Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta külföldön dolgozott, előbb a Kölni Opera korrepetitora, 1968 és 1976 között a Stockhausen Ensemble tagja, 1971-től a Kölni Rádió elektronikus zenei realizátora, 1979 és 1991 között a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója, majd a Londoni BBC Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar vendégkarmestere és a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere volt. 1992-től Karlsruhéban, 1998 és 2003 között Kölnben tanított.

1992-ben megalapította a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét, 1997-től a berlini Művészeti Akadémia tagja, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Főbb színpadi művei: Három nővér (opera), Radames (kamaraopera), Harakiri, Átkeltem az álmok hídján, A balkon (opera), Angyalok Amerikában (opera); vokális művek: 3 madrigálkomédia, Endless Eight, elektronikus zene és installáció: Elektrokrónika, Mese, Tücsökzene, A pillanat.

Főbb zenekari művei: Kínai Opera, Pszichokozmosz, Shadows, Két monológ, Replika, ZeroPoints, Jet Stream, Ima; szóló: Kozmosz, Il Maestro, Most, Miss, A szél szekvenciái, Intervalles-Interieurs, Steine, Korrespondenz, Brass, The Metal Space, Psy, Psalm 151, Two Poems to Polly, Thunder.

Karmesterként főleg 20. századi zeneszerzők műveit vezényelte. 2013-ban a bécsi modern zenei fesztiválon mutatták be Paradise Reloaded (Lilith) című, új operáját. 2015-ben fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatták be. 2016-ban az ő vezényletével mutatkozott be Németország új, egyben legnagyobb koncertzenekara, a SWR Symphonieorchester (Südwestrundfunk). 2017-ben mutatta be Multiversum címmel új művét, amelyet orgonára, Hammond-orgonára és zenekarra írt.

2019-ben a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon mutatták be Az Aranysárkány című, Roland Schimmelpfennig színdarabja alapján született operáját. 2019 szeptemberében jelent meg Gliding című új albuma, amely The Gliding of the Eagle in the Skies (Az égen sikló sas), Jet Stream ("futóáramlás"), All vittime senza nome (A névtelen áldozatoknak) és Dialog mit Mozart című szimfonikus műveit tartalmazza saját vezényletével.

2020 októberében jelent meg a BMC Records gondozásában Senza sangue című operájának felvétele. Eötvös Péter Senza sangue című egyfelvonásosát Bartók Kékszakállújának párdarabjaként írta Alessandro Baricco azonos című regénye alapján. Jon Fosse norvég író elbeszélései alapján írt Sleepless című operájának ősbemutatóját 2021 novemberében a Berlini Állami Operában tartották, Mundruczó Kornél rendezésében. Az Opernwelt német folyóirat a darabot az év ősbemutatójának választotta 2022-ben.

2023-ban született meg az Opera felkérésére első magyar nyelvű operája, a Valuska, amely Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényén alapul.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült: 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet. Eötvös Péter 2004-ben a világ legnagyobb zenei szakvásárán, a 38. cannes-i MIDEM-en "a legnagyobb élő zeneszerző" címet kapta. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet. 2011-ben a velencei zenei biennálén Arany Oroszlán életműdíjat vehetett át. 2015-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki.

2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját. 2017-ben Prima Primissima díjban részesült. 2018-ban

Goethe-éremmel tüntették ki. 2021-ben elnyerte a 2020-as BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat művészet kategóriában. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából koncertsorozattal köszöntötték a legjelentősebb francia zenei intézmények. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját.

2024-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki "a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként".

Eötvös Péter (középen) 2023-ban a Sportházban - Fotó: Büki László

„Meggyőződésem, hogy Eötvös Péter az egyetlen zeneszerző, aki Esterházyval nem csak azonos minőséggel, de azonos módon is viszonyul a világhoz és a művészethez. Prózai szöveg, vokális és hangszeres zene minden pillanatban erősítette egymást, növelte egymás erejét és érvényességét." - mondta róla 2017-ben az Az Év Komolyzenei Műve Artisjus-díjának méltatásaként Tihanyi László.

Eötvös Péter alkotó tevékenységét Szombathely zeneszerető közönsége is megismerhette. A teljesség igénye nélkül archívumunkból válogattunk:

2023-ban az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvánnyal együttműködve hallhatott hangversenyt a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában, Janca Dániel ütőhangszeres szólistával a Sportház közönsége, amelyen a világhírű kortárs zeneszerző maga is megjelent, a zenekar igazgatója, Kiss Barna pedig külön köszöntötte is a mestert

2022-ben a szimfonikusok évadnyitóján hangzott fel az évad nyitódarabjaként Dialógus Mozarttal című kompozíciója. Eötvös Péter a Mozarteum 175 éves zenekarát köszöntötte a művel, melynek kiinduló dallamai fel nem használt mozarti töredékek, témaötletek. Eötvös értelmezésében ezek érdekes játékokká válnak, konszonáns és disszonáns hangzásokkal, különleges hangszín-felületekkel, izgalmas dallamokkal

2018-ban az Amadinda Ütősegyüttessel lépett fel a Savaria Szimfonikus Zenekar az AGORA-MSH-ban, ahol az egzotikus est nyitányaként tolmácsolták egyik művét, amelyet Mozart frázisokra komponált

2014-ben a hetvenedik születésnapját ünneplő Eötvös Péter zeneszerzőt is köszöntötte a 30. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyen („Bartók Fesztivál 30 - Eötvös Péter 70"). A kerek évforduló megünneplését a fesztivál történetének egyik legmeghatározóbb, és külföldön is az egyik legmagasabb presztízsű magyar komponista, a 70 éves Eötvös Péter születésnapjával kapcsolta össze. A fesztiválon két fontos zenekari darabját, a DoReMi hegedűversenyt és a The gliding of the eagle in the skies c. művet (ez utóbbit magyarországi bemutatóként!) tűzték műsorra, de előadásra került különleges kamaraoperája, a Harakiri, kamaradarabjai (Cadenza, Two Poems to Polly, Dervistánc stb.), és levetítették a Paradise reloaded (Lilith) c. operájának filmfelvételét, valamint egy új kortárs tánc-produkció készült a szerző zenéire a fesztivál megrendelésére.

2010-ben Brahms műveit vezényelte a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában a Bartók Teremben 

2009-ben „Zene és Színpad" volt a 25. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál mottója. A fesztivál főszereplőjeként Eötvös Péter kapott felkérést, akinek neve védjegyként szolgált a kiemelkedő színvonalú kulturális élményre. A világ legkeresettebb operaszerzője, a kortárs zeneszerzők, karmesterek egyik legrangosabb művésze köré épült az a mesterkurzus, melynek keretében fiatal tehetségek mutathatták be tudásukat a közönségnek.