A standunk abszolút kedvencei idén is a négylábú segítőink voltak, akik pillanatok alatt elvarázsolták a hozzánk betérőket: míg Potter (Bősze Györgynek, a LÁTVASE elnökének kutyája és szeme) és Rió (Csiszár Tamásnak, az egyesület munkatársának hű társa) - a két rutinos vén róka, vagyis a két belevaló, pajkos fekete labrador - aktív vakvezető kutyaként hódított meg minden szívet, addig Walti és Zsömi a legfegyelmezettebb ebeket is megszégyenítő türelemmel, étlen-szomjan, egy méltatlankodó szusszanás, fegyelmező szó, póráz vagy hám nélkül ülték végig a 3 napot, s tűrték a sok-sok simogatást, fényképezést. Jobban belegondolva ez nem is lehet csoda, hiszen bár mindketten élethű nagyságúak: plüss labradorok. A látogatók közelebbről is megismerkedhettek hű társainkkal, megsimogathatták őket, jutalomfalattal kedveskedhettek nekik, mi pedig örömmel válaszoltunk az összes felmerülő kérdésre. A két plüss segítőkutya nemcsak tökéletes fotómodellnek bizonyult, de hidat képezett a legkisebbekhez is, hiszen velük azok a kisgyerekek is bátran barátkoztak, akik az élő kutyáktól még kicsit tartottak.

A kutyasimogatás mellett az érdeklődők Nagy Lászlóné Marika néni segítségével bepillantást nyerhettek a Braille-írás rejtelmeibe, és elkészíthették saját, egyedi pontírásos névjegykártyájukat. A gyerekek emellett színezőkkel, állatos és vakvezető kutyás matricákkal, képekkel, valamint az egyik segítőnk készítette kutya formájú mézeskalácsokkal gazdagodhattak.

A három nap során tabuk nélkül beszélgethettünk a látássérültek mindennapi kihívásairól, örömeiről és a negatív tapasztalatokról egyaránt. Egyszerűen csodálatos újra és újra látni, érezni, hogy azzal, hogy ott vagyunk és csináljuk, a rossz berögződések emelte fal miként omlik le, s helyébe hogyan épül egy híd. Híd ember és ember, ember és állat, valamint a legkülönbözőbb társadalmi, etnikai és nemzetiségi rétegek között! Mondjuk ki: nem a hangos zajokon, a külcsínen van a hangsúly, hanem azon, hogy lássuk, értsük és érezzük: a különbségeink ellenére egyenlők vagyunk.

Ezúton is hálásan köszönjük a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.-nek, hogy évről évre helyet biztosítanak számunkra! Külön köszönjük az önkénteseink és a tagtársaink áldozatos munkáját, valamint az adományozók felajánlásait! Újfent kiemelném, és külön köszönet illeti Waller Krisztiánt, a plussok.hu tulajdonosát, akinek köszönhetően Walti és Zsömi is a csapatunk tagja lehet. Köszönjük mindenkinek, aki bármilyen úton-módon segítette a LÁTVASE munkáját!

Ti kint voltatok a Karneválon? Mutassátok meg kommentben a velünk készült fotókat!

Szívesen segítenéd önkéntesként a munkánkat, vagy szeretnéd támogatni a Látássérültek Vas Vármegyei Egyesületét? Kattints a vasivakok.hu oldalra, ahol minden információt megtalálsz!