Ilyen volt a A 60. Velencei Biennálé
Képgaléria megtekintése2024.09.01. - 00:15 | Baki Orsi - Farkas Imre - Fotók: Baki Orsi
A 60. Velencei Biennálé „Idegenek mindenhol” központi fogalma köré építkező kiállítási programjában kiemelt szerepet kapott a „globális dél” reprezentációja. Adriano Pedrosa kurátori elképzelése fordított narratívát hozott létre, amiben az „őslakos” tekintet (migrant gaze, animal gaze, plants gaze, alien gaze stb.) hozza létre különböző alkotói stratégiáin keresztül a saját nézőpontját.
HIRDETÉS
„Saját szemmel" (1)
A 60. Velencei Biennálé „Idegenek mindenhol" központi fogalma köré építkező kiállítás programjában kiemelt szerepet kapott a „globális dél" reprezentációja. Adriano Pedrosa kurátori elképzelése fordított narratívát hozott létre, amiben az „őslakos" tekintet (migrant gaze, animal gaze, plants gaze, alien gaze stb.) hozza létre különböző alkotói stratégiáin keresztül a saját nézőpontját.
Ahogyan Adriano Pedrosa kurátor kifejtette, „...olyan művészek szerepelnek a kiállításon, akik maguk is külföldiek, bevándorlók, diaszpórák, emigránsok, száműzöttek vagy menekültek. A művészvilág periférián elhelyezkedő kívülálló művészek, autodidakta művészek, őslakos művészek, akiket gyakran idegenként kezelik a saját földjükön".
A kulturálisan „láthatatlan" alkotói csoportokra fókuszáló kurátori döntéshez olyan „történelmileg lekicsinyelt médiák" technikák társultak, mint például a nagy számban jelenlevő textíliák, vagy más home made, bricollage, mozaik és egyéb képtárgy-kombinációk.
A kiállításon olyan projekteket is fel lehetett fedezni, melyben a migrációt nem emberi perspektíva felől közelítik meg, illeszkedve és egyben kiszélesítve a kurátori koncepciót.
„Giraffe gaze"
Az „idegen" kiállítási kulcsfogalmát a cseh pavilonban Eva Koťátková: A fogságban élő zsiráf szíve tizenkét kilóval könnyebb fogságban című installáció és performance ragadta meg, mely a szocialista Csehszlovákia első zsiráfjának életét és halálát követte nyomon, akit 70 éve hoztak egy prágai állatkertbe.
A téma kísértetiesen hasonlít G. M. Ledgard: Zsiráf című regényére, melyben egy zsiráfkolóniát ejtettek fogságba a 70-es években Kenyában, és hurcoltak Csehszlovákia Dvůr Králové állatkertjébe, hogy kifejlesszék az új cseh alfajt, a Camelopardais Bohemica-t, mely alkalmazkodik közép-európai időjárási viszonyaihoz. Néhány évvel később felszámolták egy titkosított művelet során a zsiráfkolóniát egy vírusos fertőzés miatt.
Eva Koťátková: „... a téma Lenka zsiráf történetét meséli el, akit 1954-ben fogtak el a brit gyarmati fennhatóság alá tartozó Kenyában. Csehszlovákiába szállították, mint az első csehszlovák zsiráfot, egy cseh állatkertben. A zsiráf mindössze két évig élt, majd tüdőgyulladásban meghalt. Holttestét a Nemzeti Múzeumnak adományozták, ahol 44 évig volt a múzeumi kiállítás része."
A projekt rengeteg kérdést felvet, többek közt azt, hogy a gyarmatosítás nehezen megragadható fogalma és stratégiái vajon milyen keretek között valósultak meg a közép-európai szocialista térségben?
Eva Koťátková: „...a globális dél országaiból származó állatbeszerzések történetét is meg kell vizsgálni, mert ez olyan dolog, amit a cseh történelem nem kutat és nem vizsgál. A cseh közvélemény nagy része tagadja a gyarmatosítással való kapcsolatát"
"Jalalabad - Teheran - Debrecen - Rome"
Az Arsenale belső termében található egy Bouchra Khalili The Mapping Journey Project című monumentális videóinstalláció, amiben nyolc anonim személy szimultán narrációján keresztül ismerjük meg viszontagságaikat, akik arra kényszerültek, hogy illegálisan Európába utazzanak. A személyazonosságtól elzárt anonim filmképen csak térképeket látunk, és kezeket, melyek a tulajdonosuk vándorlásának útvonalait mutatják.
„Neo Europa"
Szuggesztív félhomály a magával ragadó spanyol pavilonban, melyben átalakított Velázquez, Murillo és Zurbarán festmények, vázlatok, tudományos és botanikai illusztrációk, és kerámiatárgyak láthatók. A cseh pavilonhoz hasonlóan itt is különböző diszciplínákat ötvöző, kutatáson alapuló kiállítást találunk, mely Agustín Pérez Rubio kurátor és Sandra Gamarra Heshiki perui művésznő együttműködéséből jött létre. A „Pinacoteca Migrante / Migrant Art Gallery" című projekt egy szélesebb spektrumban kezeli a migráció kiterjesztett fogalmát, melyekben az emberek kisajátításán kívül különböző ökoszisztémák migrációját dolgozza fel.
Yuko Mohri, anarchikus „Compose" című audio-kinetikus alapú installációja képviseli a japán pavilont, mely a helyi piacokon beszerzett különféle használati tárgyakból és bomló gyümölcsök improvizatív együtteséből áll össze. Az összefüggéstelen komponensek specifikus módon váltják be a „idegenség" fogalmát, mivel a tárgyak egy kreatív funkciónak vannak alárendelve. Mohri environmentjének témáját a tokiói metró vízszivárgása elleni intézkedések inspirálták. Mohri dokumentálta a metró személyzete által hozott, rögtönzött vészhelyzeti intézkedéseket; vödörrel, tömlőkkel, műanyag palackokkal, nylonokkal és egyéb eszközökkel, hogy megállítsák a vízszivárgást a metróállomásokon.
1/ Dominic Hislop, Erhardt Miklós: "Saját szemmel / Inside out" (1997-98)
„A Saját szemmel fotóprojekt...során eldobható fényképezőgépeket adtunk olyan hajléktalanoknak, akik kedvet éreztek arra, hogy minden megkötés nélkül képeket készítsenek a mindennapjaikról"
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Új hozzászólás