A szavak művésze, a költő - A Répce-vidék költőinek antológiáját mutatták be Bükön

Képgaléria megtekintése2022.10.07. - 16:00 | Büki László

Szigeti Ildikóra emlékezve mutatták be október 5-én a büki művelődési központ színháztermében az "Akik tollat fogtak - A Répce-vidék költőinek antológiája" című kötet 2., bővített kiadását, melyben újabb versekkel és költőkkel ismertetik meg az olvasót a szerkesztők. A könyvbemutatón közreműködött dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Sági Ferenc szerkesztő, a Sok-szín-pad Társulat művészei és a kötetben szereplő alkotók. Az esemény házigazdája Haizler Lászlóné intézményvezető-helyettes volt.

Az emberi létezés lényegét summázza az a 2020-ban másodszor kiadott, bővített antológia, ami a Répce-vidék költőinek verseit fogja össze. A kötetet már több mint 10 helyen bemutatták, ahogy az első kiadását is, október 5-én Bükön, a művelődési központ színháztermében pedig egy lélekemelő megemlékezéssel egybekötött kötetbemutatót hallhatott a színháztermet megtöltő hallgatóság. Az idén, fiatalon elhunyt Szigeti Ildikó versei szintén szerepelnek az antológiában, az ő emlékének ajánlották a szerkesztők és a szervezők a szerdai kötetbemutatót. Ildikó a Sok-Szín-Pad Társulatnak is meghatározó tagja volt, így a kötet szerkesztőinek - Sági Ferencnek és dr. Fűzfa Balázsnak - köszöntő gondolatait követően a társulat három tagja - Pataky Laura, Nika Róbert és Varga Krisztián - szavalta el Ildikó egy-egy versét.

A versek mellett Ildikóra emlékező gondolatokat is tolmácsolt Nika Róbert, a társulat vezetője:

"Nem is szerettem volna szubjektív lenni, ezért megkértem az akkori Társulat tagjait, hogy 2-3 mondatban írják meg nekem, hogyan látták Ildikót a Társulatban. Ezekből szedtem össze a mostani megemlékezést.

Ildikó 2007-ben csatlakozott a társulathoz. Ismertem régóta, de az igazi Ildikót itt ismertem meg. Ugyanolyan sokszínű volt, mint a verseiben. Ha kellett főszerepet játszott, ha kellett epizódszerepet, ha kellett az előadásban felhangzó zenéket, effekteket kezelte. Ott volt a gyerekszínjátszók között. Tyúkanyóskodott közöttük és közöttünk a felnőtt csoport között is. Maximalista volt a munkájában, és a Társulat életében is. Pár év aktív játék után az élet másfelé vitte, iskolába járt. De vissza-vissza tért hozzánk is egy-egy szerep erejéig. Leglenyűgözőbb alakítása Zilahy - A szénapadlás Julcsa nénije volt. Kapott is érte még 2010-ben egy különdíjat az egyik fesztiválon, a legjobb mellékszereplőnek járó különdíjat. Szeretett játszani, és improvizálni is. A szénapadlásban nem volt két egyforma előadás épp az miatt, hogy nem tudtuk, mikor mit fog mondani Ildikó. De így volt jó. Egyszer azt mondta nekem egy Ildikós baráti ölelkezés közben, hogy mi vagyunk az igazi családja után a legfontosabbak.

Szigeti Ildikó (j) A helység kalapácsa című darabban

( Jákli Zsófia ) Ildikó a teljes szívét adta a Sok-szín-padnak és ott mindenkinek volt hely. Mindig ragaszkodott a társulathoz és a tagokhoz, akkor is, ha azok már nem gondolták, hogy oda tartoznak. Ildikó volt a kötőerő, és ezért nagyon hálás vagyok neki. Mikor utoljára láttam, betegen és összetörve, akkor is a Sok-szín-pados pólója volt rajta. Mert onnan merített erőt.

( Firisz Anita ) Ha Ildikóra gondolok, akkor hallom még most is a nevetését (bár voltak szörnyű viccei). Már az első pillanattól kezdve olyan légkört teremtett, hogy bárki otthonosan érezhette magát mellette. Teljes szívemből kívánom, hogy bárcsak több Ildikó lenne a világban!

( Sövegjártóné Klári ) Ildikóról a gyermeki tisztaság, őszinteség jut eszembe. Azt olvastam, hogy akit szeretnek az Istenek azt meghagyják gyermeki lélekkel. Hát őrá ez igaz volt! Tudott őrülni, szomorkodni, érezni! Hitte hogy a föld egy jó világ. Ildikó! Te ott fenn az angyalok között, mond meg nekik, hogy kapják össze magukat és segítsenek megmutatni, hogy szép az élet, csak most egy kicsit elcsúsztak a dolgok a helyükről. Ildikó! Vigyázz ránk, családodra oda fentről!!

Utolsó szerepe Petőfi - a Helység kalapácsa című hőskölteményben volt. Két feldolgozásban is eljátszotta Szemérmetes Erzsókot, majd 2017-ben a város 10. születésnapján bemutatott H. Nagy Katalin által rendezett változatban az egyik narrátor szerepében játszott felejthetetlenül. Ildikó testi valójában már nincs velünk, de a lelke mindig velünk marad."

Pataky Laura, Nika Róbert és Szigeti Ildikó (b-j) A helység kalapácsa című darabban

A szép gesztust követően 8, az antológiában szereplő költő mutatkozott be személyesen és mondta el verseit. Név szerint Büki Attila, dr. Galiotti Csaba, dr. Gyurácz Ferenc, Devecseri Zoltán, Dornai Klára, Sárváry László, T. Molnár Zsuzsanna és Tóthárpád Ferenc állt a hallgatóság elé rímekbe vagy szabadvers formájába öntött gondolataival.

A kötet egy regionális közösség, a Répce-mente településein alkotó költők - köztük papok, pedagógusok, civil emberek - több évszázadra visszatekintő gyűjteménye. Ezek az emberek rezonáltak, érzékenyek voltak múltjukra, jelenükre, és úgy érezték: tollat kell ragadniuk. Ezért is lett az a kötet címe: "Akik tollat fogtak". A hétköznapi életet feldolgozó, az itt élő embereket egymáshoz kapcsoló és a szülőföldhöz kötődő gondolatokat találunk a kötetben. Ahogy a régi mondás tartotta: a költőt formálja a kora, a kort formálja a költő. A Répce-mente költőinek irodalmi öröksége öt évszázadot felölelve tárja elénk a múló idő változandóságát szonettől epigrammán át, a haikútól a szabadversig és a hosszabb elbeszélő költeményekig. Zárjuk dr. Fűzfa Balázs gondolataival írásunkat: "Olyan ez a kötet, mint maga az irodalom, vagy mint az élet: vegyes, sokszínű és szép".