Pápa központja felé haladva először a Római Katolikus Nagytemplom tornyai tűntek fel. A Fő tér felől közelítve elértük az Esterházy-kastély nyugati szárnyát, majd a kastély udvarra csodálatos kovácsoltvas díszkapun át léptünk be. A nyugati szárny azért különleges, mert - mint a tárlatvezetésen megtudtuk -, itt volt a tulajdonos magánlakosztálya. Az egyemeletes barokk kastély egyébként az ún. versailles-i kastélytípusba tartozik.

A tárlatvezetés része egy, a kastély, a város múltját bemutató film is. Ebből megtudtuk, hogy az Esterházy-kastély helyén korábban vár állt, amely a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult. Esterházy Ferenc 1743-ban monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a vár helyére. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falikép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Esterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A Pápán kanonoki szolgálatot teljesítő gróf ebben az időben építette a Római Katolikus Nagytemplomot. A kastély épületének befejezése csak 1784-ben történt meg.

Fotó: Bekker Films, Herman Péter

A film szlogenje nagyon érdekes: „Mindenki egy kicsit pápai." A városban tett séta során magunk is meggyőződhettük arról, hogy Pápán találkozhatunk más városok, települések épületeihez, házaihoz hasonló építményekkel, stíluselemekkel. A belváros számos épületén megfigyelhetjük például a jellegzetes zárt erkélyeket, amelyek a polgárosodás egyik jellemzőjének tartanak.

A filmvetítés után a kastély úrhölgye fogadott bennünket, természetesen barokk ruhában és a korabeli francia divatnak megfelelő parókában. Házi áldást kért mindenki számára, aki a küszöbön belépett, hogy útját a kastélyban szerencse, boldogság kísérje.

A tárlatvezetés a kastélykápolna megtekintésével folytatódott. Az keleti szárny végében található nyolcszögletű kápolna érdekessége, hogy a Főúri lakosztályok között foglal helyet. A kápolna páholyát nem magasított erkélyen helyezték el, hanem oszlopokkal elkerített helyen. A kápolna falait Joseph Ignaz Mildorfer freskói díszítik. A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit: a töviskoszorút, a kalapácsot a szegekkel, a lándzsát és a kelyhet.

A kápolna megtekintése után a főúri lakosztályok felé vezetett utunk. A vörös, zöld szalonok a szórakozás, a pihenés és a társasági élet fontos helyszínei voltak. A szalonok berendezése, bútorai gyönyörűek, különösen a hatalmas velencei tükrök, amelyek a teret még nagyobbá varázsolják. Az ablakok fazsalugáterei aranyozottak a főúri lakosztályokban. A szalonokban a korra leginkább jellemző fehérmázas cserépkályhák találhatók. Minden helyiségben találkoztunk a korhű ruhába öltözött vendéglátókkal vagy más vendégekkel, akik éppen kávéjukat kortyolgatták vagy beszélgettek.

Fotó: Bekker Films, Herman Péter

Az étkező berendezésének érdekessége, hogy az asztalon Herendi porcelán étkészlet található, a poharak pedig a szintén közeli ajkai üveggyárból származnak.

A Nádor-terem, ami egyben díszterem is, jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával érzékelteti, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában.

A barokk kastélyok jellegzetes része volt a kastélyszínház. Ezt jelképezték a marionettbábuk, amelyek segítségével egy kis előadást rögtönöztek nekünk vendéglátóink.

Az Ősök Csarnokát 1860-ban Esterházy Pál építtette. A csarnok falain az Esterházy család tagjainak portréi láthatók. Az Ősök Csarnokának megtekintésével látogatásunk a végére ért, így vendéglátó úrhölgyünk jókívánságait meghallgatva, a barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel pompázó lépcsőházba léptünk.

Fotó: Bekker Films, Herman Péter

Az Esterházy-mauzóleum

A kastélyt bemutató tárlatvezetés után ellátogattunk a Pápától 12 kilométerre lévő Ganna településre, hogy megtekintsük az Esterházy család mauzóleumát.

A Fő utca 37. szám alatt található a 19. századi oldalszárnyakkal bővített, 1766-es építésű, kör alaprajzú templom, amely az Esterházy család kriptájaként szolgál. Az épület keletkezéséről Ganna polgármestere, Nagy Ottó beszélt. Elmondta, hogy 1748-ban az Esterházyaknak három fő birtoka volt hazánkban: Tatán, Pápán és Csákváron. A grófi család tagjai arra kérték Esterházy Károly püspököt (a pápai Római Katolikus Nagytemplom építtetőjét), hogy építtessen Gannán egy templomot. Gannára azért esett a választásuk, mert a település a Pápa-Tata-Csákvár háromszög középpontjában fekszik. A kérés külön kiemelte, hogy a szent helynek egyedinek kell lennie.

A mauzóleum tényleg egyedi kinézetű lett, mely a neoklasszicizmus jegyeit viseli. A templomban gyönyörű, homokkőből megmunkált szobrok találhatók.

A kör alaprajzú központi kripta az itáliai keresztelőkápolnákat idézi. Nyolc karcsú oszloppal tartott kupolás középrésze van, és csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék. A középső rész szintje kissé mélyebb, centrumában kör alaprajzú márványoltáron kettős korpusz helyezkedik el.

A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat és szarkofágokat családonként helyezték el. A XIX. század első felének kőszarkofágjait a század második felétől díszes, romantikus és eklektikus, gyakran oroszlánkörmökkel, baglyokkal, sőt delfinekkel tartott érckoporsók váltják fel.

Nagy Ottó, polgármester több érdekes történetet is megosztott a kriptában nyugvó Esterházyakról. Elmondta például, hogy Esterházy Pál, az 1848-49-es szabadságharcban Komárom várát védte. A várfeladás után emigrált, Londonban a szabadságharc magyar menekültjeinek segítője, a honvédegylet elnöke volt. Megemlítette Esterházy Miksát is, aki a Magyar Atlétikai Club megalapítója volt. Megtekintettük Esterházy Mór koporsóját is, aki római nagykövetként dolgozott, majd 1861-ben Ferenc József tárca nélküli miniszterré nevezte ki.

A legérdekesebb történet persze Esterházy Bálint gróf esete, aki amerikai rulettben halt meg. Fekete golyót húzott, így meg kellett ölnie magát. Ha lehet hinni a pletykáknak, akkor egy titokzatos orosz özvegy grófnő állt az események hátterében.

A legutolsó temetés a kriptába 2016. augusztus 2-án volt, amikor Esterházy Péter, Kossuth- és József Attila-díjas írót helyezték itt örök nyugalomra.

Kastélytúránk és az azt követő látogatás az Esterházy-mauzóleumban rendkívüli élményekkel gazdagított bennünket. Ajánlani tudjuk mindenki számára, aki a magyar történelemben fontos szerepet játszó család lakhelyét és végső nyughelyét meg szeretné tekinteni.

A rege - különleges koncertélmény a kétszázéves Himnusz tiszteletére

2023.07.24. - 21:00 | Leila - Fotók: Bekker Films, Herman Péter

Bucz Magor-Bekker Péter: A rege című művének ősbemutatóját tartották július 23-án Pápán, a 26. Haydn Fesztivál részeként. Nemzeti imádságunk, Kölcsey Himnusza tiszteletére a szerzők multimédiás koncertshowt álmodtak meg az Esterházy-kastély udvarára. Fellépett a Fülöp Dániel vezényelte Budapesti Vonósok, a Szent Efrém Férfikar, Navratil Andrea népdalénekes és narrátorként Tompos Kátya színésznő.