Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket.

Az Erdélyben született Nyirő József (1889-1953) elbeszélései is elérhetővé válnak, amelyek tragikus emberi sorsokat ábrázolnak, plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence - amelyet a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsített - és a Madéfalvi veszedelem I-II. című regény. Az említett kötetekkel együtt összesen 13 Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884-1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai: legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának hiteles krónikája, az Emberszag. Szép Ernő 46 kötete olvasható mostantól a MEK-ben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882-1953) több kötetnyi hazafias verset, magyarnótaszöveget írt, valamint a Kossuth-díjas Gábor Andor (1884-1953) 43, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Fábián Gáspár (1885-1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze iskolákat, kórházakat és száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, valamint az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket. A Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első Magyarországon nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet. A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671-1685) kötete nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben 99 évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.

A képen Nyírő József a Színházi Élet szerkesztőségében 1937-ben. Fotó: Pálházi Gyula