"A helyzetnek nincs semmi oka, hogy megváltozzon magától." - vallja Menyhárt Jenő, a 80-as évek legendás zenekara, az Európa Kiadó frontembere, aki úgy döntött, ideje tenni is valamit a változásért.

Menyhárt az elmúlt több mint egy évtizedet New Yorkban töltötte, és az utóbbi években egyre intenzívebben foglalkoztatta a környezetvédelem, valamint a tudomány olyan gyorsan fejlődő területei, mint az evolúcióelmélet, az agykutatás vagy a kozmológia. Aktív környezetvédőként a Greenpeace New York-i irodájánál vállalt állást, ahol utcai agitátorként tevékenykedett, majd egy budapesti felkérés hatására úgy döntött, tapasztalatait és az évek alatt összegyűlt tudását egy könyvben osztja meg velünk.

Menyhárt Jenő első önálló kötete éppen annyira átütő erejű és sajátos, mint a zenei munkássága. Nem életrajz, nem regény és nem is tudományos értekezés, hanem mindezek különleges szintézise. New York utcáin megélt történetei sokszor mosolyt csalnak az olvasó arcára, de amikor a világ helyzetéről, a környezetről vagy a tudományos tényekről beszél, MJ nem ismeri a tréfát.

Könyve, miközben a jelenről szól, egy folyamatot ábrázol. A világot működtető, olykor előbbre vivő, máskor hátráltató természeti törvényekről, az ember szerepéről és felelősségéről. Ha hagyjuk, hogy MJ írása elsodorjon, ennek a folyamatnak mi, olvasók is aktív részeseivé válhatunk.

"A város, ami sosem alszik... New York, New York." Ennek az állandóan lüktető, hektikus, hiperaktív metropolisznak a különböző pontjain, a hét hat napján délelőtt 11-kor megjelenik a Greenpeace néhány tagtoborzója, hogy hozzáfogjon aznapi tevékenységéhez. Ni csak, az az első látásra nem feltétlenül bizalomgerjesztő, kissé kopaszodó, európai akcentussal beszélő aktivista ott, ha jól látom, én vagyok. Megállok a járda közepén és figyelek. Vajon mi járhat a fejemben? Úgy tűnik, megpróbálok kiszúrni egy járókelőt, akiről úgy ítélem meg, hogy jó eséllyel megállítható, majd akcióba lépek." - (részlet)