Magyar Katalint mindig is vonzotta a valóság fölött lebegő, az igazságot mégis a maga egyszerűségében megjelenítő mesék világa. Gyermekkorában elbűvölték Puskin verses meséi, „a mesék tölgyfája", amelyet maga is vágyott körüljárni. Két, valós alapra épülő ifjúsági regény után a Jeripusz lett az első igazán mesés hangvételű kötete. A történet egy általa megálmodott falu, Kosánc környékén játszódik. A szerző már tervezte a regényt, amikor egy kirándulás alkalmával betévedt Hollókőre. A falu és a környezete magával ragadta, bele tudta álmodni a meséjét, így végül ott írta meg.

Kosánc derűs, egyszerű békéjét a falu fölött tornyosuló Jeripusz hegy sötét titka rendíti meg. A legenda szerint százévente ébred fel a benne élő gonosz, és magával ragadja a környék legszebb leányát... A gyönyörű Eszterért többen is útra kelnek a kosánciak közül. Az ifjú Balambér próbatételekkel és kalandokkal teli útja egyszerre idézi fel a népmesék archaikus történetszövését és a tolkieni fantasztikumot. Magyar Katalin üdítően sajátos világot alkotott meg, amelyben a falu életének hétköznapiságától jutunk el Jeripusz lenyűgöző és félelmetes birodalmához. Útközben számos varázslatos vagy éppen elvarázsolt helyszínen szembesül nehézségekkel Balambér. A hősnek azonban - ahogy a népmesékben is - mindig akad segítője. A történetben különleges karakterekkel is találkozunk. A lábon járó bokor vagy az illuzionista jelenléte friss humorral oldja a baljós feszültséget.

A Jeripusz című regényben a jó és a rossz harca nem csak kívül zajlik. A szereplőknek önmagukkal is újra és újra meg kell küzdeniük. A történet rávilágít arra, hogy akármilyen kerek körülöttünk a világ, nem szabad figyelmen kívül hagyni a hegy mélyén alvó gonoszt. Elpusztítani talán nem lehet, de azért érdemes újra és újra harcba szállni vele. Ebben a történetben izgalmasan keveredik a fantasy jellegű hangulat a magyar népmesék hagyományaival. Nemes Anita különleges, geometrikus vonalvezetésű illusztrációi mozgalmasan, látványosan ötvözik a két világ képi elemeit.

(A fotó Magyar Katalin tulajdona) 

A szerző 1940-ben született, Röszkén töltötte a gyermekkorát. Első, Hej, Krisztina! című ifjúsági regényéhez sokat merített a faluban töltött éveinek élményeiből. Tanárképző főiskolát végzett, majd újságíróként dolgozott a Zalai Hírlapnál, a Pajtásnál, valamint a Képes7 magazinnál. 1980-ban Zalaegerszegről Budapestre költözött férjével és lányával, aki később operaénekes lett - ő ihlette az író Ének a küszöb előtt című könyvét, amely 1985-ben jelent meg a Pöttyös könyvsorozatban. Írásait, irodalmi riportjait publikálta az Élet és Irodalomban, antológiákban és különböző folyóiratokban. Ifjúsági regényei után 2013-ban Ausztriában adták ki Halmara könyve című fantasztikus regényét. Jelenleg Veresegyházon él. Íróként, újságíróként, illetve festőként is alkot, képeit Halmara szignóval jegyzi.

Kosánc egy igazi mesebeli kis falu, ahol jóravaló emberek élik derűs mindennapjaikat. Azonban a legenda szerint a Kosánc felett magasodó Jeripusz hegy szívében alvó gonosz százévente felébred, és elragadja a falu legszebb lányát.
Történetünk épp egy ilyen időszakra esik - ám mikor a szépséges Virág Eszter eltűnik, többen is megmentésére indulnak, köztük Balambér, a falu legkedvesebb fiatalembere, és a belé reménytelenül szerelmes Anna. Kalandos útjuk tele van furcsa lényekkel, véletlen találkozásokkal, rejtélyekkel és meglepetésekkel. Vajon Balambér kiállja a próbákat? Anna áldozatai megmenthetik a fiút és a küldetést? S mit csinál eközben a Jeripusz hegy szívében Eszter?
Magyar Katalin magával ragadóan izgalmas története először 1987-ben jelent meg a Móra Könyvkiadónál, most új köntösben, Nemes Anita illusztrációival fedezhetik fel az olvasók ezt a rejtett kincset.

Olvass bele itt