberek segítettek összerakni, akiknél a kárpátaljai gyerekeket elszállásoltuk. Mielőtt mentünk volna a búcsúlakomára, Attila megjelent a képpel. Amikor a festményt megláttam, nem jutottam szóhoz. Ez valami csoda volt! Rajta volt Wartburg vára, a szegények, Erzsébet, kiemelve a csodálatos palástjával, mellette az őrgróf a vadászaton a kürtjével, kutyáival. Ugyanaz az életkép megjelent, ahogy azt elképzeltük Szent Erzsébetről. Szerintem egyházmegyénk legszebb Szent Erzsébet ábrázolását készítette el ezen a nyáron Kopriva Attila. A képet elvittem egy szombathelyi üvegeshez, és kértem, olyan keretet csináljon rá, amilyen Erzsébet palástja. Cseresznyefából készült el a képkeret.

Az elkészült kép - Fotó: Czika László

- Attilát minden évben, Szent Erzsébet napján megemlegetjük, hogy az ortodox festőművész micsoda csodálatos Erzsébet-képet alkotott a katolikus karitásznak. Ünnepekkor a szobrot és ezt a képet visszük magunkkal mindenhova.

Ezen felül is számos festményét őrzi még Kopriva Attilának az egyházmegye, 2000-ben pedig Szent István szobrot készített Bajánsenyén, Györke Gyuláné, az Őrségi Karitász Szervezet vezetőjének felkérésére.

A bajánsenyei Szent István szobor mellett Györke Gyulánéval