II. A hivatalos megnyitó előtti szerdán, a kezdeményező Vasi Múzeumbarát Egylet, valamint a Szent Márton Intézet és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár szervezésében - az utóbbinak otthont adó Eölbey-ház márványtermében - került sor a Schönvisnertől - Schönvisnerig? című, Savaria-Szombathely kiadott és kiadatlan monográfiáiról szóló beszélgetésre. A meghívó-beharangozó szerint a város mindeddig napvilágot látott történeti feldolgozásainak áttekintésére vállalkoztak a résztvevők, hogy végül a Schönvisner-fordítás évek óta zajló munkálatairól is szó eshessen.

Dr. Sánta Sára történész, Rétfalvi Balázs levéltárvezető Schönvisner művének egy példányával, Feiszt György nyugalmazott főlevéltáros, Mayer László levéltáros

Rétfalvi Balázs nem csupán intézményvezető házigazdaként, hanem történészként is hozzájárult, hogy - az egyleti honlap beszámolója szerint - a „várostörténetre hangolt" közönség jó néhány ritkán hallott, alig ismert információhoz is juthasson ezen a délutánon. Dr. Sánta Sára történész közelmúltbeli doktori értekezésében dolgozta fel a Schönvisner-művet: adatokban is igen gazdag előadásban beszélt a keletkezéstörténetéről, méltatta a jelentőségét.

Dr. Sánta Sára - jobbjában egy Schönvisner-példánnyal -, Rétfalvi Balázs, Feiszt György, Mayer László

Az idei karneváli hosszú hétvégét - helytörténeti értelemben is - indító programot Szily személye miatt is szívesen idézi fel a beszélgetés vezetője, moderátora.

Feiszt György: Az, hogy Szombathely azzá lett, amiként ma láthatjuk, elsősorban Szily Jánosnak köszönhető. 1777-ben Mária Terézia három püspökséget is alapított: a szombathelyin kívül Székesfehérvárott és Léván is. Ha ma a fehérvári utcán véletlenszerűen megkérdezünk valakit, ki volt a város első püspöke, akkor az illető azt nagy valószínűséggel nem tudja megmondani, és biztos vagyok abban, hogy ugyanez a helyzet Léván is. Az a tény, hogy Szily neve ismert, annak a jelentékeny tevékenységének köszönhető, hogy egy kétezer lakosú faluból egy valós püspöki székhelyet, egy megyeszékhelyet csinált. Ennek több eleme volt, ezek egyike az a hatalmas építkezés, amelyet ő kiviteleztet: megépítteti a mai Magyarország harmadik legnagyobb templomát. Székesfehérvárott egy kívülálló ma biztosan nem tudná megmondani, melyik a püspöki székesegyház!... Habár egy szabad királyi városban nyilván más léptékkel kell számoljunk, azonban az a tény, hogy Szombathelyen a Szily által a XVIII. század végén építtetett templomban könnyedén le lehetett bonyolítani egy XX. századi pápalátogatás ceremóniáját - nos, az vitán felül ennek köszönhető. Szily azonban nem egyfajta megalomán figura volt, aki így akart volna magának emléket állítani, hogy reprezentatív püspöki palotát, katedrálist és szemináriumot építtet, hanem ő a kultúra számos más területén is jelentőset alkotott! Az egyik ilyen volt - ezt is kevesen tudják -, hogy Magyarországon az első városmonográfia Szily megrendelésére készült! Ez történetileg, sőt irodalomtörténetileg is bizonyított tény: a Schönvisner István által 1791-ben kiadott várostörténet azért születhetett meg, mert azt Szily megrendelte, ő volt a kötet szponzora. Ez egy igen fontos körülmény, melynek jelentőségét nem tudjuk túlhangsúlyozni: meggyőződésem, hogy aki ebben a városban él, annak erről tudnia kell. Másik oldalról pedig a példa kötelezte az utódokat: egy évszázaddal később jelent meg Szombathely következő monográfiája.

Rétfalvi Balázs és Feiszt György - kezében Takács Ince Sabaria Franciscana című művével, de szó esett Horváth Tibor Antal kötetéről is.

A tehát országosan - és történelmileg is - úttörőnek számító első monográfiánkat követő másodiknak az apropója - amint azt a karneváli kerekasztal-beszélgetés szépen kidomborította - a Mérnökök és Természetvizsgálók 1880-ban Szombathelyen megrendezett országos gyűlése volt: Kunc Adolf közel kétszáz oldalas várostörténete ebből az alkalomból született. Az utókor azonban ehhez az eseményhez kötődően kevésbé a monográfiát tartja számon, mint inkább a híres ingakísérletet. Azt, hogy a Föld forog a saját tengelye körül, eredetileg Foucault bizonyította: ezt az ingakísérletet ismételte meg Kunc Adolf a szombathelyi székesegyházban, amikor látható volt, hogy az azonos síkban lengő inga eldönti a körülötte, egy körben felállított pálcákat - bizonyítva, hogy valójában a székesegyház fordul el anélkül, hogy érzékelnénk. Az ember már csak ilyen: empirikus alapon hajlandó csupán belátni bizonyos dolgokat, amelyek elméletileg igazoltak. A szakemberek említett, 1880-as országos gyűlésének egyik szenzációja tehát ez, vagyis a Foucault-kísérlet újrajátszása volt, a másik pedig a telefon, azaz Gothard Jenő és Kunc Adolf beszélgetése Herény és a premontrei gimnázium között - demonstratív módon, a megjelent tudósok számára -, és csak harmadikként a monográfia megjelentetése. Volt olyan értelmiségi a karneváli kerekasztal-beszélgetés közönségének soraiban, aki bevallotta, hogy életében először látja a Kunc Adolf-féle monográfiát. Sajnos nem köztudomású, hogy ezelőtt körülbelül másfél évszázaddal már létezett egy ilyen monográfia is.

Rétfalvi Balázs, Feiszt György és Mayer László, baljában „a" Kunc-Kárpátival - Kunc Adolf: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város Monographiája I. rész. Szombathely, 1880. 1-160., Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város Monographiája II. rész. Szombathely, 1894. 161-531.

Mayer László levéltáros beszélt többek közt A Szombathelyi Egyházmegye története című háromkötetes Géfin-munkáról, dr. Kiss Gábor régész pedig arról a nemzetközi kezdeményezésről, melynek részeként, a Magyar Várostörténeti Atlasz sorozatában Szombathely történeti topográfiáját bemutató, digitálisan is megvalósuló publikáció készül. Azonban a máig legfrissebb monográfia éppen Feiszt György nevéhez és alpolgármesterségéhez fűződik.

Rétfalvi Balázs, Feiszt György, Mayer László és dr. Kiss Gábor, az 1998-as, máig legfrissebb szombathelyi városmonográfia egyik szerzője-szerkesztője.

F. Gy.: Az időben előrehaladva annak idején óhatatlanul felmerült: ismét eltelt száz év - miért nincs újabb szombathelyi monográfia? Ahogy minden hasonló kérdésnek, ennek is több része van: a legmeghatározóbb az anyagi feltételrendszer szokott lenni, a stabil pénzügyi háttér mint követelmény.

Rétfalvi Balázs és Feiszt György - kezében Kiss Gábor-Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1998.

A beszélgetés során elhangzott, hogy ennek a XX. század végén - Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig címmel - megjelent műnek a várostörténetet 1849-ig feldolgozó második kötetéhez készen áll a kézirat, de elkészült a tanulmányok jelentős része a következő két kötethez is - az ilyen és a hasonló friss információk és a mára „kanonizálódott" monográfiáink jobb megismerését szolgáló részletek miatt remélhetőleg senki sem bánta a részvételt, aki ott volt ezen a karneváli programon.

Derültség a közönség soraiban a műhelybeszélgetés közben

F. Gy.: Jómagam is hallottam a beszélgetés során több olyan dolgot is, amelyet korábban sosem. Aki hivatásszerűen foglalkozik monográfiatörténettel, az nyilván olyan nüanszokba is „belebotlik", amelyek kevéssé ismertek. De ami az említett anyagi-pénzügyi kényszereket illeti: a helyzet egyik kárvallottja - ha használhatjuk ezt a kissé pejoratív kifejezést - az eredetileg latinul megjelent Schönvisner-monográfia körülbelül évtizede készülő fordítása, illetve magyar változata.

A közönség és Schönviser István XVIII. századi művének egy eredeti példánya

Az augusztusi közönség erről is megtudhatott néhány „műhelytitkot": a körülbelül másfélszáz oldalnyi melléklettel bíró kötet a Szülőföld Kiadó gondozásában - Farkas Csaba kiadóvezetőnek köszönhetően - készül, a jegyzetek minden részletre kiterjedő alaposságú összeállítása és szerkesztése igen időigényes, türelmet követelő, túlzás nélkül embert, tudóst próbáló folyamat.

Az epizód epilógusa

A téma iránt érdeklődők a Vasi Szemle 2023/4. számában olvashatják majd el a program, illetve a szombathelyi monográfiák kapcsán Takóné Hoós Ildikó (Vasi Múzeumbarát Egylet) részletes beszámolóját, írását.

Nyitóképen: A házigazda Rétfalvi Balázs és a beszélgetésvezető Feiszt György - az asztalon A Szombathelyi Egyházmegye története című háromkötetes monográfia Géfin Gyula szerkesztésében, valamint a jelenleg legfrissebb monográfiánk a XX. század végéről, azaz Kiss Gábor-Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig, továbbá Kádár-Horváth-Géfin Szombathely c. 1961-es könyve, amelyet bezúzásra ítéltek.

A fotókért köszönet a Vasi Múzeumbarát Egyletnek!

A sorozat előző fejezete:

Karneváli utózönge - Feiszt György hármas szerepben I. rész

2023.10.02. - 00:45 | Szőnye Ildikó - Nyitókép: Leila

Immár bő tíz éve nyugalmazott főlevéltáros, aki összesen közel egy évtizedig volt Szombathelyen alpolgármester is, de számtalan más tisztség, cím birtokosaként is segítette és segíti a város és a (vár)megye kulturális életének kiteljesedését. Személye ugyanakkor kezdettől elválaszthatatlan az ezredforduló környékén újraindult Savaria Történelmi Karneváltól is. Aki pedig az idei programsorozatot figyelemmel kísérte, ezúttal háromféle szerepben is találkozhatott Feiszt Györggyel a Ludi Savariensis MMXXIII. során: ez a mini cikksorozat e „hármas karneváli identitást" igyekszik bemutatni.