Műsor:

Beethoven: Missa solemnis Op. 123

Vezényel: Anđelko Igrec
Szólisták: Margareta Klobučar- szoprán, Martina Gojčeta Silić- alt, Megyesi Zoltán- tenor, Krokovay Marcell- basszus, horvát és osztrák kórusok

Dátum: 2022. október 15., szombat, 19:00

Jegyár: 4500 Ft

Margareta Klobučar (b) és Anđelko Igrec (j) Mendelssohn oratóriumában, az Éliásban fellépett már a Bartók Teremben

Ludwig van Beethoven (1770-1827) ezt tartotta legfontosabb művének. Öt nagy tételből áll (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei), de a tételek a szöveg szakaszainak nyomán tovább tagolódnak, gyakran élesen ellentétes karakterű részekké, a legtöbbször énekes szóló, kvartett és kórus részek váltakozásával, illetve együttes megszólalásával. Ez teszi a mise belső felépítését látszólag oly bonyolulttá.

A komponálás apropóját Beethoven barátjának, tanítványának és mecénásának, Rudolf főhercegnek 1820-as olmützi hercegérsekké avatása adta. Érdekes, de a bécsiekre nézve szomorú, hogy a mű először 1824. április 6-án, Szentpétervárott hangzott el. A Missa solemnist eredetileg ugyan liturgikus célra szánta Beethoven, de a munka elhúzódásával nem törődött már a praktikus szempontokkal, jóllehet formálisan követi a misekomponálás hagyományait és szabályait.

A mű ereje, individualizmusa azonban szétfeszít minden liturgikus keretet. A belső békét tágabban, az egész emberiségre vetített vízióként értelmezi. Éppúgy, mint a Credóban, illetve Beethoven számos halhatatlan kései alkotásában, ismét a fúga a győzelem fő fegyvere. A végső könyörgést többször is megszakítja a csata zaja, az üstdobok hangja, s a trombita hasító jelzése. De az énekszólamok ereje és szenvedélye győzelemre viszi a küzdelmet, s a hallgató, akárcsak a roppant művet végig küzdő szerző, megnyugodhat a megváltás bizonyosságában.