„Mindegy, ha a szerelem ostobaság, de gyönyörű ostobaság." - Az Ida regénye harmadik filmadaptációja tökéletesen tükrözi Gárdonyi Géza idézett mottóját. Könnyed, de izgalmas formában viszi képernyőre az író 1920-ban, a Pesti Hírlapban, folytatásokban megjelent regényét. A történet a 20-as években játszódik, amikor a 18 éves Idát (Mentes Júlia) kicsapják az apácazárdából, ahol addig nevelkedett. Kénytelen hazatérni édesapjához, ám ő minél hamarabb férjhez akarja adni, így gyorsan közzétesz egy óriási hozományt ígérő apróhirdetést. Az ajánlatra egyből jelentkezik is egy fiatal festő, Balogh Csaba (Rohonyi Barnabás), akinek Idával való kapcsolata eleinte nem éppen felhőtlen. Egymás iránt érzett kölcsönös megvetésük azonban lassan vonzalommá, majd szerelemmé alakul át.

A rendező, Goda Krisztina kifejtette, hogy a tévéfilm sajátosságai miatt a cselekmény az alapműhöz képest némileg átalakult. „A regényben vannak leíró részek, ahol értesülünk a szereplők érzéseiről, gondolatairól, a film ezzel szemben dramatikus helyzetek sorozata, ahol a szituációkból ismerjük meg a karaktereket. A filmbeli Ida ezért jóval aktívabb hős, életrevalóbb és karakánabb, mint a regény főhőse, de a modern nézői igényeknek is meg akartam felelni."

A szereplőválogatás éppen a világjárvány első hullámának idejére esett, ami kihívást jelentett ugyan, ám elég hamar kialakult, kikre illenek a fő karakterek. A komoly színházi múlttal rendelkező Mentes Júlia és Rohonyi Barnabás remekelnek első nagyobb filmszerepükben, és a mellékszerepekben is olyan kiváló színészek láthatók, mint Hevér Gábor, Stefanovics Angéla, Mészáros Béla, Kovács Lehel, Ember Márk, Bata Éva, vagy Lovas Rozi.

A forgatókönyvíró, Divinyi Réka régóta dédelgetett álma vált valóra a regény megfilmesítésével, mivel úgy érezte, Gárdonyi cselekményvezetésével messze megelőzte a korát, megalkotta a mai „romkomok" alapját. Ugyanezen a véleményen volt alkotótársa, Goda Krisztina is, aki szerint egyértelmű, hogy képernyőre kívánkozott ez a múlt századi romantikus történet.

A film látványvilága is lenyűgöző, Veszprém óvárosa csodásan jeleníti meg a száz évvel ezelőtti városi miliőt, a korhű belső terek, eredeti jelmezek és impozáns festmények méltó hátteret adnak Gárdonyi klasszikusának. Az Ida regénye megkapta a legjobb tévéfilmnek járó Magyar Filmdíjat. A Film Positive Productions gyártásában készült alkotást producerként Lajos Tamás, operatőrként Balázs István Balázs, vágóként Kovács Zoltán jegyzik, a zenei munkálatok Csengery Dániel nevéhez fűződnek.

Csodákkal teli tél várja a nézőket a Dunán, az ünnepi időszak filmkínálata kellemes kikapcsolódást ígér az egész családnak. A filmpremierek sorát december 23-án, 20:50-től az Ida regénye nyitja.