Az Artisjus 22. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára. Az elismerés presztízse elsősorban abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottak személyéről, a könnyűzenei alkotók díjazását külön szakmai bizottság készítette elő.   

Zsoldos Bélát életműdíjjal, Sárik Pétert az év zeneszerzője címmel, Szepesi Mátyást pedig az év szövegírója díjjal tüntették ki. Az év produkciójának a Napidal Sziámival projektet választották. Junior Artisjus-díjjal ismerték el Sallai Dénes Bálintot (Dé:Nash), Kőrös Mimit (Saya Noé) és a Carson Coma alkotói közösségét.

Az év komolyzenei műve kategóriában idén három alkotást is díjaztak: Dragony Tímea To a skylark (Egy pacsirtához), Pintér Gyula Shades (Árnyak), valamint Vajda Gergely Fuharosok, Esterházy Péter azonos című elbeszélése alapján készült műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Lázár Dániel kapta. Az év nótaszerzőjének Matusik Sándort választották.

Idén nyolc zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.

Az Artisjus 2022-es díjazottjai  

Könnyűzene

A Könnyűzenei alkotói életműdíjat Zsoldos Béla zeneszerző, zeneművész kapja. 1970-től több műfajban - jazz, könnyűzene, komolyzene - hangszeres szólistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként alkot. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, 1982 és 1986 között a Bartók Béla Zeneiskola tanára, 1990-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének docense. Előadóként több ezer koncerten és számos nagy nemzetközi fesztiválokon vett részt. Játéka megszámlálhatatlan rádió- és filmzene felvételen, valamint több mint 500 lemezen hallható. Színházi művek és filmzenék szerzője. A Magyar Jazz Szövetség alelnöke, a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagja, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete felügyelőbizottsági, illetve az Artisjus több bizottságának tagja, az NKA Zenei és Könnyűzenei Kollégiumaiban sok ezer előadó, alkotó támogatásában vállalt fontos szerepet. 2000-ben eMeRTon-díjjal, 2007-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszttel, 2013-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2022-ben Szabó Gábor-díjjal tűntették ki. „Az idén 70 éves mester minden stílusban otthonosan mozog, több mint 300 műve között kortárs kamaradarabokat, rádiós és színházi zenéket, musicalt, popdalokat és jazz kompozíciókat egyaránt találunk. Darabjait a legnagyobb hazai előadók szólaltatták meg, és jelentősek a szerzőtársakkal, pl. S. Nagy István szövegíróval történt együttműködései is. Minden művét - a mesterségbeli tudáson túl - kifinomult ízlés jellemzi és mélységes humánum hatja át" - írja róla méltatásában Bágyi Balázs.

Fotó: Zsoldos Katalin

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Sárik Péter kapja. Az Emerton-, Orszáczky Miklós-, Fonogram- és Artisjus előadói díjas jazz zongoraművész, zeneszerző a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1997-ben, majd klasszikus zenei tanulmányokat folytatott. A jazz mellett szinte minden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott klasszikus, könnyű-, latin és világzenét is., munkássága rendkívül változatos és sokoldalú.  Az általa alapított Sárik Péter Trió az ország egyik vezető jazz zenekara. Zeneszerzőként is kiemelkedő nemzetközi sikereket tudhat magáénak: szerzeményei dobogós helyezéseket értek el az USA és Nagy-Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein. Nevéhez kötődik 2021 egyik legnagyobb zenei szenzációja, Bartók Béka A kékszakállú herceg vára jazz feldolgozása. Írt dalokat kedvenc énekeseinek, a Recirquel Újcirkuszi Társulat részére 3 darabot komponált, zeneszerzője és zenei vezetője volt a FINA Vizes Világbajnokság záróeseményének. Számos koncertsorozat, kampány is hozzá kapcsolódik, így a Jazzkívánságműsor, Jazz All Stars sorozat, I love jazz kampány, vagy az Amit tudni akartál a jazzről, de sosem merted megkérdezni-előadások. "Érett, nagy formátumú zeneművész, akinek a zene szinte minden műfajában létrehozott alkotása magában hordozza a legmagasabb szintű mesterségbeli tudást, a minőségi megvalósítást, a homo ludens-i örök kreativitást. Tudatos, gondolkodó, invenciózus, a zene egyneműségét, tartalmi-kifejező lehetőségeit hangsúlyozó, új utakat kereső és sikeresen meg is találó művész" - méltatja Kocsák Tibor.

Az Év könnyűzenei szövegírója Szepesi Mátyás énekes, gitáros, dalszerző, dalszövegíró, a Konyha zenekar frontembere. Habár mindig zenésznek készült, profi zenei karrierje harminchat éves korában kezdődött csak el - de addig is a zeneiparban dolgozott: programszervezőként, promóterként, majd zenei menedzserként és kiadóként. Erre az időszakra alkotói karrierje szempontjából is meghatározó tanulóévekként gondol vissza. Gitározott az Egyszercsak, a Magashegyi Underground zenekarokban, a Random Trip koncertek rendszeres közreműködője. Saját zenekarát, a Konyhát 2010-ben alapította, hogy saját szövegírói elképzeléseit kompromisszummentesen megvalósíthassa. Zenekarával 2016-ban elnyerte a Hard Rock Café Budapest Az év zenekara díjat. Dalszövegíró munkáját 2019-ben két ízben is elismerték: elnyerte A Dal - A Legjobb Dalszöveg Írója és a Petőfi Zenei Díj - Az Év szövegírója díjakat is. A Konyha mellett külsős dalszövegírói felkéréseknek is eleget tesz: a könnyűzenei előadók mellett (pl. Margaret Island, Nagy Bogi, Odett, Random Trip stb.) filmzeneibetétdalokon is dolgozik (Nagykarácsony, 2021, Együtt kezdtük, 2022), de dalszövegírás tematikájú oktatásokat is tart: Orfűi Dalszövegelő tábor, AGORA-DALóra workshop, DEX Songwriting Expo. Sebestyén Áron méltatásában így ír az alkotóról: „Szepesi Mátyás egy olyan generáció tagja, aki a hazai underground zenei világra nagy hatással volt. Állandóan megújuló alkotóember, akinek számtalan inspirációs forrása adódik. Szövegeiben ugyanúgy jelen vannak a különleges költői képek, mint az éjszakai életből származó történetek, hangulatok. Nyelvezete mai, korszerű és ízlésesen leíró jellegű."

Az Év Produkciója díjat a Napidal Sziámival 365+1 elnevezésű projekt kapja. Müller Péter Sziámi a Covid okozta leállás idején indította el YouTube-csatornáját, melyre egy éven keresztül minden nap kirakott egy dalötletet, a társszerzők jelentkezését és a megzenésítéseket várva. Az év során közel háromszáz amatőr és profi zeneszerző csatlakozott a projekthez - többek között Bérczesi Róbert is, aki idáig 92 Napidalhoz írt zenét. Összesen több mint ezer feldolgozás született. Müller Péter Sziámi költő, dalszövegíró, színház- és filmrendező, író, fordító, szerkesztő-műsorvezető, a Sziget fesztivál ötletgazda-alapítója, 28 évig kreatív igazgatója. Alkotói tevékenysége különösen sokszínű és gazdag. Számos formációban zenélt, többek között az URH, valamint a Kontroll Csoport tagja volt, itthon és külföldön is rengeteget koncertezett, fellépett többek között David Bowie-val, Patti Smith-el, Nick Cave-vel. Jelenleg a Müller Péter Sziámi AndFriends nevet viselő zenekarával koncertezik. Dalszövegíróként a legnagyobb hazai zenészekkel dolgozott és dolgozik együtt, így Szakcsi Lakatos Bélával, Dés Lászlóval, Bérczesi Róberttel, a Kalákával vagy Koncz Zsuzsával. Négy dalszövegkönyve jelent meg, jelenleg a NAPIDALOKRA épülő ötödik köteten dolgozik. „A mai világ kihívásai sok dalszerzőben okoznak ürességet, alkotói válságot. Müller Péter Sziámi épp ellenkezőleg van kódolva. Olyan teremtő embertípus, aki a kreativitást és az inspirációt bármikor elő tudja rántani a zsebéből. Különleges képessége, hogy fáradhatatlanul létrehoz, alakít, formál. Amikor éppen nem szöveget ír, dalokat szerez, fordít, szervez, próbál vagy előad, akkor is árad a lényéből a művész. A projekt abból a végtelen nyitottságból származik, ami eddig is jellemezte munkásságát és olyan példát mutat, amire most a legnagyobb szüksége van az alkotó közösségnek" - méltatta a produkciót Sebestyén Áron.

A harminc évnél fiatalabb könnyűzenei alkotók közül idén három elismerést adnak át.

Az Év junior könnyűzenei alkotója Dé:Nash, azaz Sallai Dénes Bálint. A 26 éves rapper, zeneszerző, dalszövegíró jelenleg az ELTE szociológus hallgatója. A gimnáziumi évek alatt kötött barátságot a mára szintén ismert előadóval, Krúbival (Horváth Krisztián), akivel több dalt is együtt jegyeznek. Két albuma jelent meg; 2019-ben a Tarsolylemez és 2021-ben a Történetek a narancsligetből. „Művészetemben előszeretettel állítom kontrasztba többnyire békés bensőmet, mind tartalmilag, mind előadásmódban agresszív számokkal, melyek esetében az előadásmód gyakran konvergál a két szélsőérték között a békéshez közeledve" - vallja magáról a rapper. Jónás Vera laudációjában így ír róla: „Dé:Nash a hazai rap egyik legeredetibb szövegírója és előadója. Humora véresen komoly, szövegei húsbavágóak, kritikussága megkerülhetetlen és elgondolkodtató. Nem ereszti könnyen hallgatóját, képi és szövegvilága több rétegen mozog egyszerre és rákényszeríti befogadóját, hogy gondolkozzon. Bátran nyúl kis hazánk történelméhez és hozza kortárs kontextusba, ironikus köntösbe burkolva tesz fel kérdéseket saját nemzeti identitásunkkal kapcsolatban."

Az Év junior könnyűzenei alkotója Kőrös Mimi, azaz Saya Noé. Hangulatos alternatív pop-noir hangzásvilágáról ismert, amely ízléses, rétegzett vokálharmóniákat kombinál sötét basszusokkal és alkalmi hip-hop és trap elemekkel. Az énekes-dalszerző Malajziában nőtt fel, és zenész szülei által már fiatalon belekóstolt a zene világába, klasszikus gyökereit a kortárs zenébe vitte át, amikor hegedűről gitárra váltott.  14 évesen kezdett dalokat írni, később, már felnőtt korában a imPro Budapest School of Music Technology zenei kurzusait végezte el, itt vált zenei producerré, ami lehetővé tette számára, hogy azóta is saját zenét alkosson. A Museum of Sins című debütáló albumát, melyen zenészcsaládjának több tagja is szerepel, 2022-ben Fonogram-díjra jelölték. „Szerzeményei stílusokon átívelőek, de hordozzák magukban a klasszikus énekes-dalszerzői gyökereket, angol szövegei nemzetközi színvonalat képviselnek. Különös érzékenyéggel közelíti a zenéhez és dalszerzés folyamatához hallgatóit, ami hiánypótló tevékenység a zenész közösség számára" - méltatta őt laudációjában Jónás Vera.

Az Év junior könnyűzenei alkotói közössége 2018-ban alakult Carson Coma zenekar. Debütáló nagylemezük, a Corduroy Club 2019-ben a kritikusok kedvenc albuma lett, olyan dalokkal, mint a Kreolkék Pillanatok vagy a Song About My Grandma. Ez utóbbi nyerte el a 04. Magyar Klipszemle fődíját. 2020 tavaszán az ‘Év felfedezettje' kategóriában Fonogram-díjat kapott., a közönség mellett tehát a szakma is elismerte tehetségüket, amit megerősített, hogy a Nagy-Szín-Pad tehetségmutató négy nyertes produkciója közé válogatták a zenekart. 2021-ben megjelent Pók című daluk, amely hetekig volt előkelő helyen a különböző streaming toplistákon, a Lesz, ami lesz album pedig ugyanebben az évben platinalemez lett. 2022-ben megjelent a zenekar harmadik nagylemeze, a szűk háromnegyedórás Digitális/Analóg című anyag zeneileg és szövegileg is sokkal bátrabb, kísérletezőbb, mint az előző lemezek, ugyanakkor olyan slágereket is tartalmaz, mint a korábban említett Pók, vagy a Kék Hullám Kemping. „Kijelenthetjük 2022-ben, hogy a Carson Coma zenekar egyértelműen az új generáció élvonalába tartozik. Az alkotásaikban a humort és az iróniát természetesen kombinálják olyan sötét tónusokkal, amelyeknek segítségével egy igazán gazdag szimbolikus térben találhatja magát a hallgató. Fontos kiemelni, hogy - összhangban a kortárs trendekkel - nemcsak a zenére és a szövegvilágra igaz mindez, de nyomon követhető ez a tudatosság a zenekar megjelenésétől egészen a videoklipek koncepciójában, megvalósításában is" - méltatta a zenekart Both Miklós.

Komolyzene

A komolyzene műfajában is díjakat osztanak: az Év Komolyzenei Műve díjat idén három alkotó veheti át, valamint az Év Junior Komolyzenei Alkotóját is elismerik.

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója címet Lázár Dániel kapja az Artisjustól. A fiatal magyar zeneszerző a kortárs komolyzenei élet egyik aktív szereplője, egyetemi évei alatt számos versenyen ért el eredményt, melyek közül a legkiemelkedőbb a 2019-ben megrendezett II. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny első díja. 2020-ban a Müpa zeneműpályázatán lett díjazott táncetűd kísérőzene kategóriában, amelynek köszönhetően művére, a Juronics Tamás által vezetett Szegedi Kortárs Balett koreográfiát készített. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 2020-ban zeneszerzőként, 2021-ben zeneszerzőtanárként. Kompozícióit olyan neves együttesek szólaltatták meg, mint az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vagy a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Kortárs komolyzenei művek komponálása mellett zeneoktatással és alkalmazott színházi, tánc- és filmzeneszerzéssel is foglalkozik. „Lázár Dániel fiatal kora ellenére a budapesti koncertélet rendszeresen foglalkoztatott zeneszerzője. Neve filmzeneszerzőként, zenei rendezőasszisztensként, sőt kottagrafikusként és zenetanárként is ismert és elismert. [...] Műveit hallgatva a szakmai elismerések hitelt nyernek: Lázár Dániel az avantgarde koncertzenében és az alkalmazott zeneszerzői műfajokban is virtuózan, kifejezően és technikailag felkészülten mozog" - írja róla méltatásában Balogh Máté.  

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Vajda Gergely Fuharosok című kamaraoperája, amely Esterházy Péter azonos című elbeszélése alapján készült. Vajda Gergely karmester, zeneszerző és klarinétművész a Huntsville Symphony Orchestra (Alabama, USA) és a Portland Festival Symphony (Oregon, USA) zeneigazgatója, az UMZE újzenei együttes művészeti vezetője, a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatója. 2021-től három éven át a francia Ars Nova kortárszenei együttes rezidens művésze. Korábban három évadig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt. 2014-től 2019-ig a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál, 2009-től négy éven át a kaliforniai Music in the Mountains fesztivál művészeti vezetője volt. 2002-ben karmesterként Gundel Művészeti Díjban, 2018-ban zeneszerzőként Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjban, 2020-ban Artisjus Előadói díjban részesült. 2019-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta. „Vajda zenéje azt teszi, amit minden kiváló drámai érzékkel rendelkező zeneszerző operája megvalósít: a zene segítségével átélhetőbbé teszi a történetet. Művének dallamossága és hangszerelése a kamaraegyüttes szűkített keretei között is sokszínű, az énekszólam természetes hajlékonysággal oldja meg magyar nyelvünk prozódiájának minden zeneszerző számára kihívást jelentő feladatát. Az operai monodráma műfaj korábbi jelentős példáihoz, azaz Schönberg Erwartungjához, Poulenc: Emberi hangjához és Menotti Telefonjához hasonlóan az Esterházy-történetben lévő erőt nemcsak felerősíti, hanem zenei élménnyé is alakítja a szavak és mondatok varázsát. A Fuharosok minden üteme megérdemli, hogy a mű tartósan a zenés színházak műsorán maradjon" - méltatja Szitha Tünde.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Dragony Tímea: To a skylark (Egy mezei pacsirtához) c. műve. Zenei tanulmányait Nyíregyházán kezdte a Szabó Dénes Kossuth- és Liszt-díjas karnagy vezette Cantemus kóruscsalád tagjaként, majd a Művészeti Szakközépiskolában folytatta szolfézs és zongora szakon. E mellett párhuzamosan a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerzés szakon tanult Debrecenben. 2002-ben szerezte meg diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszakán. Zeneszerzés tanulmányai során tanára volt Keuler Jenő és Orbán György zeneszerző. Zeneakadémia évei alatt köztársasági ösztöndíjat nyert. Külföldi ösztöndíjasa volt 2000-ben a Spanyol Kulturális Minisztériumnak. Három alkalommal (2002, 2003,2004) részesült Kodály Zoltán Alkotói ösztöndíjban. Zeneszerzői pályáját két éven át (2003, 2004) az Academie Musicale de Villecroze (Franciaország) támogatta. 2021-től 2024-ig elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló alkotói ösztöndíját. Kompozícióit neves szólisták és vezető szimfonikus zenekarok (Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) széles körben játszák idehaza és külföldön egyaránt. A koncertélet aktív résztvevőjeként 1995 óta kerülnek megrendezésre rendszeresen önálló szerzői estjei. Számos díjat nyert hazai és nemzetközi zeneszerzőversenyen. Legutóbbi elismerési között van 2021-ben a North American Virtuoso International Music Competition, aranyérme (Crann Bethadh c. zenekari darab), valamint 2020-ban a MÜPA Zeneműpályázat szimfonikus zenekari kategória díjazott zenekari műve (BIFROST 'a Híd' c. szimfonikus költemény). „Nem kérdés: maradandó zenemű született. Kellemes énekelni, hangszerszólamai igazi kamarazenei feladatot adnak - a hallgató számára pedig garantált az élvezet. Talán azért, mert nem tör stiláris szűzföldeket? Nem. Hanem azért, mert a hagyomány talajából nő ki, de nem helyezhető más kor kulisszái közé. A ma zenéje, nem újsághír-aktualitással, hanem vonzó időtlenséggel" - méltatja Hollós Máté, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, az Artisjus vezetőségi tagja. 

Fotó: Monoki Attila

Az Év Komolyzenei Műve díjat kapja Pintér Gyula Shades (Árnyak) című műve. Zongorát Csebiss Lídiánál, zeneszerzést Pongrácz Zoltánnál és János Kautzkynál tanult. 1978-tól saját tervezésű stúdiójában folytat elektroakusztikus zenei kísérleteket. 1985-től 1990-ig számos zeneszerzői szemeszteren és kurzuson vett részt, többek között Párizsban (IRCAM), Utrechtben (Sonologiai Intézet) és Amszterdamban. 1980-tól hangzanak el kompozíciói koncerteken, rádióban és különböző fesztiválokon Magyarországon, New Yorkban, Párizsban, Odesszában, Luneburgban, Bourgesben, Amszterdamban, Brazíliavárosban, Mexikóvárosban, Pekingben. Rendszeresen részt vesz magyar kortárszenei koncerteken, fesztiválokon, pl.: Korunk Zenéje, Magyar Rádió, Con Tempo, ArTrium, Művészetek Völgye, Bartók Fesztivál, Szegedi Vántus Napok, Tavaszi Fesztivál. 2006-ban jelent meg szerzői lemeze a Hungaroton kiadásában. 1997-től az EAR együttes és a NobilArt egyesület zeneszerző tagja. Fontosabb díjai, elismerései: 1985: Holland állami ösztöndíj, 1989: Bourges International Electroacoustic Music Competition - különdíj (Zsugorító idő), 1992: Magyar Rádió Elektroakusztikus Zenei Verseny I. díj (Páncélmosoly) és II. díj (Szürkület lángjai), 1995: Magyar Rádió Nemzetközi Zeneszerző Verseny II. díj (Kelet, ha ragyog), 1999: Magyar Rádió Nemzetközi Zeneszerző Verseny I. díj (Ekide és Monici), 2001: Bourges International Electroacoustic Music Competition I. díj (Rózsaszín lángharangok). 2012: Erkel-díj, 2020: MÜPA zeneszerzői pályázat, díjazott. „A kompozíció, mely akusztikus hangszert is használ, azt a zenei felvetést járja körbe, hogy a modern eszközök, technológiák miként tudnak működni tradicionális kereteken belül - például egy barokk concerto esetében. Az Artisjus Év Komolyzenei Műve díj történetében először kerül díjazásra elektroakusztikát alkalmazó kompozíció. Az elismerés nem is kerülhetne jobb helyre, mint ennek a műfajnak egyik olyan hazai képviselőjéhez, aki műveiben mindig is a legtökéletesebb akusztikai megszólalásra törekszik" - hangsúlyozza laudációjában Bánkövi Gyula, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, az Artisjus vezetőségi tagja.

Fotó: Nagy Attila / MÜPA

Nóta

Az Év Nótaszerzője díjat Matusik Sándor kapja, aki Kiskőrösön született 1951-ben. Zenélni 6 éves korában kezdett. A nótákat először édesapjától, annak testvéreitől, sógoraitól tanulta. Első saját dala 17 éves korában született egyik zenésztársunk halálára, a következők már nóták voltak: 1989-ben a Jákó Vera dalversenyre beküldte a Siratgatom boldogságom című dalt, melyet Madarász Katalin művésznő adott elő és a közönség szavazata alapján a második lett. Jelenleg Madarász Katalin, Budai Beatrix, Gáspár Anni, Farkas Rozika, Benedekffy Katalin és Éliás Tibor énekli dalait a Dankó Rádióban. Eddig minden Nótaolimpia döntőjében szerepelt legalább egy dala.  2009-ben a Nógrádi Tóth István által szervezett Nótaolimpián a Magyarnak lenni büszkeség című szerzeménye különdíjat kapott. A 2021-es Nemzetközi Nótaolimpián több dallával sikeresen szerepelt, ezek közül egyik, a Kacsából nem lesz liba című műve első helyezést kapott, mely dal többek között szerzői CD-n Gránát Zsuzsanna, a Dankó Rádióban pedig Fényes György előadásában hallható. Évek óta a kiskőrösi szlovák népdalkör harmonikása, akikkel minden városi rendezvényen fellépnek és más településeken is színesítik a programokat. Dalai hallhatók a Dankó Rádióban, a Muzsika és Duna TV-ben is. „Az eltelt évek során nagyon sok szép dalt, nótát írt, közülük is nagyon népszerűek a „Szeretem a cigányzenét", a „Magyarnak lenni büszkeség", a "Szerettem már épp eleget!" és más szerzeményei. A szerzőtársai szeretik, tisztelik, a hagyományos magyarnóta szerzést folytató igen tehetséges, sikeres embernek tartjuk" - emeli ki méltatásában Éliás Tibor.

Az Artisjus irodalmi díjak kihirdetésére egy héttel korábban került sor.