1844. november 15-én, Johann Georg Kloess néven született, Darmstadt városában. Vegyészetet, fényképészetet és gyógyszerészetet tanult, majd a diploma megszerzése után, az Osztrák Császári fővárosban kezdett dolgozni. A pontos dátum nem ismert, de valamikor 1866 környékén érkezett Magyarországra. Két bécsi fotóssal nyitottak Pesten műtermet (fényírdát) az Úri és Korona utcák sarkán lévő ház emeletén. Hamarosan Pest elismert, divatos fotográfusa lett, 1871-ben egyik alapítója a Magyar Fényképészek Egyletének. Az elsők között volt, aki a szabadban készített városképeket az ebben az időben egyesülő Budáról és Pestről.

Egy szekéren berendezett laboratóriummal és állványra szerelt kamerával járta a várost

Felvételei felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Az ő kamerája által ismerhetjük meg a korabeli Budapestet. Végigkövette az építkezéseket a születő városrészek, parkok keletkezését, láthatjuk a Margitsziget és Városliget átalakulását a nagyváros mindennapi életét.

Egy szekéren berendezett laboratóriummal és állványra szerelt kamerával járta a várost, és gyakran a szekér tetejéről, 4-5 méter magasból készítette a képeket. Első kiadott sorozatai a Budapest átnézete' és Budapest látóköre 1873-ban jelentek meg. Mint kiváló városfotós, meghívták az 1873-as Világkiállításra, és ő lett a kiállítás egyik hivatalos fényképésze. A Bécsi Fotóművészek Szövetsége is tagjai közé is választotta. Különös érzéke volt a látványok megörökítéséhez nem csak Budapesten, hanem szerte az országban is. A nagy árvizeket, mint például az Ördög-árok kiöntését, a miskolci és az egri, majd a legnagyobbat a Szegeden pusztító nagy árvizet is. 1879-ben felállította kőnyomdáját (litográfia, kőnyomat) és elindult műhelyében a sokszorosítás.

Klösz György felvétele a szegedi Városház térről az 1879-es tiszai árvíz idején a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára raktárában. - MTI Fotó: Reprodukció

Fotografálta Kossuth Lajos temetési menetét is

Panoráma sorozatot készített az Andrássy útról, a Siemens és Halske cég megbízásából a pesti első villamosokat is fényképezte. Csapatával követte és fotókkal dokumentálta Kossuth Lajos temetési menetét is. A millenniumi kiállításról több mint hétszáz fényképet készített. Ekkor indult a magyarországi képeslapkiadás is. A párizsi világkiállítás előtt, Magyarország vidéki kastélyairól külső és belső felvételekkel gazdagította gyűjteményét.

Megörökítette II. Vilmos császár látogatását is. Neki köszönhető, hogy épületek, terek szobrok és ünnepségek képei fennmaradtak az utókor számára. A korabeli város hangulatát életét, a képein keresztül ismerhetjük meg. Hazánk jelesei című sorozatban kiemelkedő személyiségekről készített portrékat, mint Klapka György, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, vagy Korányi Frigyes és Rómer Flóris.

Liftet is felszereltetett műtermében, mely az első volt Budapesten

Klösz György felesége egy pesti lány, Zeller Karolin volt, neki köszönhető, hogy Budapestet választotta, a fényűzőbb Bécs helyett. Az átépülő Nyugati pályaudvart, ebben az időben kezdte fényképezni és meghatározó alakja lett a fotográfia magyarországi fejlődésének. 1877-re készült el harmadik műterme, mely Budapest leghíresebbje volt. A régi háza helyén épült új épületben egy liftet is felszereltetett, mely az első volt a fővárosban.

A Petőfiről ekkoriban előkerült egyetlen hiteles fénykép rekonstruálásában is részt vett A Vasárnapi Újság cikke szerint a kép tulajdonosa beperelte, azért mert engedély nélkül másolatot készített a rekonstruált dagerrotípiáról, és ezeket árulta. A hiteles Petőfi-portré birtokában nyilvánvaló volt, hogy az arról készített és sokszorosított felvételek erősen megváltoztatták Petőfi arcát.

A kép készítőjének kilétét nem tudjuk biztosan, de valószínűsíthető, hogy Egressy Gábor amatőr fotós készítette. Escher Károly neves fotóriporter visszaemlékezése szerint: Az egyetlen hiteles Petőfi-fénykép az elmúlt több mint száz év alatt annyi viszontagságon ment keresztül, hogy az ennek alapján készült reprodukciók, inkább a fantázia szüleményei voltak. 1870 körül Klösz György készített egy felvételt az akkor már nagyon rossz állapotban levő ezüstlemezről és átrajzolta a fényképet. Közel száz évvel később a híres fotográfus, Escher Károly hozta vissza az eredeti Petőfi portrét a megsemmisülésből.

Lenyűgöző alkotásai maradtak fenn, arisztokrata családok szalonjairól, ebédlőiről, könyvtárairól is

Képei sorra jelentek meg a lapokban, munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták, külföldön is Bécsben, Párizsban és Triesztben. A millenniumi kiállításon császári és királyi udvar fényképésznek választották. Fennmaradt munkássága nyomán ismerhetjük meg a 19-20. századi Budapest és Magyarország ma már nem látható építészeti és természeti emlékeit. A fotográfia korai évtizedeiben Klösz György, megörökítette az alakuló főváros arcát, fontos és apróbb részleteit, amelyek nélkülözhetetlen kordokumentumok. A mai Budapesten szinte mindenki találkozhatott a Váci utcai aluljáróban a hatalmas poszterekkel melyek az ő munkái.

Ismert felvételeinek száma közel négyezer, és ezek értékes dokumentumai Budapest születésének melyek a boldog békeidők hangulatát is őrzik

Klösz és Fia Grafikai Műintézet nevű családi vállalkozását is működtette a fényképezés mellett. Sok technikai újítást vezetett be, 1921-ben már ofszet gépet használ a nyomdájuk, 1933-ban pedig Magyarországon elsőként indítják a színes-ofszet eljárást.

Az idős fotográfus 1913. július 4-én hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Főként neki köszönhető, hogy megismerhetjük a 19-20. századi Magyarország és Budapest, ma már eltűnt természeti és építészeti emlékeit.