A Szent Korona évezredes történelme bővelkedik kalandos fordulatokban, de mind közül talán a legizgalmasabbat a második világháború végóráiban élte át.

Nemzeti ereklyénket ugyanis a koronaőrség a Budapest felé öles léptekkel közeledő Vörös Hadsereg elől a nyilasok parancsára előbb a veszprémi bombabiztos sziklabarlangba, majd az ország nyugati szegletében lévő Kőszegre vitte, hogy aztán az alakulat a határszéli Velem nevű falucskát érintve 1945. március 27-én elhagyja Magyarországot. Először az ausztriai Mariazellbe, majd még tovább, a Salzburg melletti Mattseebe vitték a Szent Koronát, a palástot és a Szent Jobbot tartalmazó ládákat.

Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka április 27-én felnyitotta a nemzeti kincseink őrzésére rendelt ládát. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát egy félbevágott benzineshordóba rejtette, amit aztán a község melletti mocsaras területen egy kőszikla lábánál elásott. A palástot és a Szent Jobbot, no meg a korona ládáját, melyben „csupán" a kard maradt, a falu plébánosának gondjaira bízta.

Éppen az utolsó pillanatban tudta mindezt megtenni, mert a környékre nem sokkal később megérkeztek az amerikai katonák, akik előtt Pajtás ezredes a koronaőrség megmaradt tagjaival együtt letette a fegyvert. A fogságba került alakulat küldetése rögvest felkeltette az amerikaiak érdeklődését. A plébánosnál hamar megtalálták a palástot, a Szent Jobbot, a kardot és a korona amúgy üres ládáját, de Pajtás ezredes sokáig nem árulta el, hogy hová rejtette Szent István koronáját. Addig-addig őrizgette titkát, hogy mire elárulta a rejtekhelyet, a nedves talaj miatt már teljesen elrothadt a korona belsejének bélése.

Az amerikaiak sokáig Európában hagyták a magyar nemzet kincseit. 1951-ben azonban úgy döntöttek, hogy titkos akció keretében, egy hadihajó rakterében átszállítják az óceán túlpartjára. Fort Knoxban, az amerikai aranytartalék társaságában őrizték, a hivatalos megfogalmazás szerint letétként. A Szent Jobbot azonban visszaadták a háború után, s így Mindszenty József bíboros 1945. augusztus 20-án már megtarthatta a hagyományos körmenetet.

 Szent István koronájának hazatérését nemcsak a hidegháborús szembenállás, hanem az amerikai migrációban élő magyarok is nehezítették, hiszen ők azt hangoztatták, hogy nemzeti kincsünk egy szabad Magyarországba érkezzen vissza.

Az egykori kisgazdapárti képviselő, Eckhardt Tibor például azzal érvelt, hogy amíg nincs a magyar nemzetnek alkotmányos és szabadon választott kormánya, az Egyesült Államok addig nem adhatja vissza a Szent Koronát. Az enyhülés politikájának eredményeként Jimmy Carter elnök mégis a visszaadás mellett döntött, annak ellenére, hogy az 1977. november 9-én megrendezett képviselőházi konzultáción a magyar emigráns szervezetek, valamint közéleti személyiségek nagy része ez ellen érvelt. Mellette szólt viszont Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke, valamint Nagy Ferenc hajdani miniszterelnök. Egy kikötést mégis megfogalmazott az amerikai diplomácia: az átadási ünnepségen nem lehet ott Kádár János, az MSZMP KB első titkára.

Biztonsági okok miatt titkosan kezelték a koronát hazahozó gép érkezésének pontos időpontját. Késő este, néhány perccel tíz óra után landolt a repülő. Azonnal amerikai és magyar őrség vette körbe. Szinte észrevétlenül két egyforma Robur kisteherautó farolt a repülő rakteréhez. Egyik az egyik oldalt, a másik pedig túloldalt. De csak az egyikbe rakták be a korona és a palást veretes ládáját. Mindezt az őrség teljes takarással fedte. Államtitok volt, melyik teherautóban vannak a kincsek. Más útvonalon haladva, de másodpercnyi pontossággal egyszerre gurultak a Parlament előtti Kossuth térre. Természetesen mindkét autót fegyveres biztosítók kísérték. Útközben tízméterenként rendőrök álltak, előzőleg pedig még a csatornák fedelét is behegesztették.

A nagy vasalt ládát katonák kísérték az emeleti Vadászterembe, ahol magyar szakemberek megvizsgálták, hogy milyen állapotban vannak nemzeti ereklyéink.

Ezt követően Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az Országház kupolacsarnokában hivatalos formában is átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének a Szent Koronát, a koronázási palástot, az országalmát és a jogart.

Ezután a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki a nemzeti ereklyéket, 2000-től pedig az Országház kupolacsarnokában tekinthetők meg. A Szent Koronát és a koronázási ékszereket a 2012-ben újjáalakult Honvéd Koronaőrség őrzi.