1. Vöröskő vára

A Kis-Kárpátok erdőségében megbújó vár. Kép forrása

Pozsonytól északra, a Prágába vezető út egyik hágója fölött, annak védelmére épült az óriási vár. Ma is álló, reneszánsz formájára a Fugger-család építette. A famíliának rengeteg érdekeltsége, bányája, földje volt a Felvidéken, bár hozzáállásukat jól jellemzi, hogy nevükből származik a "fukar" szavunk. A biztonságos, de meglehetősen rideg épületet a későbbi tulajdonosok, a Pálffyak építették át, így a vastag falak könnyed és pompás barokk tereket rejtenek. 

2. Kopcsány, kápolna

Az ezeréves határt alkotó Morva-folyó partján álló kápolna. Kép forrása

A cseh határ mellett álló kis egyszerű kápolna valószínűleg a Kárpát-medence legrégibb, ma is álló épülete. A későbbi átépítések miatt sokáig egy "átlagos" barokk kápolnának gondolták, míg egy feltárás során kiderült, hogy az ablakai gótikusak a 14-15. századból. Egy újabb feltárás után további évszázadokat "öregedett" az épület, a felhasznált (és fennmaradt!) faanyag vizsgálata kimutatta, hogy a felhasznált fákat 950 körül vágták ki. 

3. Nedec, vár

A Dunajec-parti Nedec vára, a háttérben az egykori lengyel "ellenvár", Czorsztyn. Kép forrása

Magyarország és Lengyelország határát egy szakaszon a Dunajec-folyó alkotta. A folyót a régi Magyarországon egyébként gyakran a "hűtlen" névvel illették, ugyanis ez volt az ország egyetlen folyója, ami nem a Duná, hanem a Visztula felé tartott. A folyó stratégiai szakaszain végig várakat emeltek, több helyen "párban", vagyis egyet-egyet egymással szemben. Ezek közül a legnevezetesebb a Neced-Czorsztyn vár-pár, ami a Szepességből Krakkó felé tartó utat őrizte. A két erőd közül a magyar szinte teljes épségben maradt meg, a lengyel rommá vált, bár falai máig állnak. Nedec községet a környező vidékkel, Szepes vármegye "csücskével" együtt Trianonban nem Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz csatolták.

4. Szepeskáptalan, a "szepességi Jeruzsálem"

A "szepességi Jeruzsálem" a fölé magasodó Szepesvárral. Kép forrása

Az egykor önálló Szepeskáptalan város a régi Magyarország egyik legkülönlegesebb települése volt. Csupán a román-gótikus stílusú székesegyház, és a környező mintegy tucat egyházi épület (püspöki palota, kanonoki ház) alkotta, és természetesen városfal övezte. Ezért, mint egyfajta "szent várost" szepességi Jeruzsálemként is emlegették. Ma Szepeskáptalant a szomszédos Szepesváraljához csatolták, ami fölött emelkedik a vármegye névadója, a romjaiban is impozáns Szepesvár.

5. Nagyvárad, Darvas-La-Roche-ház

A frissen felújított házban a szecesszió múzeuma kap helyet. Kép forrása

Nagyvárad fénykora a 19. század végére, 20. század elejére esik, mikor a "Pece-parti Párizsban" sorra épültek a szecesszió különböző irányzatait képviselő lakóházak. Találhatunk itt Lechnert követő magyaros, bécsi, brüsszeli irányzatokat képviselő épületeket. A színháztérről nyíló utcában álló házat egy gazdag faipari vállalkozó építette, akinek cégtársa egy bázeli kereskedő volt (innen a ház részben francia neve). A tervező építész-testvérpár Vágó József és László a szecesszió bécsies, korai modernbe hajló irányzatát képviselték. Váradi épületük is ilyen, a viszonylag egyszerű homlokzat pompás lakrészeket rejt, ahol minden kis részletet kidolgoztak a tervezők. A sokáig romos épület felújítását épp a napokban végzik, a tervek szerint a váradi szecesszió múzeuma nyílik meg benne.

6. Szászmuzsna, erődtemplom és falu

A szászmuzsnai erődtemplom uralja a környező vidéket. Kép forrása

Erdély szászok lakta vidékein mintegy 250 erődtemplom áll. Ez a jellegzetes épülettípus a 15. századtól kezdve alakult ki, mikor rendszeressé váltak a török betörések a Kárpátok déli hágóin át. Erre válaszul a szászok fokozatosan erőddé alakították templomaikat: köré bástyás védőfalrendszert építettek, de magukat a templomokat is átépítették, megerősítették. A legtöbb helyen a falakon belül minden család számára kamrát alakítottak ki, hogy ott vészeljék át a támadást, és oda menekítsék legfőbb értékeiket. A szászok Németországba való visszaköltözése óta a legtöbb templom állapota sajnos rohamosan romlik, több össze is dőlt már. A kevésbé ismert szászmuzsnai viszont jó állapotban van, sőt, a falu máig őrzi a szász építészeti jellegzetességeket.

7. Oravica-Anina vasútvonal

Az egyik völgyhíd a 14 közül. Kép forrása

Az ország akkor egyik legfontosabb vasútvonalát már 1847-ben elkezdték építeni, de csak 1863-ra készültek el vele. Két fontos bánsági bányavárost, Oravicát és Aninát kötötték össze, lehetővé téve a kitermelt szén szállítását. Noha a két település csak 16 kilométerre fekszik egymástól légvonalban, a vasútvonal 33 kilométer hosszú, és tíz alagutat és 14 völgyhidat tartalmaz. Ráadásul a vonal jelentős részben sziklák között vezet, így az utazó szinte Svájcban érezheti magát. 

8. Bács, vár

A legjobb állapotban megmaradt épületrész, a lakótorony. Kép forrása

Az alföld déli részén, ahol középkori emléket a legkevésbé vár az utazó, magasodik a gótikus vár óriási együttese. Viszonylagos épségét fekvésének köszönheti: a törökök korán elfoglalták, és 1686-ban a császáriak harc nélkül foglalták vissza. Sajnos, amit a seregek nem tettek meg, elvégezte az idő, és a környező falvak lakossága: a vár jelentős részét elhordták az évszázadok alatt.

9. Városszalónak, vár

A környező tájat uraló vár. Kép forrása

Az egykori nyugati határszélen sorakozó várak közül Városszalónak kevésbé ismert. A teljes épségben megmaradt középkori vár a 17. század óta a Batthyány-család tulajdona volt, Batthyány Lajostól kobozta el az állam 1849-ben. A váron jól láthatók az építési periódusok, a "kövér" öregtorony, és az ahhoz hagymahéj-szerűen hozzáépített későbbi szárnyak. A Batthyányak fejlesztgették a várral szomszédos kisvárost is, ami így városias formát öltött, noha csak kétezer lakosa van. 

10. Fertőmeggyes

Jellegzetes fertőmeggyesi udvarköz. Kép forrása

A Fertő-táj egyik jellegzetes falva a gyümölcsöseiről elnevezett Meggyes. A kis falu a történelem során szinte végig Sopron város birtokát képezte, lakói borászatból és halászatból meggazdagodott gazdák voltak. Jellegzetes meggyesi építészeti forma az udvarköz (Hofgasse), a lakosság növekedésével az udvarok hátsó részeire is építkeztek, így az udvarok kis utcácskákká alakultak. 

szerző: Szende András
nyitókép: enjoytatras.com 

Kapcsolódó írásunk:

101 év, 10 épület - Építészeti remekművek, amiket Trianonnal elvesztett az ország

2021.05.28. - 10:00 | Szende András - Nyitókép: Wikipedia

A lassan 101 éve megkötött trianoni békediktátum az egyéb veszteségek mellett a magyar építészet számos jelentős emléke is a határokon túlra került. Ezek közül nézzük a tíz legismertebbet, legjelentősebbet!