Haydn és Bartók Kovács Jánossal - A Petró János bérlet 5. hangversenye

2023. január 20., 19:00 - AGORA-MSH 

Műsor:

Haydn: d-moll „Lamentáció" szimfónia Nr. 26.
Bartók: III. E-dúr zongoraverseny - szólista: Borbély László
---
Veress: Threnos - in memoriam Bartók Béla
Haydn: d-moll szimfónia Nr. 80

Szólista: Borbély László (zongora)

Vezényel: Kovács János

Helyszín: AGORA-MSH

Joseph Haydn (1732-1809) korai szimfóniája 1768-ból származik, amikor a szerző már Esterházy Miklós herceg szolgálatában állt, így az udvari zenekar vezetőjeként feladata volt kisebb-nagyobb szimfonikus kompozíciók megalkotása. Ez Haydn utolsó háromtételes szimfóniája, melléknevét az első és második tételben felhasznált egyházi dallamok miatt kapta.

Bartók Béla (1881-1945) a feleségének, Pászthory Dittának ajánlott versenyművét élete utolsó évében, az Egyesült Államokban komponálta. Míg korábbi zongoraversenyeiben az „agresszivitás" és a virtuozitás volt előtérben, most inkább a líraiságon van a hangsúly. Bartóknak ez a „végakarata" különös, új harmóniában oldja fel egész életművének konfliktusait. Az utolsó 17 ütem hangszerelését Serly Tibor egészítette ki, mivel Bartók már nem tudta befejezni művét. A premierre 1946. február 8-án került sor, Sándor György
közreműködésével, a Philadelphia Orchestrát Ormándy Jenő vezényelte.

Veress Sándor (1907-1992) a Kossuth-díj megalapítását követő évben, Kodály Zoltán után másodikként nyerte el e legmagasabb nemzeti kitüntetést. Életműve különösen az őt megelőző (Bartók, Kodály) és őt követő nemzedék (Ligeti, Kurtág) összefüggésében egyedülálló. Munkásságában a magyar nemzeti zenei hagyományok és az európai törekvések (második bécsi iskola) egyéni szintézisét teremtette meg. Veress tanári működése ugyancsak maradandó nyomot hagyott a zenepedagógia történetében: a budapesti Zeneakadémián zeneszerző-növendékének vallhatta magát többek között Ligeti György és Kurtág György.

Haydn a négytételes, a szonátaformára épülő szimfóniát 1784-ben komponálta. Ezt a művét, valamint az ezt megelőző és az ezt követő szimfóniát azonban nem Eszterházy Miklós felkérésére, hanem egy 1785 márciusában Bécsben előadott nagyböjti koncert alkalmából írta.

Hangverseny Schubert és Beethoven műveiből - Savaria bérlet 4. előadás

2023. február 10., 19:00 - AGORA-MSH

Műsor:

Schubert: Nyitány olasz stílusban D. 590
Beethoven: F-dúr románc Nr. 2. Op. 50
Schubert: A-dúr rondó D. 438
---
Beethoven: G-dúr románc Nr. 1. Op. 40
Schubert: V. B-dúr szimfónia D. 485

Vezényel és szólót játszik: Kelemen Barnabás

Helyszín: AGORA-MSH

Franz Schubert (1797-1828) nyitánya a lassú bevezető után játékos, hangulatos karakterváltásokkal sokszor kamarazenei hatásokkal hangszeres párbeszédekkel, majd friss, ünnepi fináléjával, a koncert kedvelt nyitó darabja lesz!

Ludwig von Beethoven (1770-1827) F-dúr románca 1798 körül keletkezhetett. Egyszerű rondóformában (ABACA) íródott, lírai hangvételű darab. A nyolcütemes rondótéma zenekari kísérete a téma további visszatéréseinél mindig más; az első (B) epizód végén a zenekarban élesen pontozott ritmusú motívum jelenik meg, F-dúrról váratlanul f-mollra váltva, mintegy megelőlegezve a „viharos" karakterű második (C) epizód hangnemét; a 2. epizódban pedig, mintegy ál-visszatérésként a rondótéma kezdete Desz-dúrban hangzik fel, s csak később kerül sor az igazi, immár F-dúr témavisszatérésre.

Schubert 1816-ban íródott művében a szóló hegedűt vonószenekar kíséri. A nagyjából kortárs Adagio és Rondo F-dúr koncerthez hasonlóan ez a mű is egy concertante darab, amelynek célja a hegedűszólista képességeinek kiemelése.

Beethoven G-dúr románca egyszerű, megindító stílusú darab, teljesen mentes mindenféle manírtól. Dallama tetszetős, természetes. A mű rondótémáját, annak kíséretével együtt a hegedű önállóan intonálja, s a téma mindkét felét rögtön megismétli a zenekar. Ezt a témát a szólista minden visszatérésekor másképp játssza: először a kíséret válik mozgalmasabbá, a téma utolsó megjelenésekor a dallamot a szólóhegedűn halljuk díszítve-variálva.

Schubert egyetlen szimfóniája, melynek hangszerelése nem tartalmaz klarinétokat, trombitákat vagy üstdobokat. Csak tizenhárom évvel a zeneszerző halála után került bemutatásra. Bája, szeretettől áradó játékos dallamai, a fúvós szólamok párbeszédei, rejtett, de kikandikáló huncut motívumai, a tételek egyre erősödő, dúsuló, markánsabb megjelenései, s a finálé felszabadult kitárulkozása elbűvölik a hallgatót.