Az alkotók - akik többek között a Nemzet Színészeiről készült falfestményt, valamint az Arany János portrét, a 6:3 - Az évszázad mérkőzését, a Rubik-kockát és az 1956 emlékfalak című falfestményeket is készítették - első sorban olyan témákat keresnek, amelyekben megidézhetik Magyarország múltját, neves magyar személyiségeket, eseményeket, így esett választásuk az emlékévben Cziffra Györgyre, akinek életútja példaként szolgálhat a ma embere számára is.

Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos Emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Az emlékév programjai Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg itthon és külföldön, számos hazai és külföldi partner áll társszervezőként az események mellett.

Fotó: Asszonyi Eszter

„Napjainkban az utcai falfestés reneszánszát éli a nagyvilágban. Levetkőzve azt az előítéletet, hogy ez "graffiti", mostanra egy megbecsült és nagyra tartott művészeti ágazattá nőtte ki magát. Az emberek csodálattal tekintenek fel egy-egy óriás festményekre, és elgondolkoznak azon, hogy miként is készülhetett. Mostanában különösen nagy értéke van a kézzel készült dolgoknak, ebben a fullasztó digitális világban." - mondta a Neopaint részéről Jankovits Barnabás

Fotó: Asszonyi Eszter

„Cziffra György élete példaként szolgálhat, hogy a legmélyebbről, a történelem számtalan buktatóján keresztül is kitartással, tehetséggel és hittel el lehet jutni a csúcsra. Cziffra mélyszegénységbe született, gyermekkorát a 13. kerületben, Angyalföldön töltötte. Átütő zsenije már egészen korán megmutatkozott, de a második világháború egy időre elszakította őt a művészpályától. Túlélvén a frontot, a háborút, hazatérve szinte újra tanulta a repertoárt, de első sorban bárokban zongorázott. 50-ben megpróbálta elhagyni az országot családjával, de elkapták és börtönbe, munkatáborba vetették. Amikor kiszabadult, '53-ban újra tanulta a zongorázást. 1956-ban a forradalom alatt elhagyta Magyarországot, Franciaországban már ismerték a nevét, itt indult el nemzetközi karrierje egészen átütő erejű zongoraművészként. Ő a koncertezés mellett alapítványt hozott létre, egy valódi élő művészeti központot felújítva magánvagyonából a senlis-i középkori kápolnát, amelynek a Liszt Auditorium nevet adta. Korát messze megelőző, nyitott művészetszemlélete a 21. században még aktuálisabb, mint valaha: klasszikus zongoraművészként páratlanul improvizált és kalandozott más stílusok felé, alapítványán keresztül nem csak zenészeket, hanem képző- és iparművészeket is előszeretettel támogatott. Életútja során magyarsága európaiságában teljesedett ki, világjáró művészként, francia állampolgárként is büszke volt származására." (Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál lapító-művészeti vezetője)

A Cziffra100 eseményeiről a cziffra100.com weboldalon tájékozódhatnak. Az emlékév a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően valósul meg a Bethlen Gábor Alapkezelő segítségével.

A Cziffra Györgyről készült eredeti fotót Erich Auerbach készítette és a Getty Images tulajdona. A helyszínt a MÁV-HÉV Zrt biztosította.