"Nem vagyok művészkedő ember. Művészi hitvallásom mindössze annyi, hogy szeretem a zenét, és a hobbim is az. Ha újra kezdhetném, újra ugyanezt kezdeném. Ha kikezdenek, ha pofon vágnak, ha letörnek, akkor is folytatom, akkor sem fognak letéríteni az útról. Nem lázongok, tűrök. S ha Bartók és a többiek kibírták, én is kibírom. Ezzel az erővel és tehetséggel egyszerűen csinálnom kell. Az a lényeg, hogy a tűz ne aludjon ki bennem. Mert ha kialszik, akkor mindennek vége" - foglalta össze művészi hitvallását Szakcsi Lakatos Béla egy 1995-ös, a könyvtári beszélgetés vendége, Jávorszky Béla Szilárd által készített interjúban. A kiváló zenész sajnos már nem lehetett velünk, ám Jávorszky úgy idézte meg személyiségét, hogy zenéin keresztül szinte éreztük jelenlétét. Baráthné Molnár Mónika igazgatónő köszöntője után Zoványi Ibolya kérdései egy nagyszerűen felépített biográfia mentén kísérték végig Szakcsi Lakatos Béla életútját.

Szakcsi 1943-ban született és édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent, a new age jegyében született négy szólóalbum jelentette.

Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa.

1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes tagjaként fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében. Érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözésére is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán.

A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock Színház A bestia című művét. 2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető.

Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban Prima díj elismerésben részesült. Behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti György műveivel, elhivatottan kutatta a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremtsen. Többször játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, melynek kadenciáiban jazzt improvizált.

2008-ban mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új musicaljét. A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden műfaját felvonultatja. 2010-ben Hazám-díjban részesült. Élete fő művének A tudás fája című misztériumjátékot tartotta.

Még tavaly májusban készített interjút a Kossuth Rádió a 2022. október elején elhunyt művésszel. A Nagyok című portréműsorban Náray Balázs beszélgetett Szakcsi Lakatos Bélával, aki elmesélte, miért kezdte el használni a Szakcsi nevet. „Nagyapán Szakcsról származik, e településről jött anno a fővárosba. Annak idején mikor elkezdtem jazz zenét játszani a rádióban rögzítettek tőlem is felvételeket, és ha elfogadta ezeket egy bizottság, akkor kaptál pénzt. Ezek voltak az úgynevezett »Z-sített« felvételek. Kiderült azonban, hogy rajtam kívül van még két Lakatos Béla is, egy bőgős és egy rockzenész, basszusgitáros is. A névazonosság miatt történt meg, hogy a rockzenész kolléga kapta meg a mi pénzünket is, ekkor felvettem a Szakcsi nevet, hogy ne más kapja meg az én járandóságomat, így lettem Szakcsi" - mesélte a rádiónak adott utolsó interjújában a művész.

Források:

szakcsi.com

Jávorszky Béla Szilárd honlapja