90 kilométer a hitre épülő szeretet jegyében - Célba ért a Katolikus Karitász jubileumi gyalogos zarándoklata

Képgaléria megtekintése2021.07.03. - 18:15 | vaskarika.hu - Fotók: Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

90 kilométer a hitre épülő szeretet jegyében - Célba ért a Katolikus Karitász jubileumi gyalogos zarándoklata

A Katolikus Karitász megalakulásának 90. és újjáalakulásának 30. évfordulóját ünnepli 2021-ben. A kettős jubileum apropóján egy 90 kilométeres zarándoklat indult Székesfehérvárról Homokbödögére június 30. és július 3. között, aminek utolsó napi szakaszát a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 12 fős csapata is teljesítette.

Június 30-án - zarándokok részvételével - Spányi Antal püspök, a Katolikus Karitász elnöke mutatott be szentmisét Székesfehérváron, a Prohászka Ottokár-emléktemplomban Écsy Gábor országos karitászigazgatóval, Szijártó László veszprémi karitászigazgatóval, Ugrits Tamás székesfehérvári egyházmegyés pasztorális helynökkel és Tóth Tamás helyi plébánossal együtt.

A főpásztor köszöntötte az indulás helyszínén a jubileumi zarándoklat résztvevőit, akik az ország minden részéből érkeztek, tizenhat egyházmegye karitászcsoportjait képviselve. A karitászosok azért vállalkoztak gyalogos zarándoklatra, mert ennek részeként adnak hálát a segélyszervezetért, annak önkénteseiért, a szeretetszolgálatot végzőkért, a rászorulókért, valamint azért, hogy a „szeretet útját" járva közösen imádkozzanak és elmélkedjenek - mondta el Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese.


A jubileumi zarándoklat kiindulópontja a szociális, karitatív szellemiséget elmélyítő Prohászka Ottokár városa, Székesfehérvár volt, célállomása a gazdasági válság miatt létrehozott Szent Erzsébet Karitász Központ egykori vezetője, a budapesti Karitász érseki biztosa, Mihalovics Zsigmond szülőfaluja, a Veszprém megyei Homokbödöge. A négynapos út Bakonykútin, Bakonynánán és Bakonybélen át vezet Homokbödögére, ahol szombaton Udvardy György veszprémi érsek mutatott be szentmisét, ünnepélyesen lezárva a jubileumi zarándoklatot. 

A Karitász megalakulása Magyarországon

Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása 1931. szeptember 17-én nevezte ki a Karitász érseki biztosának Mihalovics Zsigmondot, aki aprólékos munkával Budapest minden egyházközségében megalakíttatta a helyi szervezeteket. Sorra járta a főváros nyomortelepeit (publikálta is Budapest „nyomortérképét"), s azon szegénynegyedek közelében, ahol nem volt plébánia, karitászirodákat létesített. A harminckilenc budapesti és az egyházmegyei karitászok koordinálása és támogatása céljából 1931. október 7-én a püspöki kar megalapította a Szent Erzsébet Karitász Központot. 1931 végére országosan szervezetté vált a segélytevékenység.


Mihalovics Zsigmond, a Magyar Karitász megalapítója Homokbödögén született. Különösen megérintette lelkét az I. Világháború alatt és után átélt tömeges szenvedés és nyomorúság. A Bécsi Egyetemen végezte a teológiát, a Pázmáneum növendékeként. Pappá szentelése után szinte azonnal kitört a háború. Budapestre került hittanárnak, majd a Herminamező első plébánosa lett. Személyesen is gyakorolta a közvetlen segítő szeretetet. De különös képessége volt az intézményes karitatív munka megszervezésére is. 1931-ben már a Budapesti Karitász érseki biztosa lesz. '33-ban pedig ő lesz az Actio Catholica első országos igazgatója. Pályafutása világosan megmutatja, hogy a katolikus szellemű társadalmi tevékenység alapja és kiindulópontja a rászorulók iránti segítő szeretet. De Mihalovics Zsigmond szervezőképességére az egész ország számított. Ő volt az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus igazgatója. Szervezett egyesületeket, egyházközségi szakosztályokat, jótékonysági csoportokat, sőt atlétikai klubot is. A jezsuita Bangha Bélával együtt évente szerveztek konferenciákat papok számára. Élete volt a példa arra, hogy a hitre épülő segítő szeretet hogyan sugárzik tovább a társadalom minden területére.

Amikor a II. világháború után a vallás hivatalosan nem kívánatos dolognak minősült, az ő személye és munkája is veszélyesnek és gyanúsnak látszott az akkori kommunista vezetés szemében. Szinte az utolsó pillanatban menekült külföldre letartóztatása elől. Amerikai emigrációban érte a halál 1959. augusztus 28-án. Öröksége ma is ihlető erő.

Források: karitasz.hu ; magyarkurir.hu

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás