Nardán mutatták be a Vas Vármegyei Érték 2023 című könyvet
Képgaléria megtekintése2023.04.20. - 00:30 | Szakonyi Eszter
Április 19-én jelent meg az immár harmadik kiadását megélő Vas Vármegyei Érték 2023-as kiadvány, amelyben a vármegye különböző értékei kerültek megörökítésre. A Közös Jövőnk Vas Vármegyei projekt (amely több értékmegőrző programelemet tartalmaz) egyik állomása ennek a könyvnek a megjelenése, amely amellett, hogy a helyi értékeket bemutatja, igazi kirándulási ötletbörze is.
HIRDETÉS
A kiadvány gazdag kínálatot vonultat fel, hiszen a vármegye 216 települése számos kincset rejt és mutatva, hogy ebben a régióban számít a hagyomány és az identitástudat, 133 értéktárbizottság is működik, akik segítenek az értékek megőrzésében. A könyv az értékeket különböző tematikák alapján csoportosította:
- természeti, pl. Márk Rosarium Acsádon
- agrár- és élelmiszergazdagság, pl. Toronyi kenyér és az Őrségi tökmagolaj
- épített kulturális örökség, pl. a kemestaródfai Miród-forrás kegyhely
- kulturális örökség, pl. Dozmati regősének
- sport, pl. Németh Pál dobóiskola
- ipari és műszaki megoldások, pl. a döröskei mérlegmúzeum
A könyvbemutató helyszíne Narda volt, a leghűségesebb falvak egyike. A nemzetiségi hagyományok alapját képezik a nemzet értékeinek, de az az érték helyben, amit az emberek megteremtenek. A rendezvényen Majtényi László, Vas Vármegye Közgyűlésének elnöke, Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója és Magdáné Varga Hajnalka projektmenedzser is részt vett.
Az könyvbemutatón mintát, példát hoztak: egy, a helyi értékek iránt elkötelezett embert, és egy olyan kincset, amely már bekerült a Vas Vármegyei értékek közé. Ez az ember most Takó Gábor, Kemestaródfa polgármestere volt és a Miród-forrás kegyhely.
A Miród-forrás első emlékezete 800 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A legelső írásos emléke 1248. szeptember 22 volt, akkor még mind Miród vize. A pontos történet 1864-ben volt, akkor Rákos-kútként emlegetve. Márton Ferenc községbíró összeírta a helyi nevezetességeket, amelyben megemlítésre került a forrás: „Ehhez a forráshoz szoktak a hideglázban szenvedők járni, vizéből inni és a mellette lévő bokrokra, hajakból vagy más rútságokból egy darabocskát kötni. A szomszéd községek előtt is ismeret forrás vize hideg és kemény, talán némi gyógyerővel is bír, minthogy több hideglázban szenvedők vizétől meggyógyultak." Elbeszélésekből tudható, hogy régebben a falusiak és a környékbeliek korsókkal és kancsókkal vittek haza a vízből, mivel úgy tudták, a forrás jótékony hatású és a női bajok gyógyítására szolgál.
A forráshoz közeli Strem patakon híd is épült, amelyen át a Trianon előtti időszakban a szeptemberi Mária napi búcsúkra a környező falvakból is ide jöttek a zarándokok. A vasfüggöny megépülésekor, mivel a határ csak 20 m-re van, az ott található faépületet és magát a forrást is lerombolták, hogy az elektromos határzár megépülhessen. Nem sok hiányzott, hogy feledésbe merüljön ennek a zarándokhelynek egykori létezése.
Az 1990 után következő egy évtizedben, az egyik utolsó emlékezője, Márfi József hatására a mocsaras és bozótos területet kitisztították, és egy forráskút került megépítésre, amely a zarándokforrás újjászületését eredményezte. Az avatására 2002. szeptember 22. került sor. Az ezt követő évtizedekben több fejlesztésen is keresztülment, jelenleg már egy tető is védi, ami megóvja a forrás mellett a Miród kegyhelyhez zarándoklókat az esőtől. Azóta a Miród-forrás érték lett. Takó Gábor vezetésével mintegy 20 millió forintból és rengeteg társadalmi munkával Vas Vármegye egyik legszebb vallási helyszínévé vált.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás