Május 18., csütörtök

17:00 - Berzsenyi Dániel Könyvtár

Ezt látni és hallani kell - Horváth Imre előadása

A komolyzene egészen különleges, ezernyi titkot és érdekességet rejt magában. Horváth Imre az előadás során - gregorián, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus műrészletek elemzésével - arra keresi a választ, hogyan lehetne megismertetni, megszeretni, megszerettetni és elfogadtatni a különböző stílusú zenéket, hogy gazdagíthassák érzelmeinket, lelkünket, személyiségünket.

Helyszín: Berzsenyi Dániel Könyvtár, IV. emeleti előadóterem
(Szombathely, Dr. Antall József tér 1.)

A belépés ingyenes!

18:00 - Bartók Terem

Hangos látás, színes hallás Vajda Gergellyel

A Bartók Teremben is hasonló élményben lehet része a családoknak, mikor is a "Hangos látás, színes hallás" sorozatban a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, Vajda Gergely fog érdekes-színes és könnyed betekintést adni a másnapi hangverseny repertoárjába! Jöjjenek, hozzák a gyerkőcöket, unokákat, szerettessük meg együtt a komolyzenét a fiatal generációval. A belépés ingyenes!

Május 19., péntek

19:00 - Bartók Terem

A Savaria Szimfonikus Zenekar hangversenye (Petró János bérlet 8. előadás)

A Petró János bérlet 8. hangversenyére kerül sor május 19-én, pénteken a Bartók Teremben. Szólista: Schöck Atala (ének), vezényel Vajda Gergely.

Műsor:

Berlioz: Le corsaire nyitány Op. 21
Berlioz: Nyári éjszakák - dalciklus Op. 7
Debussy: Bergamasque - szvit 
Sztravinszkij: A tűzmadár - szvit (1919)

Szólista: Schöck Atala (ének)

Vezényel: Vajda Gergely

Helyszín: Bartók Terem

Fotó: Büki László / Savaria Szimfonikus Zenekar

Hector Berlioz (1803-1869) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus a nyitányt a soha el nem készült La tour de Nice (A nizzai torony) című operájához írta. Később Le corsaire (A kalóz) címen adta ki művét, mely fergeteges lendületével, a visszafogottabb középrésszel, és a harsányan ujjongó, győzelemtől mámoros befejezésével igazi koncertnyitó alkotás. Berlioz a hat dalt 1838 és 1841 között komponálta, a verseket Théophile Gautier írta. 1. Villanella; 2. A rózsa lelke; 3. A lagúnákon; 4. Távollét; 5. A temetőben - Holdfény; 6. Az ismeretlen sziget. Az eredetileg zongorakíséretes dalokat 1843 és 1856 között hangszerelte át zenekarra.

Claude Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző egyik leghíresebb zongoraszvitjéhez 1890-ben, 28 éves korában kezdett hozzá, ám csak 1905-re fejezte be és adta ki. Négy tételből áll - Prelude, Menuet, Clair de lune, Passepied -, a legismertebb a Clair de lune, mely önálló koncertdarabként is megállja a helyét. Több zeneszerző is készített feldolgozást a műből, ebből a legautentikusabb hangzik el, mely a Debussy-kortárs Andre Caplet-től származik.

Igor Sztravinszkij (1882-1971) első táncjátékát Gyagilev balettegyüttese számára írta. Az 1910-es párizsi bemutató a fiatal zeneszerzőt nyomban világhírű tette. Egy évvel később Sztravinszkij a balett zenéjéből zenekari szvitet komponált, majd ezt két ízben átdolgozta. Egyéni stílusát jelentősen meghatározta mesterének, Rimszkij-Korszakovnak briliáns hangszerelési technikája, és a francia impresszionisták festői és merész hangzásainak hatása. Sztravinszkíj zenéjének emellett mindenkori sajátossága a rendkívül sokszínű ritmikai eszköztár, és az orosz népzenei elemek megjelenítése.