Július 9.

16:00 - Élő-Tér Galéria

Találkozás a természettel - kiállításmegnyitó

Simon Zoltán természetfotós önálló tárlata

Kiállítást megnyitja Orbán Róbert

A kiállítás megtekinthető július 26-ig

Belépés ingyenes!

17:00 - Médium Galéria

Látni és láttatni - kiállításmegnyitó

Biró Zsolt, Dávid Botond, Török Áron közös kiállítása

A kiállítás megtekinthető július 26-ig

Belépés ingyenes!

17.30 - MMIK dísztér és előtér

Táncolj az egészségedért

Kangoo jumps - Barbival
Törzsi tánc Novák Viktóriával

Fúziós tánc, kangoo jump, könyvvársár, asztrológus, szűrővizsgálatok, homeopátiás vásár

Másfél óra alatt átmozgatnak minden résztvevőt a feje búbjától a lábujja hegyéig. Egy olyan koreográfiát tanulnak meg, melyhez nem kell táncos előképzettség.

Sötétedéskor fáklyafénynél közösen táncolják el az itt megtanult koreográfiát.

A résztvevőket szeretném megkérni, hogy vagy fehér ruhában jöjjenek egy fekete kendővel /strandkendő, sál, rongydarab stb...../ vagy feketében, fehér kendővel...... lehet szoknya, vagy kényelmes csípőre tolható nadrág, top, akár rövid, akár hosszabb /csak túl bő ne legyen/.

Tánc közben a test interferont termel - egy immunstimuláló anyagot -, így erősíti a védekező-erőt.

A tánc szórakoztat, fokozza a kapcsolatteremtő készséget, s egyben még sport is, mert tánc közben játékos módon edzi az ember a testét. Jól érzi magát és óránként a táncstílus függvényében akár 500 kalóriát is elégethet. Sokkal fontosabb, a kalóriaégetésnél, hogy a mozgás által a szívműködés és a vérkeringés csúcsformába kerül és a légzés is elmélyül.

A tánc az a mozgásforma, mely átfogóan edzi valamennyi izomcsoportot (közel 600 izmot). Ráadásul a tánc a kitartást is képes trenírozni.

Gerincproblémákra is a tánc a legjobb választás. Ahhoz, hogy az egyensúlyukat megtartsák, a láb és a gerinc izomzatát feszültség alatt kell tartani. Ez egyenes tartásról gondoskodik, de a gerincoszlop körüli inak és szalagok is igénybevételnek lesznek kitéve. Így megelőzhetők, illetve enyhíthetők a gerincfájdalmak.

Az emlékezet is profitál a mozgásból, hiszen a lépések és figurák bevésése az agyba, ráadásul mindezt taktusra, pontosan ezt igényli.

A kangoo előnyei: 80%al kisebb ízületi terhelés, teljes átmozgatás, és egy jó szórakozás!

Július 11.

20.00 - Színházterem és előtér

KÖZREMŰKÖDNEK:

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének növendékei:

Básits Branka, Csasznyi Imre, Csoóri Sándor, Egervári Mátyás, Istvánfi Balázs, Juhász Kitti, Koller Dániel, Konkoly Csenge, Mészáros Vince, Nemcsics Kinga, Nyéki Emese, Nyitrai Tamás, Paár Julianna, Páll Éva, Pavkovics István, Sasvári Bertalan, Soós András, Soós Réka, Szabó Dániel, Tímár Sára, Vörös Dániel

I. rész

Czilika Gyula (Bogártelke)
Csiszár Aladár és Ponczi Gyula (Magyarpéterlaka)
km.: Szabó Dániel, Vörös Dániel
Szászcsávási Zenekar
Táncosok: Valach Gábor és párja

MŰSOR:

Sallai verbunk, csárdás, friss és kanásztánc (Kürt)
Dunántúli dudanóták és zalai párosítók
Szerb dalcsokor, magyar és szerb tamburazene

Ördöngösfüzesi verbunk, katonakísérő, cigánytánc, ritka és sűrű fogásolás

Dél-alföldi népdalok és táncok
Gyimesi és csíki énekek és táncok
Bonchidai magyar és román táncok

II. rész

Kalotaszegi hajnali nóta, legényes, csárdás és szapora
Maros-menti verbunk, forduló, csárdás, korcsos és cigánycsárdás
Szászcsávási sűrű verbunk, asztali nóta, csárdás és szökő

A műsor után táncház Valach Gábor vezetésével.

BELÉPŐDÍJ: 1500,-

A bogártelki Czilika-banda ősei Türében éltek. Az első világháború utáni időszakban a bogártelkiek kalákában építettek házat, s áthívták abba Türéből a Czilika családot, hogy saját jó zenészeik legyenek az akkor még számos táncalkalom kiszolgálására. A Czilika-banda Kalotaszegen belül a Nádasmentén, s az azzal szomszédos területeken muzsikált, leggyakrabban magyaroknak, kisebb részt románoknak és cigányoknak, alkalmilag zsidóknak is. A zenekari összjátékon, különösen a harmonizáláson egyértelműen érződik a városi cigányzene hatása, a funkciós akkordfűzések, az állandó domináns- és váltódomináns-képzés kötelező volta. Mindez érdekes, immár lassan kalotaszegiesnek mondható szerves szimbiózist alkot azzal a régies dallamhagyománnyal, amely az itt előforduló táncok és más műfajok zenéjét átszövi.

Csiszár Aladár (sz. 1937, Magyarpéterlaka) - prímás, a Felső Maros-mentén és Nyárád-mentén egyaránt ismert és kedvelt. Az 1989-es változások után a magyarországi táncházak, táborok adatközlő zenésze, majd a jobbágytelki "Marosszéki Népzene és Néptánctábor" hegedűtanára 1999-től napjainkig. Gyermekei, unokái nem tanultak meg zenélni, így senki sem folytatja a családi tradíciót. Magyarpéterlaka Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egyszerre. A muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia tagja volt. Valamennyien a "magyar cigányok" csoportjához tartoznak, anyanyelvük magyar, református vallásúak és már több évszázada felhagytak a vándorló életmóddal.

A Szászcsávási zenekar 1967 óta játszik rendszeresen együtt. Szászcsávás 900 lelket számláló kisközség Erdélyben, a Kis-Küküllő völgyében. A falu lakóinak többsége magyar, további kb. 20%-a cigány. Szászcsávás kivételes helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság kivételképpen talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek. Szászcsáváson a vonószenekar alapvető felállása a hegedű-kontra-bőgő hármas. A hegedű a klasszikussal megegyező; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A bőgőrôl az E húr hiányzik, csak az A, D,G húrokon játszanak. A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak; illetve az, hogy közvetlen vidékükön, kívül más, távolabbi területekre is megfogadják őket.

Részletek...