Jelenleg a régészeti tervásatás zajlik a gönci pálos kolostor területén, amely az állagmegóvási projekt első fázisa. A tervek szerint 2027 végére fejeződhetnek be a munkálatok, amelyek célja, hogy lelassítsák a romos állapotú kolostor további pusztulását.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. társadalmi felelősségvállalása keretében vállalta a projekt lebonyolítását.

A kolostort a források szerint a pálos rend kezdte építeni a 14. század végén, ám a 16. században elhagyták.

A rom feltárása a 20. század első felében indult, most pedig újabb lépés történik annak érdekében, hogy a Zempléni-hegység egyik legértékesebb középkori emlékhelye fennmaradjon.

A 28 méter hosszú gótikus templom falai még ma is 5-7 méter magasak, rajtuk sarokdíszek, a rózsaablak és csúcsíves bejáratok láthatók - valóban megkapó látvány. A romokat leginkább Telkibánya irányából szokták megközelíteni a piros jelzésen (2,8 km). /Forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt./

A gönci pálos kolostor /2018-as túránk alapján/

Gönc pálos kolostorának romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 336 méterrel a tengerszint felett. Hogy a rom mennyire ismeretlen még a településen is, azt jól mutatja, hogy hét gönci megkérdezettből egy tudott jól használható információval szolgálni arról, hol is találjuk a településen szinte jelzetlen örökséget. A turistaoldalak mindenhol Telkibányától javasolják a megközelítését a piros jelzésű úton (Rákóczi-út), mi, lévén Gönc felől érkeztünk, a városból vágtunk neki, ahonnan - állítólag - a rom megközelíthető a piros kereszt turistajelzésen (5 km). Más kérdés, hogy ilyet a városban sehol nem láttunk, ahogy a kitáblázását sem. Kapaszkodónak maradt az egyetlen iránymutatás, miszerint a várost elhagyva az út menti barackosnál (?) kell majd lefordulnunk jobbra, de ott már tábla fogja jelezni. Így is volt, a település után pár száz méterrel kis sárga turista tábla jelezte jobbra a romot (3.8 km). Bár az út burkolata jónak tűnt, az autót letettük, és gyalog vágtunk neki a közel 4 km-nek. Mint később kiderült, Potácsházáig járható kocsival is az (erdészeti) út, aki kényelmes , az gond nélkül bevállalhatja - gépjármű- és turistabarát tempó mellett.

A gönci pálos kolostorrom

Gyalogosan nagyon kényelmes a túra első 3 kilométere Potácsházáig (ami két turistaház mindössze), onnan viszont elvesztettük a "nyomot", merre haladjunk tovább. A házak után egy rétre értünk, ahonnan két turistaút vitt tovább: ám egyik sem az írt piros jelzésű, Telkibánya felőli út volt. Mindkettőn elvesztegettünk 30-30 percet, és visszafele, Potácsháza felé jövet a ház ( gönci út felől nem látható!!) oldalán tűntek fel a piros turistajelek... innét egyértelmű volt, hogy a házzal szemben, a patakon átkelve vezet tovább az út, és egy belső, vékonytörzsű fán meg is találtuk a jelzést... Majd még beljebb, két faágra rakva magát a táblát is, ami a Gönc felől érkezőknek lett volna tájékoztatás, hogy a háznál jobbra, a kis patakon átkelve folytatódik tovább az út, immár a piros turistajelzésen... Valószínű, eredeti helyéről leesett, és turisták tették ideiglenesen oda, nekünk sikerült mindenesetre nem észrevennünk, majd picit az úthoz közelebb elhelyeznünk... Innét a túra már egyértelmű volt, kb. 1 km intenzív emelkedés után jutottunk fel a romokhoz.

A 14. század közepe táján építtethette Nagy Lajos király a boldogságos Szűz Mária tiszteletére a pálos rendi kolostort és templomot, melynek helyét 1371-ben, 1384-ben, 1407-ben az oklevelek így határozzák meg: a gönci vár alatt fekszik. A monostor valószínűleg 1540 után indult pusztulásnak, amikor Serédi Gáspár a környék kolostorait kifosztotta.

A kolostorból alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak. Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Érdemes innen tovább gyalogolni dél felé a piros jelzésen, ahol három kilométer megtétele után az Amadé várrom maradványait tekinthetjük meg.

A gönci pálos kolostorrom