A forrásmunkák arról számolnak be, hogy ezen a napon, a Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésén Vállas Antal, az akadémia rendes tagja egy általa készített képet mutatott be a társaság többi tagjának, mely a Dunát és a Várat ábrázolta. Vállas ezzel azt akarta bizonyítani, hogy birtokában van a fényképezés tudásának, így képes élethű képet alkotni a minket körülvevő világról a fény felhasználásával.

Évekig vártunk, mire hozzánk is eljutott

A fényképezés, fotográfia tudományának fejlődését mindig is a világ minél pontosabb rögzítésének igénye motiválta. Az első fénykép Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető, bár a camera obscura, mint a fényképezőgép elődje, már a XVII. században elterjedt volt, de az általa alkotott kép rögzítésére még várni kellett.

Az első rögzített kép hivatalosan Joseph Nicéphore Niépce alkotása, aki a saját párizsi otthonának ablakából készített fényképet a camera obscura segítségével, feltételezhetően 1826-ban, vagy 27-ben. 

Niépce a módszer fejlesztésének okán 1829-ben partneri együttműködést kötött Louis Jacques Mandé Daguerre-rel, aki a fényérzékeny anyagok után való kutatás során rájött, hogy a jódgőzzel kezelt, ezüstözött rézlemezen a keletkező ezüstjodidból lappangó kép alakulhat ki, melyet melegített higanygőzök segítségével tartósan láthatóvá is tehet. 

François Jean Dominique Arago, a kor elismert fizikusa és csillagásza, egyben Daguerre mentora nagy érdeklődést mutatott a találmány iránt, ezért 1839. január 7-én felterjesztette a Francia Tudományos Akadémiának. 

Ugyanebben az évben, augusztus 19-én óriási nemzetközi érdeklődés közepette, a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén részletesen ismertette az eljárást, amit ekkor már dagerrotípia néven emlegettek. 

A technológiát 1839 augusztus 19-én a francia kormány megvásárolta, és a világnak ajándékozta, hogy mindenki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Ezt a napot azóta a fényképészet születésnapjaként tartjuk számon és ünnepeljük az egész világon. Egy ilyen technológiával készült képet mutatott be 1940 augusztus 29-én Vállas Antal is, és ennek köszönhetően ünnepeljük ma ezen a napon a magyar fotográfia napját.

További híres dagerrotípiák hazánkban

Becslések szerint az akkori Magyarország területén mintegy 50-100 000 dagerrotípia készülhetett, melyek közül megközelítőleg csupán 1000 ismert példány maradt fenn gyűjteményekben, magángyűjteményekben.

Az első dagerrotípia Pestről

A jelenlegi ismeretek szerint legrégebbi fennmaradt pesti (pesti oldali) fényképet tíz évvel ezelőtt, 2006 végén mutatták be a bécsi Albertinában.

A bécsi kiállításon kezdetben tévesen határozták meg az ábrázolt helyszínt, mivel az nem „a behavazott budai Fő utca a Szent Anna templommal", hanem az Egyetemi templom (Kisboldogasszony-templom) és a Kecskeméti utca a mai Kálvin tér irányából. A 7,8 x 9,7 cm-es dagerrotípia készítőjét még nem sikerült beazonosítani.

Kossuth Lajos dagerrotípiák

Az egyik legismertebb dagerrotípia Kossuth Lajosról nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban készült pár évvel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után.

1852-ben Kossuth Lajos Pulszky Ferenccel kereste fel a fotóstúdiót, ahol Southworth és Hawes készítette el róluk a fent látható képet. Krécsy Béla 1893-ban, Bostonban járva felkereste műtermében a már idős Hawes-t, aki neki adta az ott még fellelhető 17 darab, Kossuthot, illetve Kossuthot és Pulszkyt együtt megörökítő lemezt. Az értékes dagerrotípiákat azóta hazai múzeumok őrzik.

A Petőfi-dagerrotípia 

Petőfi Sándorról egyetlen fénykép maradt fent az utókornak, mely szintén a fent említett eljárással készült. A 9,9 x 6,8 cm nagyságú fém képet feltételezések szerint Egressy Gábor színész készítette a költőről 1844-45 körül. A kép elkészítésének expozíciós ideje 10-60 másodpercre tehető és Petőfi alakjának tükörképét mutatja, ugyanis Egressy a dagerrotípia készítésekor nem használt képfordító prizmát. Az eredeti Petőfi-dagerrotípiát Escher Károly 1955-ben restaurálta, és azóta azt a Petőfi Irodalmi múzeumban őrzik.

 

Augusztus 29-e jó alkalom arra, hogy a figyelmet a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.

A magyar fotográfia napja nem csak számunkra értékes, de remek alkalom arra is, hogy felhívjuk a figyelmet gazdag fotokulturális nemzeti örökségünkre, és a kortárs fotóművészet fontosságára, értékeire. A fényképeket mindenki szereti, ki készíteni, ki csak nézni, de mindannyiunknak van a témához kötődése, ha másért nem is, pusztán azért, mert a fényképek emlékeket idéznek fel, fontos pillanatokat örökíthetnek meg.

Hazánk számos nagyszabású, jelentős, világhírű magyar származású fotográfusra lehet büszke, többek között: Robert Capára, André Kertészre, Moholy Nagy Lászlóra, Munkácsi Mártonra, Brassaï Halász Gyulára, Hoffmann Dezsőre, Stefan Lorantra, Petzval Józsefre...természetesen a teljesség igénye nélkül.

Mindemellett kortárs, jelenkori tehetséges és elhivatott fotográfusok is szép számmal szorgoskodnak azon, hogy a fényképészet ne csak, mint hobbi, vagy kedvtelés, hanem mint alkotóművészet maradhasson fent és fejlődhessen tovább.

Éljen a fényképészet! Éljen a magyar fotográfia!

Kapcsolódó írásaink:

Ma lenne 230 éves a fotográfia atyja - Daguerre-re emlékezünk

2017.11.18. - 01:30 | vaskarika.hu

A pontosan 230 évvel ezelőtt (1787. november 18.) született Louis-Jacques-Mandé Daguerre nem fedezte ugyan fel a fényképezést, de sikerült elérnie, hogy az gyakorlatilag használható, népszerű és az ő sajátja legyen.

 

 

A fényképezés úttörője, akitől ellopták a sikert

2023.07.06. - 00:30 | MTI

1833. július 5-én halt meg Joseph Nicéphore Niépce francia katonatiszt, feltaláló, a fényképezés úttörője. Ő találta fel az írisz blendét, a camera obscurán cserélhető, foglalattal ellátott objektíveket, és a tekercsfilm ötlete is tőle származik; ezeket később újra felfedezték. Mindemellett megépítette a kerékpár ősét, és azt is felvetette, hogy a járgányt motorral lehetne ellátni.