A várkastély a törökök kiűzése után veszítette el hadászati jelentőségét, és kezdte magára ölteni ünnepi ruháját: barokk ablakokat kapott, és díszeket a homlokzatára. A kastély mai is látható fényét az 1750-es, 1760-as években nyerte el, a névadó Forgách család gondos kezei alatt.

A Forgách-kastély homlokzata (Forrás: Fotó: MTI/Komka Péter)

A Forgách család két ágra oszlott: volt a gimesi ág, amely Nyitra megyében volt nagybirtokos, és a gácsi ág - mondta Simon István történész. Hozzátette, a Forgách család nagyon előkelő felmenőkkel büszkélkedhetett, hiszen a Hont és Pázmány nemzetségből származtak, két testvértől, akik a krónika szerint felavatták Istvánt mint fejedelmet a Koppány elleni küzdelemben.

A feljegyzések szerint a nagybirtokos család a 14. század végén vette fel a Forgách nevet.

A kastély berendezése, akárcsak megannyi gyönyörű épület enteriőrje nem élte túl a világháborút és az azt követő vészterhes időket, de néhány terembe utólag visszacsempészték a főúri miliőt, amely évszázadokig hozzátartozott a kastélyhoz.

Jelentős történelmi esemény is kötődik a kastélyhoz: az 1705. évi országgyűlés. A rendek itt II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották, tiszteletére a szomszédos ferences templom egyik szobája a Rákóczi-terem nevet viseli.

A 14. században épült gótikus stílusú ferences plébánia és kolostor látképe a Forgách-kastély udvara felől, Szécsényben (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

A koldulórendi ferencesek a városfal mellett építkeztek, így kerültek a kastély tőszomszédságába. A rend templomának első köveit már az 1300-as években lerakták, a gótikus stílusú templom azóta számtalan viszontagságon ment keresztül, háborúkat látott, nem egyszer tűzvész is pusztította. A legnagyobb átalakuláson a török hódoltság alatt esett át. A törökök ugyanis nem szívesen építkeztek az elfoglalt területeken, inkább saját céljaikra alakították a már meglévő épületeket. Így lett a ferences templomból istálló, a sekrestyéből pedig török fürdő. A ma is álló komplexum maga a történelem, ahol egyformán jelen van a gótikus stílus, a barokkos templombelső, de az 1976-ban készült freskókkal a modern is.

Grassalkovich Antal saját divatot teremtett a kastélyépítészetben

Magyarországon a kastélyok kora a törökök távozásával jött el igazán. Ezért is, meg az újjáépítések miatt is viseli magán a legtöbb főúri lak a kor meghatározó stílusát, a barokkot. Az ország egyik vezető főnemesi családja, annak is a feje, Grassalkovich Antal ráadásul saját divatot teremtett a kastélyépítészetben. Grassalkovich stílusú kastélyokra jellemzők az oldalszárnyak, amelyek befelé ívelő U alakot adtak az épületnek, így adva egy sokkal családiasabb hangulatot a kastélyoknak - mondta Nagy-Hanna Viktória, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum igazgatóhelyettese.

Noha a hatvani kastélyt a Grassalkovich család csupán a környező uradalom igazgatására használta, a kastély kivitelezése mégis igazán igényes: elegáns bejáratához lépcsősor vezet, ahol a korinthoszi oszlopokon míves titánok tartják az erkélyt. A kastély berendezése a II. világháborút követő zavaros időkben fosztogatók prédája lett. A korábbi stukkókkal gazdagon ékesített díszteremben ma már csak a trófeák az eredetiek.

A felújított hatvani Grassalkovich-kastély (Fotó: MTI/Komka Péter)

Aki bele szeretne feledkezni a trófeák bonyolult világába, annak a legideálisabb hely a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum. A névadó Széchenyi Zsigmond nemesi család sarja, Széchenyi István távoli rokona, ám a kényelmes főúri élet helyett a viszontagságokkal teli és kényelmetlen afrikai vadont választotta.

Kiállítóterem a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban (Fotó: MTI/Komka Péter)

Olyan személyes tárgyai láthatók a múzeumban, amelyek elkísérték útja során. De nemcsak annak járhatunk itt utána, hogyan lesett vadra puskával egy főúr, hanem a vadászat alakulását is nyomon követhetjük egészen a kezdetektől.

A kastély tulajdonosa, Grassalkovich Antal nem hódolt egzotikus szenvedélynek, leginkább itthon tevékenykedett, és jogi végzettségét kamatoztatta. A köznemesi családból származó, a török hódoltság után rövid idő alatt meggazdagodó Grassalkovich Antal kora legtekintélyesebb főnemese volt, aki jelentős politikai befolyással is bírt. Többek között ő folytatta Mária Terézia idején a budai Vár építését is - mondta Simon István.

A 18-19. században a Hatvanban főzött sert a hozzáértők számontartották

Hatvan városa sokat köszönhet a családnak. A gróf nagy gondot fordított birtokai rendezésére. A hatvani főtéren, ahol a kastély és a városháza is áll, templomot építtetett. Nem messze a Szent Adalbert-templomtól, a mai napig áll egy épület, amely szintén a Grassalkovich családnak tartozik hálával: a serfőzde.

Hogy pontosan mikor indult el Hatvanban a folyékony kenyér gyártása, azt nem tudni, de azt igen, hogy a 18-19. században az itt főzött sert a hozzáértők számon tartották. És persze az is bizonyos, hogy a serfőzés a mai napig nem állt le, hiszen az épületnek csak az egyik fele múzeum, a másikban ma is értő kezek keverik az aranyló italt.

Annak idején az alapanyagot a család közeli majorjában állították elő. Ugyan itt ma már megszűnt a munka, de a barokkos épületek, magtárak, istállók még őrzik a múltat. És állnak az egykori major impozáns kapui is a szobordíszeikkel. Utóbbiak „a távolba nézve merengenek", és nem értik, hogy a család szerencsecsillaga miért áldozott le Grassalkovich gróf halála után.

Hiába a jövedelmező ügyletek, a birtok, a sörgyár, ha az ember mindig többet költ, mint amennyit keres. Grassalkovich Antal egyetlen fiára, II. Grassalkovich Antalra hagyta minden vagyonát. Ő pedig fényűző életet élt, és a családi birtokokat is elhanyagolta. Fiának, III. Antalnak már csak adósságokat hagyott örökségül.