A kutya és az ember közötti kapcsolat, a barátság és szeretet örökkévalóságára alapozva ismerhetjük meg a világhírű, minden idők leghíresebb nyomozó kutyájának örökségét. Méltán lehetünk büszkék rá, hiszen Vas megyeiként szerzett országos hírnevet.

A magyar zsaruk rendkívül büszkék arra, hogy a világ rendőrkutyáinak nyolcvan százaléka Magyarországról kerül ki. A rendőrség Dunakeszi bázisán képzett kutyák sorra nyerik a nemzetközi versenyeket, több külföldi ország rendőrei és csendőrei is ide hozzák tanulni a rendőrkutyákat. Csupati - Kántor gazdája -  dolgozta ki a kutyával a szagazonosítás technikáját, amit az egész világon átvettek. A mai napig ismertek az egész világon a magyar nyomkövető kutyák, a rendőrök szerint minden, az egyenruhásoknál szolgáló német juhászkutyában van egy csepp a legendás ős, Kántor véréből.

A szuperkutya örökségéről most egy regény is készült a Kántor utáni évtizedek rendőrkutyás kalandjairól. Kántor legendája szakmai körökben ma is él, de a fiatal generáció nem ismeri a híres rendőrkutya történetét, ezért szeretnének több figyelmet szentelni idén  Kántorra, aki szombathelyi volt, mint ahogyan a gazdája, Csupati is itt szolgált rendőrként.

Igazi lokálpatriótaként a kiadó azt vallja, illő lenne megemlékezni a legendás nyomozókutyáról. Végül a szerzővel úgy gondolták, nem is Kántorról, hanem az örökségéről, unokáiról, dédunokáiról, a magyar rendőrkutyákról szóló történetekkel emlékeznek meg a legendás négylábú nyomozóról. A szerző harminc éven át dolgozott a rendőrség kötelékében, ebből másfél évtizeden át tudósítóként számolt be a magyar nyomozók sikeres rendőrkutyás felderítéseiről.

A könyvben minden történetnek valós alapja van, minden eset szerepelt valamikor az újságokban, ám a helyszíneket, neveket megváltoztatta. Nem jegyzőkönyveket akart felidézni, hanem a kutya, az ember érzelmeire, a kutya és az ember közötti kapcsolat, barátság, szeretet örökkévalóságára alapozva kívánta bemutatni a világhírű, minden idők leghíresebb nyomozókutyájának örökségét.