A szabadegyetem hallgatóit Várnainé Balogh Beáta után Básthy Béla polgármester is üdvözölte, aki rövid beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a nők is szóhoz juthassanak nemcsak a politikában, hanem a kulturális életben is. Jó példa erre, hogy a Tavaszi Szabadegyetemi Előadások 5 felkért előadója közül 4 nő! Köszöntötte Szécsi Noémit, aki 1994-től az ELTE BTK latin, később angol és finn szakos hallgatója volt, 2011-ben József Attila-díjat kapott, és ugyanebben az évben került a boltokba sajátos történelmi trilógiájának első része is. A Nyughatatlanok a '48-49-es emigránsokról szól, de a maszkulin történeteket női szemszögből, anyákon, lányokon és feleségeken keresztül meséli el.

2013-ban indította Halcsontos Fűző című nagy sikerű blogját, ahol a regényeihez végzett történelmi kutatásai alapján oszt meg bejegyzéseket, főképp magánélet-történet és nőtörténet ügyében. Ezekből születtek a 2015-ben Géra Eleonórával közösen jegyzett A budapesti úrinő magánélete (1860-1914), valamint folytatása, A modern budapesti úrinő (1914-1939) című non-fiction kötetei. Szécsi Noémi több művelődéstörténeti mű szerzője: a Fehér Bélával közösen írott esszékötete, a Hamisgulyás (2015) a 20. századi háborúk ínségeit és gasztronómiáját térképezi fel, 2019 októberében jelent meg a Lányok és asszonyok aranykönyve, amely sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók segítségével kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét.

Az előadásában Szécsi Noémi kitért arra a tényre, hogy Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Miképp értjük ma Jókai Mór életének döntéseit, kortalan szerelmi választásait, együttélésének és felnövésének történetét? Milyen üzenete és hatása van kapcsolatainak műveire és a mai generáció életére? Forrásaiban megjelenik a frusztráltan rejtőzködő Nagy Bella, a sokszor megalázott Laborfalvi Róza, a születése szégyenét internalizáló, ezért annál ambiciózusabb Jókai Róza, a törekvő Jókay Jolán, a megkeseredett Váli Mari.

Az előadásban sorra vette a szerző, hogy Jókai életszakaszaiban mely nők hogyan befolyásolták hétköznapjait és írói karrierjét. Az, hogy egy gyermekeit egyedül nevelő anya fia volt, és nővéréhez is nagyon kötődött, elfogadtatta vele a nő cselekvő szerepét a családon belül. Fontos kiemelni, hogy Jókai házassága évében, 1848-ban mennyire kivételes volt, hogy a felesége, Laborfalvi Róza fizetést kapott. Jókai csodálta és támogatta a feleségében a művészt, de amikor már jövedelmei jóval meghaladták a nejéét, úgy vélte, talán helyesebb visszavonulnia attól a napi stressztől, amit a színészi pálya jelent. Jókait a családjában sok művészi hajlamú nő vette körül, ezeket a törekvéseket mindig respektálta a maga korlátain belül, és más „egyedi elbírálású esetekben" is szinte mindig támogatta a nők önérvényesítő törekvéseit.

Külső szemlélő számára joggal tűnhet úgy, hogy Jókai életét olyan erősen meghatározták, sőt uralták a nők, és olyan mértékben terhelte botrány az összes kapcsolatát, hogy a regényírás valójában menedék volt számára, ahol békére lelhetett. Jó embernek csak attól érezte magát, ha minden feléje támasztott elvárásnak megfelelt. Több alkalommal megfogalmazta, hogy az íróasztal a végső menedéke, és írás közben olyan szférákba kerül, ahol nem gyötrik a gondok. Ezzel nem mellesleg pénzt is keresett, ami fontos volt számára, hiszen egy nagyon materiális gondolkodású családban nőtt fel, ahol saját művészeti törekvései létjogosultságát is azzal tudta megokolni anyjának, hogy képes pénzt keresni az irodalommal.

Voltak konfliktusai is, hiszen első párválasztását édesanyja, a másodikat pedig fogadott lánya, Jókai Róza családja nem tudta elfogadni, ennek ellenére ő kitartott döntése mellett! Saját gyermeke nem született, de sorra befogadta családja törvényen kívüli gyermekeit. Erősen kidomborodott az is, hogy Jókai mennyire a nőkről való gondoskodásban élte meg férfiasságát - még a halála után is gondoskodott az 1914-ben elhunyt Feszty Árpád feleségéről (Jókai Rózáról) és lányáról (Feszty Masáról), valamint Grosz Móric „szeszfőző" vagy „gépész" öt gyermekéről (2. felesége, Nagy Bella családjáról) és özvegyéről. Jókainé Nagy Bella és testvérei a holokauszt idején Angliába menekülve tudták csak túlélni a vészkorszakot a Jókai-örökség segítségével.

Az érdekes előadás bepillantást adott a ma még publikálatlan források titkos adataiba is, és minden bizonnyal a kötet olvasása után más szemmel nézzük majd a híres Jókai regények bizonyos szereplőit és szituációit!