Liszt Ferenc 1811-ben született egy aprócska osztrák-magyar faluban, Doborjánban (mai nevén Raiding). Már gyerekként olyan csodagyerek volt, hogy mindenki csak ámult. Ötévesen már zongorázott, és elég hamar kiderült, hogy a tehetsége hatalmas - nemcsak magyar, hanem világsztár lehet belőle.

Apja hamar felismerte a fiában rejlő lehetőségeket, így 9 évesen már Bécsben tanult zongorázni. Itt Beethoven, a legendás zeneszerző is meghallgatta, és állítólag meg is tapsolta! 16 éves korára pedig már Párizsban játszott és a közönség teljesen odáig volt érte.

De itt jön a csavar: Liszt nem állt meg a klasszikus sztárságnál. Nemcsak a zongorázásban újított, hanem abban is, ahogyan előadta a zenéjét. Ő volt az első "zongoraszupersztár", a koncerteken a közönség megőrült érte - és mindenhol tömeg gyűlt köré. Sőt, ő találta fel a szóló zongorakoncertet, mert addig az egyéni előadások nem voltak ilyen nagy számok.

 

És ha ez nem lenne elég, Liszt mindenféle újítást vitt a zenébe is. A romantika korszakában a zene teljesen átment érzelemcentrikusba, és ő ebben élen járt. A szimfonikus költeményei, a virtuóz zongoradarabjai és a hangulatos művei máig lenyűgözik az embereket. Ráadásul a magyar zenei hagyományokat is beépítette a műveibe, például a Magyar rapszódiák - tizenkilenc darabból álló zongorasorozat - ma is világhírű.

Később, miután Európa legtöbb nagyvárosában ünnepelték, Weimarban kötött ki, ahol mesterként tanította a tehetséges ifjakat. Még 70 éves korában is aktív volt, és olyan energiával játszott, mintha csak most kezdené. Az öregkorában is úgy élt, hogy mindenkit inspirált - sőt, rengeteg zongoraművész és zeneszerző az ő tanítványának tekintette magát.

 

Liszt Ferenc zongoristák generációit ihlette meg, és művészete számos későbbi zeneszerzőre hatással volt, többek között Debussyre, Rahmanyinovra és Bartókra. A klasszikus zene igazi legendájaként és minden idők egyik legnagyobb zongoristájaként örökre beírta magát a történelembe. 

Liszt Ferenc élete végéig az egyik legvagányabb, leginnovatívabb és legvadabb zenész maradt, aki megmutatta, hogy a zene az érzelmek nyelvén szól.

Liszt 1869 körül Edgar Hanfstaengl litográfiáján/Wikipedia

Kapcsolódó írásaink:

Lisztománia - Liszt Ferenc, a kanos rocksztár

2022.01.05. - 00:15 | Teakbois

A lisztománia kifejezést nem más alkotta meg 1841-ben, mint a német költőóriás Heinrich Heine, akinek beszámolója szerint a magyar muzsikus-zeneszerző hölgyrajongói szó szerint önkívületi állapotba kerültek a mester koncertjein, ráadásul gyakran még azelőtt, hogy az első hang elhangzott volna.

 

Csodagyerekből lett „zongoragyilkos" virtuóz Liszt Ferenc

2016.08.01. - 21:00 | MTI

Százharminc éve, 1886. július 31-én halt meg Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző, az egyik legismertebb magyar komponista. A magyarul tökéletesen soha meg nem tanuló, de magát mindig magyarnak valló Liszt nevét viseli 2011 óta a ferihegyi nemzetközi repülőtér, ahol néhány éve emléktáblát avattak tiszteletére.