Big band „konzílium” a Fő téren – V. Big Band Fesztivál

Képgaléria megtekintése2010.09.20. - 20:15 | Büki László 'Harlequin', Dart

Big band „konzílium” a Fő téren – V. Big Band Fesztivál

A big band zene olyan, mint egy finom, nagymama sütötte rétes. A bebop a meggyes-fahéjas, a swing az almás, a jazz a tökös-mákos, a populárisabb zene pedig a túrós. A big band zene olyan, mint az időjárás. Amíg hallgatod, polóra vetkőztet a „sunny bebop”, pulcsit dob rád a „cloudy swing”, és esőkabátba bújtat a „rainy jazz”. Rétes és időjárás – előbbit mind „megettük”, utóbbi viszont annyira „exhibicionista”, hogy lassan kéretlen társszervezőjévé válik a főtéri eseményeknek.

HIRDETÉS

Szeptember 18-án újra szabadtéri koncert helyszíne volt a szombathelyi Fő tér, ahova a fesztivál házigazdája, az Isis Big Band igazán változatos - mind a big band és swing zenét, mind a populárisabb zenét kedvelő közönséget is kiszolgáló - programot szervezett.

Dr. Ipkovich György polgármester délelőtti megnyitója után a budapesti Coda Nostra Big Band zenélt a déli napmelegben fürdőző közönségnek, majd a fesztiválprogram 14 órától folytatódott a Kanizsa Big Band műsorával. A tavalyi fesztiválhoz hasonlóan, koncertindításként ismét remek darabot választott a zenekar a zseniális technikájú jazz dobos, Buddy Rich „Big Swing Face" című albumáról. A Vámos Béla vezette csapat a címadó klasszikussal adta meg színvonalas és változatos műsoruk alaphangját, amit Gillespie és Strayhorn-örökzöldek (A Night in Tunesia, Take the 'A' Train) követettek, Vámos Janka ének- és Varga Dániel szaxofonszólójával ékítve. Sonny Bono dala, a „The Beat Goes On" örök kedvence a big band zenekaroknak, ezt az ászt a kanizsai csapat is beszerválta.

Juhász Tibor és Kiss Zsolt vezette Konzi Big Band Count Basie örökzöldekkel nyitott, majd a zenekar „big swing face-e", Koller László konferálta fel a „Somebody Loves Me" című Gershwin darabot, aminek főtémáját - énekes hiányában - ezen a délutánon harsona játszotta. A szombathelyi zenekar is változatos repertoárral készült a fesztiválra: ezt a kissé rockosabb hangvételű Fatback Blues és a szintén bigband-favorit Mancini-darab, a Pink Panther Theme csillantotta meg. Az „intergalaktikus big band fesztivál" a Brazíliából Szombathelyre bossanovázó Girl from Ipanema-val (A.C. Jobim) folytatódott, végül jelen sorok írójának Dizzy Gillespie-kedvencével, a Manteca-val zárult a „konzílium".

A már szinte szombathelyinek számító, Kiss József vezette kapuvári Hanság Big Band kifejezetten swing hangvételű dalokra építette műsorát. A konferálás után egy időjárásra fittyet hányó opusszal, a Have a Nice Day-jel köszöntek be. A zenekarnak előadásmódja mellett nevelőmunkája is elismert színvonalú, hiszen már két zenésze is világhírnévre tett szert (egyikük már Hollywoodban éli a jazz zenészek irigykedésre okot adó életét). Sajnos az időjárás közbeszólt, hogy teljes figyelmet szenteljünk a zenekarnak, így a T. Olvasó is kénytelen lesz tavalyi beszámolónkon keresztül képet kapni az együttes irigylésre méltó repertoárjából.

A szemerkélő és egyre jobban eleredő esőben a fesztivál nemzetközi szekciója, a horvát Cakovec Big Band és az osztrák Big Band Project Katzelsdorf szórakoztatta a közönséget.

A fesztivált az immár ötödször „tető alá hozó" házigazda, az Isis Big Band koncertje zárta, amely dramaturgiailag nagyon jól felépített volt. A gyors és lassabb számok megfelelő sorrendjének köszönhetően a műsor egy utazáshoz volt hasonlatos. A fokozatosan növekvő fordulatszámon „pörgő" zene ahogy elérte csúcspontját, egyszerre utazósebességre kapcsolt, majd az „előzésekre" még gyorsult a zenekar, aztán jött a lejtő, a lazítás, majd az újabb „túráztatás", és az élményekkel gazdagodó megérkezés.

Fellépésük egyik csúcspontja a 'MacArthur's Park' volt. A különös hangulatú zeneszám előadása nagy tudást kíván, emellett szóló improvizációi is kiemelkedők voltak. A 'Mission Impossible' ismét nagy sikert aratott, ahogy a soklemezes, országos ismertségű sztárokat simán leéneklő Horváth Meggie is. Ezen az estén nagy szükség volt a dalok melengető tüzére, a kitartó ronggyá ázott rajongók átmelegítésére. Reméljük a következő fesztivált jobban kegyébe fogadja az időjárás.

Nekünk pedig - ahogy tavaly is írtuk - mindössze egyetlen kérésünk maradt a fellépő zenekarokhoz: a bőrünkből ugranánk ki, ha valaki repertoárra tűzné a Blood, Sweat & Tears 'Vehicle' és/vagy Quincy Jones 'Boogie Stop Shuffle' című számait! Ígérjük, nemcsak ezért leszünk ott jövőre is!!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás