Haydn és Bartók bűvöletében - Idei első hangversenyét adta a Savaria Szimfonikus Zenekar

Képgaléria megtekintése2023.01.23. - 14:30 | Büki László

Haydn és Bartók bűvöletében - Idei első hangversenyét adta a Savaria Szimfonikus Zenekar

Egy nagyszerűen összeállított hangverseny tárta fel ismét a komolyzene semmihez sem fogható varázslatos világát pénteken este, a Petró János bérlet 5. előadásán, az AGORA-MSH-ban. Az újév első hangversenyén Joseph Haydn, Bartók Béla és Veress Sándor művei hangzottak el Kovács János vezényletével, a Savaria Szimfonikus Zenekar érzékeny, csodálatos tolmácsolásában. Az est szólistája Borbély László zongoraművész volt.

HIRDETÉS

Január 20-án, pénteken este Joseph Haydn két műve foglalta keretbe a Petró János bérlet 5. hangversenyének repertoárját. Az est nyitányaként elhangzó D-moll „Lamentáció" szimfónia Nr. 26. című korai szimfóniája 1768-ból származik, amikor a szerző már Esterházy Miklós herceg szolgálatában állt. Ez Haydn utolsó háromtételes szimfóniája, fantázianevét az első és második tételben felhasznált egyházi dallamok miatt kapta.

A két Haydn-mű között Bartók Béla egy "befejezetlen" zongoraversenyét és egy emlékének ajánlott darabot hallhatott a Sportház közönsége. Bartók feleségének, Pászthory Dittának ajánlott versenyművét élete utolsó évében, az Egyesült Államokban komponálta. Míg korábbi zongoraversenyeiben az „agresszivitás" és a virtuozitás volt előtérben, addig a III. E-dúr zongoraverseny könnyedebb, nőiesebb zenemű lett, amiben a szerző a líraiságra helyzete a hangsúlyt. Az utolsó 17 ütem hangszerelését Serly Tibor egészítette ki, mivel Bartók már nem tudta befejezni művét. Az est szólistája, Borbély László érzékeny zongorajátéka mély impresszióval tárta fel Bartók lírai "végakaratát".


A szünetet követően Veress Sándor - aki egykor Kodály és Bartók tanítványa volt - műve idézte fel Bartók zenei talentumát. Threnos - in memoriam Bartók Béla című művét 1945-ben komponálta Bartók emlékére, kevéssel a világhírű zeneszerző halála után. Veress életműve különösen az őt megelőző (Bartók, Kodály) és őt követő nemzedék (Ligeti, Kurtág) összefüggésében egyedülálló. Munkásságában a magyar nemzeti zenei hagyományok és az európai törekvések egyéni szintézisét teremtette meg.

A hangverseny záródarabja a négytételes, szonátaformára épülő, 1784-ben komponált d-moll szimfónia Nr. 80 volt. Ezt a művét egy 1785 márciusában, Bécsben előadott nagyböjti koncert alkalmából írta. Dallamossága, játékossága és a Savaria Szimfonikus Zenekar lebilincselő előadása méltán váltotta ki a közönség vastapsát. 

A Savaria Szimfonikus Zenekar következő hangversenyére február 10-én kerül sor, Kelemen Barnabás vezényli a zenekart és játszik szólót a Beethoven és Schubert műveiből összeállított koncerten. 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás