Jim Morrison 80

2023.12.08. - 17:25 | Fábián Lilla, hirado.hu - Fotó: Joel Brodsky (Elektra Records)

Jim Morrison 80

Egyszerre volt látnoki költő, karizmatikus énekes-dalszerző és kiszámíthatatlan frontember. A The Doors ikonikus énekes-dalszerzője ma, december 8-án lenne 80 éves.

Jim Morrison a floridai Melbourne-ben született 1943. december 8-án. Az 1960-as években a Floridai Állami Egyetemen, majd a Kaliforniai Egyetemen tanult Los Angelesben filmes tagozaton, ahol 1965-ben végzett.

Egyik költeményét egy iskolatársának, Ray Manzareknek olvasta fel, akivel 1965-ben megalapították a The Doors nevű zenekart. Hozzájuk csatlakozott Robby Krieger és John Densmore. A The Doors nevet Aldous Huxley könyve inspirálta, The Doors Of Perception (magyar címe: Az érzékelés kapui).

Morrisont az írásban (legyen az irodalom vagy dalszövegírás) befolyásolták a német filozófus, Friedrich Nietzsche, de William Blake, Charles Baudelaire és Arthur Rimbaud költők munkái is. A beatgeneráció írói közt is voltak példaképei, mint például Jack Kerouac. De szövegeiben az ír és skót származása is inspirálta, így a kelta mitológia is megelevenedik bennük időnként.

Egyszerre volt látnoki költő, karizmatikus énekes-dalszerző és kiszámíthatatlan frontember. A Doors fellépései „igazi sámánisztikus utazások voltak a rock and roll pszichedelikus színpadán. A zene, költészet és dráma zabolátlan zenei virtuozitással örvénylett bennük" - írta Jeff Jampol, a zenekar egykori menedzsere. 

A The Doors 1967-ben az Elektra Recordshoz szerződött. A Light My Fire című számuk három hétig volt az első helyen a Billboard Hot 100-as listáján, 1967 nyarán.

 

Az 1965-ben alakult és kezdetben kisebb Los Angeles-i klubokban fellépő együttes The Doors című, 1967 januárjában megjelent debütáló nagylemeze a rocktörténet egyik legjobb és legnagyobb meglepetését jelentő bemutatkozása lett. A Morrison ars poeticájának is felfogható Break On Through (To The Other Side), az örökzöld slágerré vált, Billboard-listavezető Light My Fire, a zenekar legösszetettebb és legbotrányosabb munkájának számító The End és a többi klasszikus dal megalapozta a zenekar máig tartó elismertségét. A még ugyanabban az évben megjelent Strange Days lemez után Amerika végleg a Doors (és mindenekelőtt Morrison) lábai előtt hevert. A csapat szűk egy év alatt eljutott oda, hogy lemezeit milliók vásárolták, a mindenhová rajongók hada kísérte őket, énekesük pedig - bár sokáig küzdött ellene - rocksztárrá és a korszak egyik legnagyobb bálványává vált. 

Később a The Ed Sullivan Show-ban is felléptek, ami egy népszerű vasárnapi show-műsor volt. Itt mutatkozott be az Egyesült Államoknak a Beatles és Elvis Presley is.

A Doors koncertjei euforikus hangulatukról és révületben táncoló közönségről híresültek el, ugyanakkor növekvő népszerűségük ellenére rendre kimaradtak az igazán nagy fesztiválokról. A '67-es Monterey Pop Festivalra legnagyobb sajnálatukra nem hívták meg őket, egy évvel később Woodstockba már igen, oda viszont ők nem akartak elmenni. Az 1970-es angliai Isle Of Wight Festivalra szóló meghívás azonban pont jókor jött a zenekarnak, végre kizökkentve őket abból a vészterhes hangulatból, ami az obszcenitással vádolt Morrison „Miami-incidens" néven elhíresült büntetőpere miatt telepedett rájuk. Az utolsó nagy fesztiválként is emlegetett Isle of Wight a szervezők szándéka szerint „Európa válasza" volt az egy évvel korábbi Woodstock fesztiválra, olyan világhírű fellépőkkel, mint Jimi Hendrix, The Who, Miles Davis, Leonard Cohen, Joni Mitchell és természetesen a The Doors.

Látogatószámban túl is szárnyalta a nagy elődöt, több mint 600.000 fős közönség vett részt a fesztiválon. Szervezettségben már kevésbé, ugyanis ennek a létszámnak csak kb. a tizede váltott előre jegyet, a kerítéseket már az első napon több helyen lebontották, a tömeg egyszerűen beözönlött a fesztiválra. A Doors szombat esti csúcsidőre betervezett koncertje a csúszások miatt végül hajnali kettőkor kezdődött el, az Emerson, Lake & Palmer után és a The Who előtt. A szervezési nehézségek és a zord időjárás ellenére, a bírósági tárgyalások súlyával a vállukon is képesek voltak megmutatni a rajongóknak, mi is volt az a varázslat, ami már 1967-ben a legjobbak közé emelte őket. "Kordában tartottuk a dühöt, amit éreztünk, és Jim is remek formában volt" - mesélte Ray Manzarek, a zenekar 2013-ban elhunyt billentyűse. "Mindenét kiénekelte magából anélkül, hogy akár egyetlen izmát is megmozgatta volna. Dionüszoszt béklyók közé szorítottuk."

1971 márciusában csatlakozott barátnőjéhez, Pamela Coursonhoz Párizsban. Itt hunyt el 27 évesen, 1971. július 3-án. Barátnője a fürdőkádban talált rá. A rajongók és biográfusok azóta is találgatnak, hogy halálát kábítószer-túladagolás okozta-e. Ugyanis boncolás nem történt.

A halál okaként szívelégtelenséget állapítottak meg, de az eset sok összeesküvés-elméletre adott okot, és azóta is vitatott, hogy mi történhetett valójában.

A The Doors két további albumot vett fel Morrison nélkül, de 1973-ban feloszlottak. Morrison 1993-ban bekerült a rock and roll hírességek csarnokába (Rock and Roll Hall of Fame).

2013-ban Morrisonról neveztek el egy 40 millió éve élt óriásgyíkfajt, amelyet a Barbaturex morrisoni névre kereszteltek. A kutatás vezetője, Jason Head azt nyilatkozta, hogy gyakran hallgatta a The Doors zenéjét, és onnan jött az ütlet, hogy Morrisont gyakran a gyíkkirályként emlegették az egyik daluk miatt.

Jim Morrison számos zenészt befolyásolt: Iggy Pop, Layne Staley (az Alice in Chains énekese), Eddie Vedder (a Pearl Jam énekese), Scott Weiland (a Stone Temple Pilots és a Velvet Revolver énekese) és Glenn Danzig (a Danzig alapítója és énekese) mind azt mondták, hogy Morrison volt a legnagyobb inspiráció számukra.

Új hozzászólás