Zolnai Fanni és Kiss Márton közös hangversenyével zárultak a Hetyei Művészeti Napok
Képgaléria megtekintése2021.08.14. - 12:45 | Büki László 'Harlequin'
Augusztus 13-án az egyházashetyei katolikus templomban lépett közönség elé Zolnai Fanni (fuvola) és Kiss Márton zongoraművész, a XXVIII. Hetyei Nemzetközi Művészeti Napok zárásaként. A műsoron Muszorgszkij 'Egy kiállítás képei' című zongoraciklusa szerepelt, ráadásként pedig Bartók Béla gyűjtéséből hangzottak el bihari román táncok. A koncertet követően a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász munkatársai várták szeretet-vendéglátásra és önfeledt beszélgetésre a hangverseny közönségét és a művészeket.
HIRDETÉS
Az Egy kiállítás képei Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839. március 21. - 1881. március 28.) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. A darabot az előző évben elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának hatása alatt írta 1874-ben. A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki - rá jellemző módon.
Muszorgszkij tíz Hartman-képet választott ki szvitje számára. Az egyes képek között, legalábbis a mű első felében, vissza-visszatérő "Promenade"-dallamot hallunk, mely a kiállítás látogatóját jeleníti meg, amint egyik képtől a másikig sétál. A "Promenade"-téma minden egyes visszatéréskor változik: a látogató még az imént látott kép hatása alatt áll, miközben továbbhalad a következő kép felé.
Az első kép, "A gnóm", egy törpeformájú játék diótörőt ábrázolt. Muszorgszkij elképzelte, hogyan mozogna ez a bábu, ha valaha életre kelne, mint E. T. A. Hoffmann diótörője, melynek nyomán Csajkovszkij (18 évvel Muszorgszkij "Gnóm"-ja után) megírta világhírű balettjét. A diótörő groteszk és váratlan mozdulatait igen érzékletesen ábrázolja a zene. A "Promenade" után belépünk "Az ódon kastély"-ba, ahol egy trubadúr érzelmes dalt énekel.
A következő képnek, melyet ismét "Promenade" vezet be, francia nyelvű a címe: Tuileries: Dispute d'enfants aprčs jeux ("A Tuileriák kertje - veszekedő gyermekek"). A híres párizsi parkban játszódó jelenetet minden átmenet nélkül követi a Bydlo-tétel, melyben egy ökör vontatta szekeret látunk Lengyelországban közeledni, majd eltávolodni a sáros országúton. A súlyos járású dallam egyre hangosabb, majd egyre halkabb lesz.
Egy erősen lerövidített, lírai "Promenade" vezet át a következő tételbe: "Kiscsibék tánca a tojáshéjban". Hartman jelmezterveket készített a szentpétervári Mariinszkij Színház egyik balettprodukciójához, melynek koreográfiáját a kor vezető táncművésze, Marius Petipa készítette. A produkcióban egy csoport gyerek kanárimadárnak volt öltözve. Mások, egy korabeli leírás szerint, "tojáshéjba voltak zárva, mint valami páncélba" - csak a lábuk látszott ki.
A következő tétel, ‘Samuel' Goldenberg és ‘Schmuyle', Hartmannak a sandomierzi gettóban készített portrévázlatain alapszik. Az egyik kép gazdag zsidót ábrázol szőrmekalapban, a másikon egy szegény embert látunk, amint lehajtott fejjel ül. A vázlatok mind külön-külön mutatják a szereplőket; Muszorgszkij volt az, aki összehozta őket zenéjében. A tételt általában úgy értelmezik, mint a gazdag és a szegény zsidó közötti vitát. Goldenberg lassan mozgó unisono-dallama a bővített szekundhangközt hangsúlyozza, amely "keleti" hangköznek számít, és gyakran fordul elő a Muszorgszkij által ismert zsidó liturgikus és népi dallamokban. Schmuyle panaszos témája állandóan egyetlen hangot ismétel, mintha a szegényember a könnyeitől alig tudna beszélni. Később egyszerre halljuk mind a két dallamot. Ravel hangszerelésében az egész vonóskar a Goldenbergé, míg Schmuyle egy szál szordinált trombitával próbál védekezni.
A Limoges le marché (La grande nouvelle) (A limoges-i piac: A nagy újság) c. tétel a francia város piacára vezet el, ahol nagyban folyik az alkudozás meg a pletykálkodás. Muszorgszkij kéziratában a következő program olvasható (a zeneszerző ugyan később kihúzta, de így is tanulságos):
A nagy újság: Puissangeot úr megtalálta elveszett tehenét. De a jó limoges-i asszonyokat ez a hír nem érdekli, mert Remboursacné éppen most kapta meg új porcelán műfogsorát, és Panta-Pantaléon úrnak még mindig gondot okoz hatalmas orra, mely olyan vörös, mint a mákvirág.
A kontraszt aligha lehetne nagyobb a piacjelenet és a következő kép, a Katakombák között. Hartman vízfestménye önarckép, melyen a művész egy barátja és egy lámpást tartó vezető társaságában kutatja a párizsi földalatti sírokat. Jobbra koponyák állnak nagy halomban, és Muszorgszkij fantáziája szerint egyszer csak világítani kezdenek. Ezen a ponton jelenik meg újra az egy ideje nem hallott "Promenade"-téma, szinte "megdicsőülve". A kotta felirata szerint: cum mortuis in lingua mortua ("halottakkal a halottak nyelvén"). (Muszorgszkij különben con mortuis-t írt, keverve a latint az olasszal.)
Baba-Jaga csirkelábon forgó kunyhója következik. Az orosz népmesék boszorkánya lakik ebben a nevezetes épületben, ahová előszeretettel csalogatja a gyerekeket, hogy azután megegye őket. A mese egyik verziója szerint "csontjaikat egy hatalmas mozsárban morzsolja szét, és ebben a mozsárban ülve száguld az erdőn keresztül, a mozsártörővel lökve előre magát." Hartman terve az volt, hogy faliórát készít a kunyhó-motívum felhasználásával; a terv csak vázlatként maradt fenn. A Muszorgszkij-tétel ritmikájában van valami az óriás falióra tiktakkolásából; egy titokzatos hangulatú középrész után visszatér a félelmetes nyitószakasz.
A boszorkányzene közvetlenül a zárótételbe, "A kijevi nagykapu"-ba torkollik. Hartman nagyszabású kaputervét benyújtotta egy pályázatra, de a terv nem valósult meg. A hatalmas építményt grandiózus, orosz egyházi énekre emlékeztető, gazdagon harmonizált dallam jeleníti meg, melyet nyugodtabb, korálszerű melléktéma vált fel. A tétel vége felé újra megjelenik, diadalmasan, a "Promenade"-téma, és ebből épül fel a mű végső drámai csúcspontja, melyben a kapu Oroszország régi dicsőségének jelképévé válik. /Forrás: filharmonikusok.hu /
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás