Országszerte a kiválasztott mozikban október 19-étől lesz elérhető az igaz történetbe helyezett fikciós alkotás, ami már csak azért is pikáns, mert vetítései egybeesnek majd az 1956-os események évfordulójával, amelyekben fel lehet fedezni párhuzamokat a filmben látottakkal. További apropója is akad, hisz a jelenlegi tanárhelyzet által előidézett demonstrációk szintén a mindennapjaink részévé váltak, így nem hat idegenül tiltakozó nebulókat látni.

Ettől függetlenül a Búcsú a tavasztól nem aktuálpolitizál. Környezetének idejéből adódóan nyilván a szocialista eszmék megléte alatt játszódik, melyek ugyan még éreztetik utóhatásukat manapság is a volt keleti blokkban, a nézőknek nem kell az áthallások erősségétől tartaniuk. Az akkori eseményekben ugyanis egy helyi büszkeség cenzúrázása is nagy szerepet játszik, amivel az átlag mozilátogató nem feltétlen tudna elsőre mit kezdeni, ha nem ismeri a lengyel történelmet, így az némi magyarázatra szorul.

Varsó, 1968. Márciusban diáktüntetés alakul ki két, disszidensnek kikiáltott tanuló egyetemről való jogellenes kirúgása ellen, valamint a Kazimierz Dejmek rendezte, a lengyel Nemzeti Színházban játszandó újraadaptált darab védelmében, aminek előadásait 11 este után január végén betiltották a politikai erők, megsértve ezzel a szólásszabadságot. Adam Mickiewicz "Ősök" című verses drámáját az egyik legnagyobb európai romantikus műként tartják számon, igazi nemzeti kincse Lengyelországnak, azonban a felsővezetők anti-szovjet nézeteket véltek felfedezni az 1824-ben íródott kötet friss színpadi változatában. Idáig a történelmi gyorstalpaló, ez az alapszituáció. Ebbe ágyazódik bele a kitalált főszál.

Haina (Vanessa Aleksander) és Janek (Ignacy Liss) együtt tüntetnek, mi több, szerelembe esnek, ám akad egy bökkenő: családjaik a zavargások külön-külön oldalán állnak. A fiatalok őrülten szeretik egymást, s miközben többek között a romantika egyik legnagyobb szerzeményéből készült színdarabért küzdenek, ők maguk egy másik klasszikus alaphelyzetébe keverednek. Pont, mint Rómeó és Júlia, akár hozzátartozóiknak ellenszegülve is megfeszülnek kapcsolatukért, mialatt országukban egyre csak fokozódik a forradalom szele. De vajon sikerrel járnak és beteljesülhet kapcsolatuk, vagy hasonló sors vár rájuk, mint Shakespeare hőseire?

A pár perc híján kétórás filmet Krzysztof Lang rendezte (és részben írta), akinek idestova három évtizedes tapasztalata van a szakmában, sőt, rövidfilmes éveit is beleszámítva a 40-en is túl van már. A szülőket játszó kvartett tagjai (Ireneusz Czop, Edyta Olszówka, Mariusz Bonaszewski, Anna Radwan) szintén régi motorosok, ám főképp azok számára lehetnek ismerősek, akik jártasak a lengyel filmművészetben, mert a stábban nincs igazán nemzetközi babérokra tört szereplő.

Október végétől tehát egy feszült, politikai thriller szerű, a valós történelembe dramatizált romantikus ifjúsági film is felkerül az ország kiválasztott mozijainak műsorára feliratosan, ami bizonyos elemeiben és jelenetei által aktuálisabb, mint azt elsőre gondolnánk.