Huzella Péter: a veszteség értette meg velem, hogy megbecsüljem a szüleim generációját

2021.05.31. - 09:00 | vaskarika.hu - Nézőkép: hirado.hu

Huzella Péter: a veszteség értette meg velem, hogy megbecsüljem a szüleim generációját

Családi öröksége előre meghatározta, hogy művész legyen, ő azonban elsőként építészként csöppent bele a munka világába. Huzella Péter a pályaválasztás kihívásai mellett zeneszerző édesapjáról, Huzella Elekről és elvesztéséről is vallott a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában. Most először apja Kodály Zoltánhoz fűződő viszonyáról is mesélt.

HIRDETÉS

Az építészetet hagyta ott a zenéért annak idején Huzella Péter, a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, a Kaláka együttesben való munkásságáért pedig megosztott Kossuth-díjjal elismert zeneszerző, gitáros-énekes. A magyar gyerekzene koronázatlan királya a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában kivételesen nemcsak munkássága kiemelkedő állomásairól, hanem családjáról és édesapja fájdalmas elvesztéséről is beszélt a műsorvezetőnek, Süveges Gergőnek.

„Minden nap szembesülök azzal, hogy az ifjúságom mennyire fontos szerepet játszik az életemben. A Kalálkában töltött, legsikeresebb éveim szinte egybefolynak, annyira intenzívek voltak. 20 év, ami mintha csak egy pillanat lett volna" - kezdte a visszaemlékezést Huzella Péter, aki szerint a bennünket körülvevő emberek teszik naggyá életünk fontos pillanatait. Nem tagadja, sikereinek legnagyobb állomásaikor egyvalaki mindig nagyon hiányzott neki, az édesapja.


Fotó: hirado.hu

„Ideje korán, 21 éves koromban veszítettem el az édesapámat. Ott voltam a halálos ágyánál. Ő egy rendkívül szomorú ember volt, az a fajta alkotó, akit a politika minden alkalommal háttérbe szorított. Sosem kapott nagyobb megbízásokat. Maga, Kodály Zoltán választotta ki, de ő nem vállalta, hogy a tanítványa lesz, mástól akart tanulni. Azt hiszem, Kodály a maga korában egyfajta félisten lehetett, akit felemelt a körülötte lévő slepp, apám pedig nem akart közéjük tartozni. Később mégis jóba lettek" - vallott a műsorban édesapjáról, Huzella Elekről, aki szintén zeneszerző volt.

Bár gyerekkorában édesapja figyelmét és szeretetét megkapta, felnőttkorában állandó hiányt jelentett számára elvesztése, ezért apafigurákat keresett maga körül. A zenei sikerei előtt a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, ahol munkatársai szolgáltak számára erkölcsi zsinórmértékként.

„Míg néhány évet építészként dolgoztam, akadt egy-két kollégám, aki emberileg a példaképemmé vált. Komoly tekintélyhiányom volt. Fel akartam nézni valakire. A veszteség értette meg velem, hogy ezt a generációt jobban meg kell becsüljük" - nosztalgiázott a zeneszerző.

A teljes rádióriport Huzella Péterrel ide kattintva elérhető.

Új hozzászólás