Bálvány Vili villantott - Volt Fesztivál 2010 - Második nap
Képgaléria megtekintése2010.07.02. - 13:30 | Sum - Fotók: Tóth Péter
Félájult tánc, elmosódott, lassú mozdulatok több száz állópillanata, a hang és a fény, és az éterben keringő illatok, mind lenyomatot hagytak bennünk. Magyarán mindenünk fáj és eldugult, de ez leginkább az Ocho Macho, az Ossian, a Belga, és a Quimby hibája, szóval ha legközelebb találkozunk, tutira bokán rúgjuk őket, egyúttal sűrűn meg is köszönjük, hogy léteznek. A nap sztárja Billy Idol volt, s végre saját fotóink is vannak - főként róla -, tessék vetődni a képgalériára is!
A tapasztaltabbak tudják, hogy nem csak azért érdemes véradással indítani egy fesztivált, mert rengeteg életet mentenek meg, és igazán nemes cselekedet, de azért is, mert mínusz 4,5 deci vérben ugyanaz az alkoholmennyiség több, így lejjebb lehet vinni a kiadásokat. És még sör is jár érte, de keményednek a lányok, mert már akármilyen szép nézéssel, rekordidő alatti csapolással, és a vérnyomásunkra való fogadással - és győzelemmel - sem cserélik ki az üdítőnket sörre. Vért adni viszont akkor is jó dolog, szóval adjatok vért!
Az előző nap tapasztalatai alapján a városban néztünk táplálék után, nagyon okosan tettük, viszont lemaradtunk a fennmaradás érdekében Trabarnáról, és K.A.P.-ról, azonban örökké mea culpáztunk volna, ha lekéssük az Ocho Machot. Olyannyira féltünk ettől, hogy korábban visszaértünk, és még a Kaláka együttesből is elcsíptünk egy rövidke negyedórát, és ha nem indultunk volna konkrét koncertre, 100%, hogy ott ragadunk. Olyan világot tudnak varázsolni, ami a Poncichter negyedből szivárványszínű játszóteret csinált, egyszerű humorukkal könnyedén magukkal ragadtak. De mentünk, mert kíváncsiak voltunk, mit hoz össze a Madridot megjárt helyi tesztoszteroncsomagunk Sopronban. Hát, mondhatjuk, betalált! Nagyon masszív, erőteljes, minőségi műsort tettek oda, jól megmozgatták az összegyűlteket, akik nem voltak kevesen. Nem merünk számokkal dobálózni, de egy saccos 7-800 főt megkockáztatnánk. Matiné-időben, délután, egy ilyen profi műsorral még akár rossz szájízt is okozhatna fellépni, de a srácok örömmel zenéltek, és meg is kapták érte a jussukat, még Dodó is nyomott egy tőle szokatlan félmosolyt, Marci és Gergő, mint a tejbetök, Gyuri, a tévedhetetlen, szája pedig amennyire látszott, szintén felfele görbült. Még pólót is vettünk, srácok, gratula!
Aztán Belgára mentünk, és már azzal tudunk csak szembesülni velük kapcsolatban, ami szinte nem is hír: baromi sok ember, ismerős számok fennhangon üvöltése, és semmi új, csak a megszokott, jól bevált jó. Az Ossian csak a gyerekkori emlékek alapján jött a képbe, és azokat szinte meghazuttolta, mert speciel nem ilyenre emlékeztünk, és nem erre a produkcióra nőttünk fel, bár lehet, hogy egyszerűen csak nem követtük az ő pályafutásukat olyan szinten, mint azok, akik ott voltak. Kellemes élmény volt, de nem az a nosztalgikus, amire számítottunk. Az estet a Quimby zárta, zenei orgiát okozva ismét. Kiss Tibi elmondta, hogy egyidősek a VOLT-tal, és minden évben játszottak, mégis minden fellépés egy külön élmény nekik is, amit együtt alakítunk, és még sok ilyet remél. Mi is, mert bár a fáradtság foka itt már emberfelettivé tette az egyszerű mozgáshoz való erőfeszítést, mégsem tudott leállni a lábunk. Nagy volt, szavunk elállt. Elállt.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
A nyugat.hu-n 3 cikk van kinn, és a hivatkozott napi semmivel sem bővebb, ráadásul simán élménybeszámolós - hiszen a címe is ez.
Másodjára a VN onlinet vettük górcső alá, ahol volt (sic!) kollégánk valóban remek fotóiban gyönyörködtünk, némi szövegkörítéssel. Szintén 3 rövid cikk erejéig+ MTI sajtóanyag.
Az alonon nem olvastam, ahogy a kulturális mutációján sem (a sajtóanyagon kívül).
A wi meg meg sem nyekkent a témában. Így el is fogytunk szépen...
Nekünk ma jön ki az ötödik írásunk... bár valóban nem a mennyiség a lényeg. Viszont fontosnak tartottuk, hogy naprakészen beszámoljunk az eseményről annak ellenére, hogy tőlünk csak egy fő kapott akkreditációt... fotósunk önköltségen volt ott 2 napot (tudom, nem érdekel... :) ).
Tehát: mi motivál akkor, amikor ilyeneket írsz? Mennyire nézed a hivatkozott oldalakat és veted össze az ott írtakkal az itteni írásokat? Mert lehet kérdezni, hogy miért ilyen a stílus - szerintem meg jobb és szakmaibb, mint az előző évi két írás..., pláne frissebb, hisz másnap koradélután már kinn is van -, de konklúziót vonni, hogy "elfogyott a lendület?? vagy a pia?" elég gázos. Azt most hagyjuk, hogy "kinek a nevében beszélsz", engem az érdekel, hogy mennyire alapozod objektív ismérvekre a véleményed?
Egyébként tapasztalatunk az - a statisztikákból is :) -, hogy nemcsak a mi olvasóink, hanem országos tendencia az, hogy a tömör, pörgős beszámolókat sokkal jobban szeretik olvasni a neten, mint a hosszú, mondjuk úgy: nagyobb lélegzetű beszámolókat. A mi profilunk meg amúgysem a parttalan ömlengés a semmiről... ;))
Tehát: nézz körül bátran, és ha ennél többet találsz máshol, akkor nyugodtan tedd fel a kezed. :D
(egyébként meg kicsit mókás, hogy napi szintű tudósítás van a VOLT-ról, akkor hogy fogyhat a lendület?? :DD )