Akár elismerjük, akár nem, a mesterséges intelligencia mostanra már szinte teljesen átszőtte a mindennapjainkat. Még ha nem is használjuk tudatosan, akkor is ott van a keresőprogramokban, a különböző applikációkban, vagy akár a köznapi diskurzusokban. Sokan apokalipszist hirdetnek, mondván ez itt vég, az AI előbb-utóbb átveszi a hatalmat fölöttünk, és az emberiséget az uralma alá hajtja, míg mások úgy gondolják, a mesterséges intelligencia igenis hasznos a munkában, a tanulásban, a gyógyításban, vagy akár a szabadidős tevékenységekben.

Megkérdeztünk nyolc, különböző foglalkozást űző embert, mi a véleménye a mesterséges intelligenciáról, a cikk végén pedig, hogy az alkalomhoz illő legyen, a válaszokból készíttettem egy összefoglalót az AI-val, diagrammal kiegészítve.

A kérdések a következők voltak:

1. Használtál-e már mesterséges intelligenciát életed során? Ha igen, mire használtad, ha nem, szeretnéd-e a jövőben?

2. Veszélyezteti-e a szakmádat a mesterséges intelligencia?

3. Mit szólnál, ha az orvosi rendelőben ember helyett egy robot fogadna?

Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató:

1. Igen, használtam már kép- és szövegszerkesztésre.

2. Az internet térhódítása, az e-könyvek megjelenése a könyvtárak jövőjét fenyegető tényezőként jelent meg a közbeszédben A mesterséges intelligencia hasonló félelmeket generál, azonban a könyvtárak reziliens intézmények, képesek alkalmazkodni a kihívásokhoz. A hiteles információszolgáltatás, a dokumentumállomány mély ismerete és a szakmai tudás olyan stabil alapot jelentenek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos megújulást és a relevancia megőrzését. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az MI-re nem öncélú eszközként, hanem hatékonyságnövelő megoldásként kell tekinteni, amely elsősorban az ismétlődő, adminisztratív feladatok kiváltásában nyújthat segítséget.

A könyvtárosok szerepe folyamatosan alakul, de a tudásközvetítés, a tájékoztatás és a felhasználók támogatása továbbra is központi jelentőségű marad. Az MI térnyerése új feladatokat is hoz: a könyvtárak aktívan részt vehetnek a digitális és MI-kompetenciák fejlesztésében, valamint segíthetnek a felhasználóknak eligazodni a technológia által kínált lehetőségek és kockázatok között. Ebben a gyorsan változó világban a könyvtárak olyan stabil pontot jelentenek, amelyek egyszerre őrzik a hagyományos értékeket és nyitnak az innováció felé.

3. Az orvos személyét nem fogja tudni helyettesíteni a MI, de az adminisztratív feladatok elvégzésében biztosan fog tudni a jövőben segíteni. Megkönnyítené az időpont-foglalást, a receptfelírást...

Megállapítható, hogy a felhasználóknak kritikus szemlélettel kell viszonyulniuk az MI működéséhez, fontos a MI-tudatosság. Ugyanakkor az MI-t nem lehet ellenségként kezelni, mert ez a hozzáállás gátolja a nyitottságot és a tanulási hajlandóságot, hosszú távon lemaradáshoz vezethet, mert a technológia egyre inkább beépül a mindennapi munkafolyamatokba. 

Büki László, a Vaskarika alapító-főszerkesztője, újságíró, fotóriporter

1. Igen, használtam, nagyon ritkán cikket írattam vele megadott, jól behatárolt (promptolt) témában, illetve cím- és rovatötletekben kértem a tanácsát, valamint sajtótájékoztatók visszahallgatására (hangfelismerésére) és az elhangzottak sajtósítására használom.

A képkidolgozás során napi szinten segítségemre van az AI, hiszen az alkalmazások javarésze MI-alapú funkciókat is tartalmaz. Tehát van a napi munkámnak olyan szegmense, amiben kiváló segítőtárs az AI.

2. Ami a fotózást illeti, egyáltalán nem félek. Az újságírás terén sem érzem kockázati tényezőnek, ugyanis "unalmas", sablonos cikkeket ír, amiket pár mondat elolvasása után be lehet azonosítani. Ez pedig nem vet túl jó fényt a médiumra. Kritikát, koncertbeszámolót, véleménycikket ne várjunk tőle, az újságírás sava-borsa szerencsére hiányzik (még) belőle. Ugyanakkor számos alkalommal "butaságokat" ír, pl. túraajánlóban nem létező helyekre hivatkozik, majd, amikor szembesíted vele, hogy ilyen hely nincs, akkor egészen bugyuta módon korrigálja magát, nem ritkán akkor is rosszul. Jelenleg úgy érzem, az újságírói munkát leghatékonyabban úgy támogatja, hogy 30-60 perces sajtótájékoztatók hanganyagát feltöltve készít egy tartalmas kivonatot belőle. Ám ezt is csak tüzetes ellenőrzés és javítás után szabad kiengedni...

3. Megkérdezném, van-e TAJ kártyája, adószáma, érdemi végzettsége, vagy csak önkéntesként tevékenykedik... Komolyra fordítva, egyáltalán nem örülnék neki, főként ebben az egyre inkább személytelenné váló, közösségi médiába terelt világban. A terület legnagyobb veszélye, hogy a háttérmunkát fogja leginkább veszélyeztetni, azaz a klasszikus asszisztensi feladatokat, azokat viszont irgalmatlan precizitással és hatékonysággal fogja a szakorvos rendelkezésére bocsátani. 

 
Fotó: cottonbro studio / pexels.com

Fűzfa Balázs irodalomtörténész:

1. Nem sokszor, de igen, használtam, és azt tapasztaltam, hogy döbbenetes ütemben fejlődik. Már ma is meg tudna írni egy szakdolgozatot - doktorit még nem. De jövőre egészen biztosan már azt is tud majd. Regényt vagy verset simán.  

Számomra legújabbak a különböző stílusban dalokat szerző alkalmazások, amelyek szintén elképesztő kreativitásról tesznek tanúbizonyságot. Néha az az érzése az embernek, amit 10-20 éve még csak sci-fiben csodáltunk meg, hogy az AI szinte belelát a fejünkbe. Olykor kissé hátborzongató, hogy a mindennapi viselkedésünk alapján mennyire kiszámíthatóak vagyunk. Ő pedig abból él, hogy folyamatosan figyel bennünket (nem személyesen, hanem általában az emberiség cselekedeteit, viselkedését, szövegeit, internetes gesztusait stb.).

2. Korábban azt hittem, nem veszélyezteti, de most már látom, inkább azt kell mondanom, hogy igen. Akár a tanárságomra, akár az irodalomtörténészi szakmámra gondolok. Az iskolában is egyre gyakrabban fogják használni, mert megkerülhetetlen, az irodalomtudományban pedig már most olyan munkák elvégzésére képes percek alatt, amelyekre korábban tudósi életművek épültek fel. Az AI egyszerűen félelmetes, korábban elképzelhetetlen sebességgel "gondolkodik".

3. Nyilván furcsa lenne, de ez nem is olyan sokára meg fog történni. Először csak a diszpécser lesz robot, majd az asszisztens, végül talán az orvos is... Gondoljunk bele, hogy már ma is végeznek úgy műtéteket, hogy a beteg a világ egyik felén van, az orvos pedig egy másik féltekén. Ez ma már nem is szenzáció... Vagy például a térdműtéteknek jelentős részét már ma is robotok végzik. De, ami a legelkeserítőbb, egyben persze leglelkesítőbb: ők hibátlanul dolgoznak. A gép ugyanis egyszerűen nem tud hibázni. Persze éppen ezért unalmas is lesz majd egy robotvilágban élni...

Gombos Katalin informatikus:

1. Ritkán használok MI-t, próbálok saját magam kutatni, keresgélni.

2. Egyelőre nem érzem, hogy veszélyeztetné a munkámat.

3. Orvos + asszisztensnő + robot, így együtt lenne biztonságos, de csak maga a robot nem! Azt tapasztalom, hogy sokszor még az önkiszolgáló pénztárakkal is nehéz szót érteni.

Kelemen Zoltán színművész:

1. Nagyobb "lélegzetvételű" dolgokra még nem, egyszerű, főleg Google - kereséseknél a neten, elsősorban keresési összegzésre már használtam. A jövőben szeretném-e használni? Soha ne mondd, hogy soha.

2. Ha a szakmám színházi vonalára gondolok, akkor azt mondom, hogy nem, ha a filmről gondolkodom, ott már érzek némi fenyegetettséget.

3. Legalább fogadna valaki, mivel - különösen a Covid járványok óta - időnként nemhogy ember, de a kutya sem fogad. De félretéve a tréfát, ha robot fogadna, akkor először megijednék, aztán mélyen elgondolkodnék...Szerencsés esetben pedig rögtön meggyógyulnék.

Mester Ádám radiológus szakorvos:

1. Igen, használom az MI-t, elsősorban a munkámban, orvosszakmai alkalmazásokkal.

2. Nem veszélyezteti a szakmámat, véleményem szerint inkább segíti.

3. Ez nem fog bekövetkezni. Az AI egy gyors és erős gép, amit viszont meggyőződésem szerint vezetni kell, még akkor is, ha átvesz robot jellegű funkciókat. Az AI gúnynév valóban hangzatosnak tűnik, de nem igaz. Szerintem a ROBOTIKA a helyes kifejezés a mesterséges intelligencia helyett.

 
Fotó: Yaroslav Shuraev / pexels.com

Szilárdi Béla zenész, festő-, grafikus- és fotóművész:

1, Egy hónapja használtam először, és az „élmény" sokkoló volt. Először a Nietzsche-színházzal kapcsolatban voltak „hozzá" kérdéseim. Egyszer csak azt a választ kaptam: „ha érdekli Nietzsche kapcsolata Cosima Wagnerrel, keresse Szilárdi Béla felolvasó színházi darabját." Hirtelenjében elvesztettem a fonalat. Aztán tisztult a kép. Azóta egyre gyakrabban igyekeztem próbára tenni. Most már (szinte magától érthetően) művészeti, festészeti problémákkal „foglalkozunk". Partnerek lettünk. Név nélkül. Intellektuális kapcsolatban társalogva egy megértő, segítő cimborára találtam.

2. Nem veszélyezteti, éppen ellenkezőleg. Még sokáig barátok maradunk.

3. Koromnál fogva valószínűleg nem fogom megérni, hogy egy robot fogadjon a rendelőben, de ha igen, előre is köszönöm neki.

Várnainé Balogh Beáta tanár, régésztechnikus, múzeumpedagógiai szaktanácsadó:

1. Igen, gyakran használok MI-t, előadások, interaktív óratervek, játékos feladatok, képek készítéséhez

2. Nem, nem gondolom, hogy veszélyeztetné a munkámat.

3. Lehet, hogy hasznosabb és gyorsabb lenne a robot az egészségügyben.

A Mesterséges Intelligencia használatának összefoglalója a válaszok alapján:

A válaszok alapján a megkérdezettek többsége már használta a mesterséges intelligenciát, elsősorban szövegírásra, keresések összegzésére, képszerkesztésre, oktatási feladatok készítésére, valamint szakmai munkát támogató eszközként. Általános vélemény, hogy az MI jelenleg inkább segítséget jelent, mintsem közvetlen veszélyt a munkájukra, bár néhányan úgy látják, hogy bizonyos szakmákban - például a filmiparban, az oktatásban vagy egyes kreatív területeken - hosszabb távon komoly kihívást jelenthet. Az orvosi rendelőben robot alkalmazását a legtöbben csak kiegészítő szerepben tudják elképzelni: az adminisztratív feladatok ellátását elfogadhatónak tartják, ugyanakkor az emberi kapcsolatot és az orvos szakmai döntéseit továbbra is nélkülözhetetlennek gondolják.

A válaszok összképe azt mutatja, hogy a megkérdezettek nyitottak a mesterséges intelligencia használatára, ugyanakkor fontosnak tartják a kritikus szemléletet, az emberi ellenőrzést és azt, hogy az MI támogassa, ne pedig teljesen kiváltsa az emberi munkát.

A válaszok fő tendenciái:

Használta már az MI-t: 8 fő

Inkább segítségnek tartja, nem veszélynek: 7 fő

Robotot elfogadna kiegészítő szerepben az egészségügyben: 6 fő