Múzeumi Programok

2026. február 12-én nyílt meg a Savaria Foltműhely: Léleköltés című patchwork kiállítása. A Savaria Foltműhely 3 éve alakult egy baráti társaságból. Művészeti tevékenységének az Agora ad helyet, itt találkoznak egymással rendszeresen. A műhely jelenleg 5 taggal működik, vezetőjük nincsen: Kiss Gáborné Kató, Szabó Krisztina, Tali Juli, Wawzin Ágnes és Zsarnai Sándorné Kati. 

2026. február 12.-március 28. között a kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében.

Tavaszi patchwork családi kézműves délelőttre is várunk mindenkit 2026. február 28-án szombat délelőtt 10-12 óra között a rendezvényterembe.

Szeretettel várunk mindenkit 2026. február 26-án (csütörtökön) 17 órakor a rendezvénytermünkbe, a Téli Filmklub 3. alkalmára, melyen Boros Ferenc, Horváth Zoltán és Tóth Kálmán A barakkváros foglyai című dokumentumfilmjét vetítjük az Ostffyasszonyfa melletti 1. világháborús hadifogolytáborról, majd közönségtalálkozót tartunk Tóth Róbert hagyományőrzővel és Tóth Kálmán múzeumpedagógussal. A táborban élő foglyok mindennapjait szakértők megszólaltatásával, korabeli fényképek, tárgyi emlékek bemutatásával ismerhetjük meg. Boros Ferenc, Horváth Zoltán és Tóth Kálmán filmalkotásának legnagyobb erénye, hogy teljességre törekedve, ugyanakkor nem csupán a szakértői interpretációk illusztrálásnak igényével vonultatja fel a korabeli fotókat, iratokat. A történeti elbeszélések és azok örökségpedagógiai közvetítése során szinte megelevenednek a néző szeme előtt a barakktábori életkörülmények. A film 2018-ban a Lakitelki fesztiválon a Duna Médiaszolgáltató különdíját kapta. Az 50 perces alkotás a Vasi Múzeumbarát Egylet örökségpedagógiai programjának részeként, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával készült.

2026. március 5. 17 óra Kelbert Krisztina: Acélanyák. Vas vármegyei nők a haza szolgálatában a második világháború idején - Tavaszi szabadegyetemi előadássorozat 1. alkalma

Előadónk azt vizsgálja, hogy Magyarországon a Horthy-korszakban működő konzervatív nőegyesület, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) - kiemelten ezen szervezet Vas vármegyei közössége - az 1930-as évek második felétől miként állította a nők munkáját a haza védelmének szolgálatába. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egy 1919 és 1946 között működő jótékonysági és politikai tömegszervezet volt, amelynek alapítói már az egyesület 1920-as alapszabályaiban kiemelték a nemzetvédelmi munkát. Az 1930-as évek második felétől ugyanakkor intenzíven felértékelődött a nők honvédelmi munkáját szorgalmazó propagandatevékenység a MANSZ keretein belül. Arra is választ kapunk, hogy e háborús mobilizáció során milyen követelményeket támasztott a MANSZ a magyar nők elé, annak érdekében, hogy megtestesíthessék a kívánt ideát, az ún. "acélanya" alakját. Megvizsgáljuk, hogy mely feladatokat rendeltek a nők hátországbeli, a "belső fronton" teljesítendő háborús munkavégzéséhez, úgymint: önkéntes honvédelmi munkaszolgálat, ápolónői munka, hadijótékonyság, légvédelmi szolgálat.

2026. március 11-12-én óvodai és iskolai osztályok számára interaktív élményórákat szervez a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár múzeumi osztálya.

A gyerekeknek 500 Ft/fő áron lehet igénybe venni a huszártörténelmet és az 1848/49-es eseményeket bemutató foglalkozást, melyen hagyományőrző huszárok segítségével ismerhetik meg a diákok a huszárok fegyvereit és a viseletét, majd egy játékos kvízjátékkal ellenőrizhetik ismereteiket a forradalom és a szabadságharc eseményeiről.        

2026. március 19. 17 óra Lőcsei Péter: Tüzes cipő(k)ben - Tavaszi szabadegyetemi előadássorozat 2. alkalma

Arról, hogy milyen a női alkotók szerepe az irodalomban, többféle vita folyt a hazai sajtóban. A XIX. század eleje óta számos - olykor rendkívül sarkos - vélemény fogalmazódott meg velük kapcsolatban. Szó esett személyiségükről, sikereikről, nehézségeikről, választott témáikról. Aki megpróbálkozik a határok tágításával, az értelmetlen korlátok ledöntésével, gyakran találkozik értetlenséggel, elutasítással. Azok a költőnők, írónők, akik utat törtek, méltó figyelmet igényeltek, rendre tüzes cipőkben érezhették magukat. Küzdelmük eredményei mellett fájdalmaikról, olykor megalázó helyzetükről is beszámoltak. A kiállításon és a hozzá kapcsolódó előadáson láthatók, hallhatók lesznek az ismert és a részben elfeledett alkotók valóságos és átvitt értelmű arcképei: többek között Kaffka Margité, Török Sophie-é, Kosztolányiné Harmos Ilonáé, Tormay Cecile-é, Nemes Nagy Ágnesé, Galgóczi Erzsébeté és Agota Kristofé. Portréikat kézirataik, könyveik és a róluk szóló értékelések árnyalják. Hogyan alakult műveik megítélése, milyen ellentmondó vélekedések születtek irodalmi rangjukról, milyen viták zajlottak személyiségükről?

2026. március 21-én, szombaton 10 órától szeretettel várjuk az óvodásokat és kisiskolásokat családjukkal a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tavaszváró játékos, mondókás foglalkozására. A foglalkozást Horváth Júlia vezeti.

Könyvtári programok

BABA-MAMA JÁTSZÓHÁZ várja a legkisebbeket 2026. február 25-én szerdán délelőtt 10 órától a gyermekrészlegben! A foglalkozást Kissné Rentkó Zsuzsanna vezeti. Előzetes bejelentkezés: !

2026. március 3-án kedden 15 órától "Polcok mentén..." - középpontban a NŐK! Folytatódik a szubjektív könyvajánló-sorozat a felnőttrészlegen, melynek házigazdája Czagány Tünde, a könyvtár munkatársa.

2026. március 7-én szombaton  9.30 - 12.00 óra között a gyermekkönyvtárban Szabó Andrea vezetésével mesés kézműves foglalkozást hirdetünk.

2026. március 17-én kedden 17 órakor kezdődik dr. Nagy Beáta klinikai szakpszichológus, szociológus, egyetemi adjunktus: "Női lélek - női egészség" tart pszichológiai előadást a rendezvényteremben szempontokat adva a lelki és testi jóllét megőrzéséhez.

2026. március 19. 16.30 Lőcsei Péter: Nőírók, költőnők, „Nyugat-feleségek"  kiállításmegnyitóra várunk mindenkit szeretettel!  A kiállításon láthatók lesznek az ismert és a részben elfeledett alkotók valóságos és átvitt értelmű arcképei: többek között Kaffka Margité, Török Sophie-é, Kosztolányiné Harmos Ilonáé, Tormay Cecile-é, Nemes Nagy Ágnesé, Galgóczi Erzsébeté és Agota Kristofé. Portréikat kézirataik, könyveik és a róluk szóló értékelések árnyalják. Hogyan alakult műveik megítélése, milyen ellentmondó vélekedések születtek irodalmi rangjukról, milyen viták zajlottak személyiségükről? 

2026. március 28-án szombaton  9.30 - 12.00 óra között a gyermekkönyvtárban Szabó Andrea vezetésével húsvéti mesés kézműves foglalkozást hirdetünk.

Levéltári programok

Március 24. 17 óra Szeretettel várunk mindenkit a Levéltári estek sorozat következő alkalmára, melyen Söptei Imre főlevéltáros Kőszeg szőlőgazdasága a 18. században címmel tart előadást.

„az nemes város szőllei melyek is kincse az nemes városnak"

A 17-18. században a város - mint testület - Kőszeg legnagyobb szőlőbirtokosa volt, egyúttal ez biztosította a bevételek jelentős részét. Az ebből származó jövedelemből tudták végezni a közösségi beruházásokat. A város 22 ezer m2 nagyságú területével a legnagyobb helyi munkaadónak számított. A levéltári forrásokból kiderül, hogy miként végezték akkoriban a szőlőművelés alapvető munkálatait. Robotban és napszámban kapáltak, metszettek; „ganajt" beadási kötelezettséggel gyűjtötték össze; vincelléreket alkalmaztak stb. A városi csapszékben mérték a helyben termett saját vagy majorsági (Bauwein), dézsma (Zehnts), hegyvám (Bergrecht) és fartő (Bögen) borokat. Az előadás során szó esik még arról is, hogy kik fizettek dézsmát és hegyvámot? Mikor és miért kellett támogatni a sörfőzést? Akadnak-e olyan időjárási adatok, amelyből következtetni lehet a klímaváltozásra? Miként alázták meg 1768-ban a Kamara komisszárjai a „nemes város" polgárait? Hogyan és miért selejteztek ki társzekérszámra levéltári forrásokat az 1910-es években? Mindezek mellett még sok, mára már feledésbe ment szokásról is hallhatnak az érdeklődők. A rendezvény a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett "Nyitott Levéltárak" 2025/2026. évi országos programsorozat keretében és támogatásával valósul meg.

A Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár éves programja: