Egyél, ha bánt az élet! – Rozán Eszter tizenharmadik kötetét mutatták be a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Képgaléria megtekintése2024.12.10. - 00:15 | Büki László 'Harlequin', Tátrainé Kulcsár Irén - Fotók: Büki László

Rozán Eszter nem babonás, tizenharmadik kötetének bemutatója is ugyanolyan élénk érdeklődést váltott ki, mint az előzőeké, ráadásul témáját, annak történetszövését tekintve most volt talán a legmerészebb: szóba került a varázsgomba, mint a problémák kezelésének "afrodiziákuma", a psziché enyhén bódult - kellemes - állapotban történő "megutaztatására", természetesen klinikai körülmények között, felügyelet mellett. A könyv emellett érinti az anorexia problémáját, az evés és a nem evés dilemmáját, kirajzolva ezzel a testképzavar látható jeleit. A műfaját tekintve krimibe ágyazott szatíra az egyik lelkes előolvasó szerint Eszter eddigi legsikerültebb műve. Ez a most megjelent könyvről hamarosan kiderül, az viszont biztos, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó! A Horváth Zoltán "Golyó" vezette kötetbemutatón, ezt a rengeteg interakció, kérdés és vélemény is bizonyította. Egy valami azonban minden megszólalásban azonos volt: az írónőt övező szeretet és eddigi munkásságának ismerete, tisztelete.

A regény egyik helyszíne Bécs, Pusztafay Kázmér professzor magyar betegekkel foglalkozó klinikai osztálya. Itt keresnek menedéket és gyógyulást a különböző táplálkozási zavarokkal küzdő páciensei, Erna az anorexiájától, Bojtorján Marcel a túlsúlyától, Papp Alajos az édesség iránti fóbiájától szeretne megszabadulni.

"Azért választottam ezt a címet, mert az étkezés olyan téma, mely mindannyiunkat érint, hiszen ennünk kell ahhoz, hogy életben maradjunk. A táplálkozás alapvető szükséglet, az önfenntartás elengedhetetlen feltétele. Az lenne az ideális, ha pont annyit ennénk, amennyi táplálékra szükségünk van, és az evés egyfajta örömforrás lenne az életünkben, mégis sokan küzdenek táplálkozási zavarokkal. Vagy attól félnek, hogy elhíznak, ezért nem vesznek elegendő kalóriát magukhoz, jóllehet már csontsoványak, vagy túl sokat esznek, ami elhízáshoz vezet, vagy vannak, akik elkerülnek bizonyos ételeket, mert pánikszerűen rettegnek a látványától. Arra voltam kíváncsi, mik azok a tényezők, melyek odáig vezetnek, hogy valaki önkéntesen megvonja magától a falatot, noha szenved tőle; vagy éppen túlegye magát még akkor is, ha tisztában van vele, hogy a falási rohamok nem tesznek jót az egészségének. A táplálkozási zavarok általában lelki eredetűek, a jó hír az, hogy ki lehet gyógyulni belőlük, bár komplex, különböző orvosi területeket magába foglaló kezelési módszerre van szükség, melynek része a pszichoterápia is.

Az „Egyél, ha bánt az élet!" felszólítás azoknak, akik nem mernek enni, mert az anorexiába menekülnek a problémáik elől, őket a környezetük biztatja azzal, hogy „Egyél!". Akik viszont azzal küzdenek, hogy nem bírnak maguknak megálljt parancsolni, amikor hatalmába keríti őket az evési roham, saját magukat buzdítják, illetve egyszersmind felmentést is adnak a falási rohamukra, mondván, hogy „Egyél, ha bánt az élet!", hiszen az életünk tele van nehézségekkel..." - nyilatkozta a könyvről készült interjúban lapunknak Rozán Eszter.

Eszter olyan írónő, akinek fantáziájából sok színes ötlet, esemény, érdekes történés törekszik a napvilágra, meghódítva olvasóközönségét. A regényekben megelevenedő történetek által lehetőség nyílik arra, hogy a napi nehézségekből, gondjainkat feledve egy kicsit kitekintsünk, más világba kerüljünk.

A beszélgetés során az írónő elmondta, a nem mindennapi történetekben azt kutatta, milyen személyes problémák, megoldhatatlannak tűnő gondok, kilátástalan élethelyzetek kellettek ahhoz, hogy az emberek evési zavarokba meneküljenek. Eszter olvasói a könyvben ismét találkozhatnak Kovács Gáspár felügyelővel, akinek életét ezúttal közelebbről is megismerhetik: végigkísérhetik nászútját Montenegrón, Dublinon keresztül Bécsig, ahol kipróbálja a híres professzor módszerét, és eközben természetesen - hivatásához híven - megold egy bűnügyet is.

A szerzővel a december 9-i kötetbemutatón Horváth Zoltán beszélgetett a könyv születéséről, a szereplők jellemrajzáról, a történet sokszínűségéről, miközben jó szívvel ajánlotta a művet a megjelentek figyelmébe.

A bemutató elején „A csoki a végzetem" című hangjátékkal nagy sikerrel szerepelt Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház művésze, Gombos Katalin, Rozán Eszter, Horváth Zoltán és Valiczkó Éva.

Eszter erre az alkalomra egy saját szerzeményével is kedveskedett közönségének: „A csoki mindig közbeszól" című dalt Györkéné Mölcs Mária, Horváth György, Kergyikné Léránt Erika és a szerző, Rozán Eszter adták elő.