Idén 40 éves Capella Savaria kamarazenekar, ami egyben Magyarország legrégebbi barokk kamarazenekara. Ebből az alaklomból ingyenes koncertet ad a Bartók Teremben, amin Händel: Theodora című oratóriuma hangzik el. Ez a mű a szombathelyi bemutató előtt öt helyen lesz megtekinthető az országban, november 9-én pedig felcsendül a Bartók Teremben is.

"Megtisztelőnek tartjuk, hogy ezt a koncertet Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke fogja vezényelni, címszerepben pedig Baráth Emőke szoprán szólistát hallhatja a közönség" - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Horváth Soma, kultúráért is felelős alpolgármester.

A jubileumi koncerten egy nagyszabású oratóriumot hallhat a közönség, amit Kalló Zsolt művészeti vezető inkább operóniumnak nevezett, lévén a darab az opera és az oratórium ötvözete. A Theodora Händel életének csúcspontján született, 1749-ben. A két hónapon keresztül írt művet legismertebb oratóriumánál, a Messiásnál is többre tartotta, egyes kórustételeiről úgy gondolta, jobban sikerült megkomponálnia, amit zenetörténeti kutatások is alátámasztanak.

"Még nem játszottuk a Capella Savariával ezt a művet, és számunkra is rendkívül nagy megtiszteltetés, főként, hogy jelentős muzsikusegyéniségekkel léphetünk egy színpadra. A koncertet vezénylő Vashegyi György a régizene játszás meghatározó alakja, ő győzött meg arról, hogy a Messiás helyett ezt a különleges darabot mutassuk be, amit rendkívül ritkán lehet hallani Magyarországon, de Európa-szerte is, Szombathelyen pedig nagy valószínűséggel nem is hangzott el. Alapító tagunk is fog játszani a koncerten, hiszen Janzsó György bőgős kollégánk is fel fog lépni. A színpadon egy kórussal és öt szólistával "megerősített" barokk zenekart láthat majd a közönség, ami bőven meg fogja tölteni a színpadot" - adott előzetes képet a koncertről Kalló Zsolt.

***

George Frideric Handel 1749 nyarán írott és 1750. március 16-án a londoni Covent Gardenben bemutatott Theodora-ja a szerző utolsó előtti „eredeti" - azaz nem régebben megírt zenék újrafelhasználásával készült - oratóriuma, szövegét Thomas Morell tiszteletes írta. Az antiochiai ókeresztény mártírok történetét feldolgozó mű Handel egyetlen tisztán keresztény témájú zenedrámája: bemutatója nem aratott sikert és a továbbiakban is népszerűtlen kompozíció maradt. Míg más, korábban született oratóriumok (elsősorban a Messiás) népszerűsége folyamatosan növekedett, a Theodora előadásait szinte üres nézőtér fogadta: e rendkívül jelentős mű szerzője életében mindössze négy alkalommal szólalhatott meg. Ugyanakkor Morellnek köszönhetően tudunk arról, hogy amikor Handelt (élete vége felé) egy társaságban arról kérdezték, hogy - a közvélekedésnek megfelelően - a Messiás „Halleluja"-kórusát tartja-e legjobban sikerült művének, ezt felelte: „A Theodora második részének végén álló kórustétel messze felülmúlja azt."
A mű sikertelensége 1750-ben anyagilag már aligha okozott gondot Handelnek: ennél nagyobb csalódás volt számára a londoni közönség érdektelensége. Igaz, akadtak kivételek, s véleményüket találóan foglalja össze Shaftesbury grófja, aki a harmadik előadás (1750. március 23.) másnapján így ír levelében:

„Nem tudom befejezni levelem és elfelejteni a Theodórát. Háromszor hallottam és ki merem jelenteni: van olyan tökéletes, gyönyörű és kidolgozott kompozíció, mint Handel bármelyik műve. Tudomásom szerint jelentős időt töltött megírásával. A város egyáltalán nem szereti, de Mr. Kellaway és más kiváló muzsikusok hozzám hasonlóan vélekednek."

A zenekedvelő gróf értesülését - Handel időt és erőt nem kímélve dolgozott e művén - más is alátámasztja: Handel kézirataiban rendre feltüntette egy-egy rész megírása kezdetének és befejezésének dátumát. Először a kompozíció „lényegét" vetette papírra, majd újból végigment a művön, s kitöltötte a hiányzó szólamokat. A komponálás ezen utolsó része - mely értelemszerűen döntő a kidolgozottság szempontjából - a Messiás esetében két napig tartott, míg a Theodora írásakor nem kevesebb, mint két teljes hetet vett igénybe.

Számomra a Theodora Handel talán legnagyobb drámai súlyú kompozíciója: a barokk kor olyan Opus Magnum-a, mely Purcell, Bach és Rameau legjelentősebb műveinek is egyenrangú társa.

Vashegyi György