Óriásomlett, dohányfa és önostorozás – húsvéti szokások világszerte

2023.04.08. - 13:30 | Rozán Eszter - Nyitókép: Büki László

A húsvétot nem minden országban ünneplik egyformán, sajátos hagyományok alakultak ki az évek során, ezekből gyűjtöttünk össze párat.

Bilby Ausztráliában

A húsvéthoz szorosan hozzátartozik a húsvéti nyúl, kedves megjelenésével, hosszú fülével könnyen belopja magát a gyerekek és a felnőttek szívébe. A nyuszi hozza a piros tojásokat a jó gyerekeknek a Mikuláshoz hasonlóan, aki szintén csak a jó magaviseletűeket ajándékozza meg. A tradíció szerint a nyuszi mérlegeli, hogy ki viselkedett jól, és ki volt engedetlen, listát készít, akár a Mikulás, és aszerint állítja össze az ajándékait.

A szokás eredete a német evangélikus egyházra vezethető vissza. Korabeli rajzokon láthatjuk, ahogy a nyúl teli kosárkájában hozza a színes tojásokat, cukorkákat és a játékokat a kisgyermekek otthonába, és szintén a Mikuláshoz hasonlóan sok helyen a húsvét előtti éjszaka érkezik. A szokás első említését Georg Franck von Franckenau: De ovis paschalibus 1682-ben, Heidelbergben megjelent könyvében találjuk. A nyúl és a húsvét kapcsolata azonban jóval régebbről eredeztethető. A húsvét a germán mitológiában szereplő Ēostre (innét a húsvét angol elnevezése: Easter) istennőre vezethető vissza, aki a termékenység istennője, és gyakran ábrázolták nyúllal, mivel a nyúl rendkívül szapora. Pontosan ez a tulajdonsága okozza a problémát Ausztráliában. A házi nyulat a 18. században hurcolták be a kontinensre, és olyan gyorsan szaporodásnak indult, hogy egyedei nem csupán elfoglalták a földrészt, hanem hatalmas pusztítást is végeztek: letarolták a bokrokat, elfogyasztották a fák rügyeit, leveleit, megdézsmálták az őshonos növényeket, a termőföldeken befalták a termést. Ausztráliában tehát a nyúl „persona non grata"-nak számít. Ezért aztán náluk nem a nyúl a húsvét szimbóluma, hanem egy őshonos erszényes, a bilby (közönséges erszényesnyúl). A gyerekek nem a húsvéti nyúl tojásait keresgélik a kertben, hanem a bilby-ét, és a náluk gyártott csokoládéfigurák is bilby alakúak.

Fotó: Shutterstock

Óriás tojásos omlett Franciaországban

Húsvét hétfőjén a dél-francia Haux nevű városban a helyiek több mint 4500 tojást gyűjtenek össze, hogy elkészítsék a világ legnagyobb tojásos omlettjét, mely mintegy 1000 ember számára elegendő. A tradíciót Napóleon korára vezetik vissza, ugyanis amikor hadseregével keresztülvonult Dél-Franciaországon, a hadvezér megállt Haux városban, és omlettet rendelt magának. A történet szerint annyira ízlett neki ez a tojásos étel, hogy megparancsolta a városban lakóknak, hogy gyűjtsék össze a tojásokat, és készítsenek omlettet a katonák számára. Ennek emlékére húsvéthétfőn minden család megtöri a maga tojásait az otthonában, majd összegyűlnek a főtéren, hogy önkéntesek segítségével megsüssék, és megegyék ebédre és vacsorára és a következő reggelire, amíg tart.

Fotó: Shutterstock

Dohányfák Pápua Új-Guineán

A csokoládéfigurák nem túl hosszú életűek Pápua Új-Guinea magas páratartalmú dzsungeleiben, ezért más megoldás után kellett nézniük, így váltak a húsvéti fák az ünnepségsorozat fontos részévé. Csakhogy ezek a fák nem akármilyenek, nem édesség lóg rajtuk, vagy műanyag tojás, hanem dohányrudak és cigarettásdobozok. Ezeket a fákat a házak elé állítják, megtalálhatjuk a lakásokban, de a templomok belsejében is. Akik nem találnak megfelelő fát, azok ágakat díszítenek dohánytermékekkel. A templomi szertartás végeztével a dohányt szétosztják a hazainduló hívek között. Az emberek kisebb csoportokra oszlanak, rágyújtanak, beszélgetnek, majd hazatérnek otthonaikba.

Júdásfigura égetése Brazíliában és Mexikóban

Mexikóban húsvét előtti szombaton Iskarióti Júdás életnagyságú figuráját készítik el papírmaséból, kitömik szalmával és tűzijátékot helyeznek el a belsejében, majd akasztófára helyezik, hogy ott felrobbantsák. Vannak helyek, ahol csak kisebb bábukat robbantanak fel. Brazíliában nagypénteken akasztják fel a bábut, és vasárnap égetik el. A szertartás nemcsak Júdás apostol árulására utal, hanem általánosságban szimbolizálja a gonoszt.

Keresztre feszítés és önostorozás a Fülöp-szigeteken

A Fülöp-szigeteken a keresztre feszítés a nagyheti szertartás-sorozat része, melynek során a bűnbánatot gyakorlókat keresztre feszítik, hogy személyesen is átélhessék Jézus Krisztus kínszenvedését és halálát, hogy ezáltal megtisztuljanak a bűneiktől. A szertartás része a kereszt cipelése, durva talajon való mászás csupasz lábbal és az önostorozás is. A bűnbánatot gyakorlók hisznek abban, hogy a testük önsanyargatásával bocsánatot nyernek a bűneikre, és elnyerik az örök életet, melyet Jézus Krisztus ígért. A leghíresebb bűnbánó Ruben Enaje, akinek mindkét kezébe és lábába szögeket ütöttek, majd öt percre a felállított fakeresztre szögezték. Enaje összesen 33-szor volt keresztre feszítve.

Fotó: Shutterstock

Tojásvadászat

A húsvéti tojásvadászat hagyományát több országban is űzik, de mi köze van a piros tojásnak a húsvéthoz? Az egyik legenda szerint, amikor Mária Magdaléna három nappal Jézus halála után a sírhoz ment, egy kosár főtt tojást vitt magával, hogy a többi asszonnyal megossza. Amikor hajnalban a sír bejáratánál elgördítve találták a követ, és a sír üresen állt, Mária Magdaléna tojásai pirossá váltak. Egy másik történet szerint Mária tojásokat vitt a kereszthez, Jézus vére rájuk hullt, ezért pirossá váltak. A 19. századig a főtt tojás szimbolizálta a húsvétot, és ezt használták dekorációnak, a mesterséges tojások és a csokitojások középen valamilyen ajándékkal a 19. században indultak hódító útjukra Németországból és Franciaországból. Viktória királynő imádta a húsvéti ünnepeket, gyerekkorától kezdve szívesen vett részt tojáskereső játékokon.

Húsvét a krimi ideje Norvégiában

Krimiket olvasni vagy nézni húsvét idején Norvégiában olyan természetes, mint más országokban a tojásfestés. A hátborzongató krimik (Nordic noir), melyek kietlen skandináv vidékeken játszódnak világszerte közkedveltek, de a húsvéti krimi iránti szenvedély kimondottan norvég specialitás.

A történet 1923-ban kezdődött, amikor két fiatal, ám addig nem sok sikert arató norvég író, Nordahl Grieg és Nils Lie elhatározták, hogy végre valami olyasmit alkotnak, ami kasszasikert arat. A Gyldendal kiadó vevő volt az ötletre. Húsvét előtt reklámkampányt indítottak, melynek során a Bergen vonatot kirabolták az éjjel című könyvüket az Aftenposten fő oldalán hirdették. Az olvasók felkapták a fejüket, a reklámszöveg annyira jól sikerült, hogy többeknek el sem jutott a tudatáig, hogy fikcióról van szó, azt hitték, tényleg kirabolták a vonatot. Sikerült a figyelmet felhívni a regényre, meglett a kasszasiker. A húsvéti krimiőrület gyökerei tehát ide nyúlnak vissza. A regényben két fiatal egyetemi hallgatóval ismerkedhetünk meg, akik húsvétkor síelni indulnak, és kunyhóról kunyhóra (hytte) vándorolnak.

Norvégiában a húsvéti időszakban szeretnek az emberek síelni, félrevonulni a hegyekben vagy a tengerparton lévő hüttékben, és krimiket olvasni, Kvikk Luns csokoládét enni a téli napsütésben, vagy krimiket nézni a tévében. A tévécsatornák krimisorozatokat vetítenek, húsvétra új krimik jelennek meg.

Húsvéti locsolkodás Magyarországon

Végül evezzünk hazai vizekre, és említsük meg a húsvéti locsolkodást, melynek hamarosan eljön az ideje. Húsvéthétfőn hajnalban indulnak útra a fiúk és a férfiak, hogy vízzel vagy illatos kölnivel locsolják meg a lányokat. Régen vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték ezt a napot, ugyanis még nem is olyan régen, sőt manapság egyre több helyen ismét vödörnyi vízzel locsolnak, vagy az itatóvályúba dobják a lányokat, akik a legszebb ruhájukat veszik fel az alkalomra. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.