Ilyen volt a Húsvéthétfő a Vasi Skanzenben
Képgaléria megtekintése2023.04.11. - 07:00 | Szipőcz Judit
Húsvéthétfőn koradélutántól kreatív foglalkozásokkal és kulturális programokkal várták az érdeklődőket a Vasi Skanzenben.
HIRDETÉS
A húsvéti ünnepkörről, az országban népszerű, de tájegységenként változó húsvéti ételekről, a böjt szerepéről, a hímes tojás díszítéseinek jelentéséről Kmellár Viktória néprajzkutatóval, a Vasi Skanzen intézményvezetőjével és Hámori Sándorral beszélgetett Tanai Ibolya, míg Tamásné Geröly Marika népi iparművész tojásíró workshopot tartott felnőtteknek.
Tanai Ibolya kérdésére Kmellár Viktória elmondta, hogy a Húsvét mozgóünnep, hamvazószerdától kezdődik, ami a farsang utolsó napja. Nagypéntek a " legböjtösebb" nap, Jézus keresztre feszítésének napja, ezen a napon a legszigorúbb a böjt, nagyszombaton a feltámadási körmenet után oldják csak fel a böjtöt, de vannak helyek, ahol csak misét tartanak.
Tamásné Geröly Mária elmondása szerint a húsvéti hagyományokban a húsvéti tojás mindig piros, amely Jézus keresztre feszítését és a kiömlött vérét jelképezi. A dunántúli tájegységben csak piros tojást festettek, édesanyja pirosat festett mindig, tőle tanulta a tojásdíszítés művészetét is. Édesanyján kívül a faluban még három, vagy négy idős néni foglalkozott akkoriban tojásdíszítéssel. Mindig nagycsütörtökön írták a tojásokat, nagypénteken elindultak vele a keresztgyerekekhez, és megajándékozták őket. A piros tojáshoz lehetett kapni egy nagyon jó minőségű bárányos festéket, valamint, vöröshagyma, lilahagyma héjában főzték meg a díszíteni kívánt tojásokat. Mária körbejárta az idős tojásdíszítő néniket, az elhívatott tojásdíszítők mindig megajándékozták egyedi munkáikkal, amiket sokáig megőrzött. Régen csak főtt tojásra írták a motívumokat, mostanra már megjelentek a kifújt tojások. Ha a leghagyományosabb ősi mintákat követi Marika néni, csak pirosat használ, technikái közé tartozik a batikolás és a maratás.
Visszatérve a húsvéti ünnepkörhöz, nagyszombaton vitték a templomokba megszenteltetni a húsvéti sonkát, vagy éppen tojásokat, kalácsot. Nagymamám mindig megszenteltette a saját maga által gyúrt kalácsot, mindig mondta unokáinak, gyermekeim minden morzsáját megegyétek. A görögkatolikusok pászkát szentelnek vagy sárga túrót, ami az ő hagyományos húsvéti eledelükhöz tartozik, melyet csak feltámadás után fogyasztanak. Jézus szombat estéről vasárnapra virradóra támadt fel. Húst csak szombaton vagy vasárnap lehetett fogyasztani, innen ered a Húsvét nevének eredete. Virágvasárnap a barkaszentelés ünnepe is.
Hámoriné Németh Edit gyimesi írókával írja a tojásokat. Az íróka egy rézcsövecske ami egy fapálcikába van beleerősítve madzaggal. Ez a rézcsövecske a madzagon keresztül adagolja a viaszt. Az írókát meleg viaszban kell tartani, addig ír az írókával, amíg fog. Amikor ír vele, és a következő tojásnál már nem fog, visszarakja a viaszba, ahonnan kivesz egy másik írókát. Hámoriné Edit 15 éve foglalkozik tojásdíszítéssel. Ahol a méhviasszal megírták a tojást, ott nem fogja be a festék. Amikor a festék megfogta a tojást, megszárítják, majd letörlik róla a viaszt, ahol letörölték, a tojáson ott marad a minta.
Pallósiné Bakula Márta levélrátétes tojásokat fest. A berzselés technikáját mutatta be. Apró virágokat, lóherét, cickafarkat helyez a tojásokra, harisnyába helyezi, majd a hagymahéjas vízben kifőzi őket.
A tojásdíszítők után a kovácsműhely felé vettük utunkat, ahol Sibinger János kováccsal beszélgettünk, aki tulajdonképpen mérnök, viszont kedvelt hobbija a kovácsolás. A lakatos alapszakmát Franciaországban végezte el, azon belül a szabadkézi kovácsolást választotta.
Az Ungaresca Senior Tánccsoport a húsvéti szokásokat elevenítette fel táncházzal a Boglya Népzenei Együttes kísérete mellett. Agyagozni lehetett Udvardi Balázs fazekassal, a nyitott kovácsműhelyben pedig addig lehetett ütni a vasat Sibinger János kováccsal, amíg meleg volt.
A merészebbek íjászkodhattak a Magor Íjász Hagyományőrző Egyesület segítségével, a félénkebbeknek pedig maradt a nyuszisimogató és "ezer más" lehetőség a Vasi Skanzen családi napján.
A gazdag programsorozatba szerepelt még húsvéti locsolkodás, de még egy bábelőadás is A király nyulai címmel a Majorka Színház szereplésével. A szervezők gondoskodtak még kézműves vásárokról, étel-ital árusokról. Kicsik és nagyok egyaránt megtalálták a nekik tetsző programot, a hangulatos programok, a szép tavaszi időjárás rengeteg embert kicsalogatott a szabadba. A Vasi Múzeumfalu szeretettel várja további programjaira is az érdeklődőket!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás