Somogyvári Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája, Tóth László, az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke és Batta András Széchenyi- és Erkel-díjas zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora az alkalomból felhívást tett közzé, amelynek lényege, hogy a Himnusz oldalán (magyarhimnusz.hu) elérhető hangzó- és kottaanyag segítségével mindazon szervezetek, intézmények, állami- és önkormányzati szervek, magyar külképviseletek, sportszövetségek, amelyeknek feladata az autentikus magyar Himnusz megszólaltatása, eredeti formájában tegyék elérhetővé platformjaikon Erkel művét - közölte Somogyvári Ákos, az aláírók egyike.

Mint fogalmaztak, a magyar Himnusz története keletkezése óta folyamatosan íródik, viszont a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás nem változik.

„Az Alaptörvénybe 2011-ben került be; kezdő sora a 2012-es módosításkor lett Magyarország mottója: Isten áldd meg a magyart! Mindez erősíti azt a jogos törekvést, hogy a Himnuszt Erkel eredeti szándékához híven tartsuk számon, ugyanis az a Himnusz, amit például minden Újévkor hallunk, eltér az eredetitől" - olvasható a felhívásban.

A dokumentum kitér arra, hogy a művet Dohnányi Ernő hangszerelte át, ezzel egyben meg is változtatta Erkel zenéjének karakterét, sőt eltávolodott Kölcsey himnikus magányától is.

„Az 1840-es évek nemzeti zenéjét átható verbunkos íz a Himnuszban is megfigyelhető. A kisebb, főként vonós-színeket felvonultató zenekar és az elő- illetve utójáték távoli harangozása a vers bensőséges, imahangulatához közelebb állt". A felhívás megfogalmazói felhívták a figyelmet arra, hogy ebben a szellemben hangzott el az utóbbi húsz évben többször hangversenyen és hangfelvételen Erkel Himnusza.

2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére elkészült a nemzetközi versenysport időkeretében is helytálló, ugyanakkor autentikus zenekari változat a MÁV Szimfonikus Zenekarral, majd 2020-ban a mindenki számára énekelhető Himnusz felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Énekkarának előadásában.

„A nemzetközi térben széles körben megismerhetik a magyar himnuszt eredeti formájában. Ideje tehát Erkel eredeti szándékához visszatérni nemzeti zeneszerzőnk akaratához híven, hazájában, törvényi oltalom alatt, az Alaptörvény betűje szerint: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével" - áll a szövegben.

A mű hangzó- és kottaanyaga most minőségi, jogtiszta formában érhető el és tölthető le a https://www.magyarhimnusz.hu-ról. A felhívást mások mellett a Magyar Olimpiai Bizottsághoz és a Magyar Művészeti Akadémiához is eljuttatták.

***

A Himnusz megzenésítéséről

A keletkezés legendája, amit Gárdonyi Géza hagyott ránk, akkor is szép, ha nem igaz, de a mitikus pillanatok - s ilyen a Himnusz születése - megkövetelik a csodát. Eszerint Bartay Endre, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Erkel számára írta ki a pályázatot (ez egyébként valószínű, hiszen Erkel 1844-ben, a Hunyadi László hatalmas sikere után emblematikus művésszé magasodott), és ennek úgy adott nyomatékot, hogy a vonakodó Erkelt bezárta, s addig nem engedte ki, amíg meg nem zenésítette a Himnuszt... Ebben a történetben másodlagos, hogy jeligés pályázatról volt szó, amelyre Erkel adta be elsőnek művét, és hogy már korábban is foglalkoztatta egy közének megkomponálása... A Himnusz jellegének és sorsának fényében elgondolkoztató, hogy Erkel Kölcsey anti-himnikus Vanitatum vanitasának kezdő sorát választotta jeligeként, talán tudatosan hibásan idézve: „Itt az írás, olvassátok" („forgassátok" helyett). Az „írás" szent szövegként is értelmezhető. Erkel zenéjével vált Kölcsey Hymnusa szent szöveggé. 

És mi lett a Gott erhaltéval, a monarchikus himnusszal? Ferenc Józsefet éltetve az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos himnuszaként egyelőre biztosan tartotta pozícióját. Csak 1903-ban történt - sikertelen! - kísérlet arra nézve, hogy törvénybe iktassák az egységes magyar himnuszt. Pedig ez olyan történelmi pillanat volt, amikor a Habsburg-ellenesség lángjai magasra csaptak. Többek között „Isten áldd meg a magyart!" feliratú levélpapíron leveleztek, még Bartók Béla is, aki ez idő tájt bocskayban tüntetett magyarsága mellett, és Kossuth Lajosról írt szimfonikus költeményt (1903), amelyben a szabadságharcot leverő, gyűlölt osztrák sereget a Gott erhalte eltorzított dallamával ábrázolta - lett is konfliktusa belőle a Filharmóniai Társaság császárhű zenészeivel! 

Magyarország önállóvá válása és különösen Trianon tragédiája után azt vélnénk, hogy a Himnusz - amelyet ekkoriban már felállva, nemzeti imaként énekeltek széltében-hosszában -  a törvény pecsétjével is az ország himnuszává szilárdul. De nem így történt, annak ellenére, hogy a XX. századi magyar történelem számtalan megrázó, lesújtó és felemelő eseményén öntött lelket a Himnusz a magyar közösségbe. Létét csak egyetlen röpke pillanatra fenyegette veszély a kommunista diktatúra mélypontján, 1952-ben, amikor Kodály Zoltán 70. születésnapjának ünneplését kihasználva felvetették egy új himnusz megalkotásának lehetőségét. Szövegírónak Illyés Gyulára esett volna a választás. Kodály a felkérést lakonikusan utasította vissza: „Jó az eredeti."

1938-ban (Kölcsey halának 100. évfordulóján) a Himnuszon változtatásokat eszközölt nem kisebb muzsikus, mint Dohnányi Ernő. Dohnányi Himnusz-interpretációja az 1840-es évek mélyből kiáltó, reménykedő, romantikus magyarsága helyett az 1930-as évek restaurációs, a győzelem illúziójában élő magyarságának hangját szólaltatja meg.

A tempót tekintve valószínű, hogy az idők folyamán lassult az előadásmód. Ennek részben oka Dohnányi említett karakter-változtatása. Az eredeti, verbunkos jellegű zene a feszesebb ritmizálás miatt valamivel élénkebb tempót tesz lehetővé. Persze nem szabad elfelejteni, hogy Erkel az „Andante religioso" tempó- és karaktermegjelölést hagyta ránk, tehát nem túl lassú tempót írt elő, de vallási áhítattal, bensőséges előadással. 

Ebben a szellemben hangzott el az utóbbi húsz évben többször hangversenyen és hangfelvételen egyaránt Erkel Himnusza, sőt, 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére elkészült a nemzetközi versenysport időkeretében is helytálló, ugyanakkor autentikus zenekari változat a MÁV Szimfonikus Zenekarral (meghallgatható ide kattintva), majd legutóbb 2020-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekari művészeinek és a Magyar Állami Operaház Énekkarának előadásában, Somogyváry Ákos vezényletével. A nemzetközi térben tehát már széles körben megismerhetik a magyar himnuszt eredeti formájában. Miért ne történhetne meg ugyanez nemzeti zeneszerzőnk akaratához híven, hazájában, törvényi oltalom alatt, az Alaptörvény betűje szerint?

Részlet Prof. Dr. Batta András Széchenyi-díjas, Erkel Ferenc-díjas zenetörténész írásából.

A Himnusz keletkezéséről bővebben itt olvashatsz.

A kiemelt kép illusztráció.