Húsvéti hangverseny a szimfonikusokkal a Bartók Teremben (ápr. 6.)

Képgaléria megtekintése2023.04.06. - 01:00 | Büki László

Húsvéti hangverseny a szimfonikusokkal a Bartók Teremben (ápr. 6.)

Gyönyörű lesz a szimfonikusok húsvéti hangversenye, Heine szerint „Rossini zenéjének örök lágyságát és derűs báját soha senki nem érheti utol". Jöjjenek el minél többen, hogy lélekben és zeneélménnyel feltöltődve ünnepelhessék a húsvétot. A ma 19 órakor kezdődő hangversenyen a Savaria Szimfonikus Zenekar, énekes szólisták és a Nemzeti Énekkar előadásában szólal meg Rossini: Stabat Mater című műve. Vezényel: Kovács János. Fotóink a tegnap esti próbán készültek.

Műsor:

Rossini: Stabat Mater

Szólisták: Kriszta Kinga, Mester Viktória, Boncsér Gergely, Palerdi András énekművészek
Közreműködik: Nemzeti Énekkar 

Vezényel: Kovács János

Helyszín: Bartók Terem

Belépő: 4500 Ft


Gioachino Rossini (1792-1868) a Stabat Mater szekvencia hagyományos szerkezetén alapuló művét pályafutása végén komponálta, miután visszavonult az operaszerzéstől. A Stabat Mater egyike a legismertebb középkori énekeknek, a mű szerzőjének legtöbben Jacopone da Todit, a középkorban élt olasz szerzetest tartják.

A mű siralomének, ami a fájdalmas anyáról (Mater dolorosa), Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról íródott. Rossini Fernandez Valera, madridi érsek felkérésére komponálta meg művét, ám csak hosszas rábeszélést követően vállalta el a megbízatást. Ugyanis gyerekkora óta ismerte és nagyra tartotta a Pergolesi-féle Stabat Matert, ezért szerette volna elkerülni az összehasonlítgatást. Bár a művet sokan túlságosan színpadiasnak találják, és ellentmondást éreznek a szöveg tartalma és a muzsika világiassága, teatralitása között, Heinrich Heine szerint „Rossini zenéjének örök lágyságát és derűs báját soha senki nem érheti utol". A Journal des Débats újságírója pedig Haydn: A Teremtés című oratóriumával azonos értékűnek tartotta.

Az áriák közül több szerepel önálló előadásban is énekes szólisták műsorán. A gyönyörű áriák, szólista tételek mellett kiemelkedő szépségű a kvartett. A kórus önálló tétele egészen megdöbbentő mélységes hatásával fejezi ki a túlvilági dicsőséget. A befejező Amen tétel hevülete, virtuóz fúgája elementáris erővel ábrázolja e drámai mű felszabadító üdvösségét.

 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás